Örökléstani alapismeretek
2005.07.18. 11:59
Az átöröklés biológiai háttere
Az átöröklés definíciójában az is értendõ, hogy az átöröklés "azoknak a módoknak az elnevezése, amelyekkel az élõ szervezetek saját fajukat reprodukálják" (Bonner) Az összefüggést a szülõk és utódaik között tehát az ivarsejtekben kell keresni. Az emlõsökben a gén az örökléstani kutatók szerint jellegzetes kémiai összetételû és szerkezetû, amely a normális sejt anyagcsere és sejtosztódások során pontosan megismétlõdik a csírasejtek mindegyik generációjában. A szabályos megismétlõdéstõl való eltérések meglehetõsen ritkák és a mutáció speciális nevet viselik. Az összes sejtben kromoszómapárok vannak. A kutya testi sejtjeiben a kromoszómák száma 2n=78 az ivarsejtekben n=39. Aszerint, hogy két azonos, XX v. két eltérõ XY kromoszóma kerül-e össze a megtermékenyítéskor a többi kromoszóma mellett, nõstény v. hímnem irányba indul a fejlõdés. Az átöröklést irányító gének a sejtmagban, a kromoszómákban helyezkednek el. Egy-egy jelleg átörökítésére mind az apai, mind az anyai eredetû ivarsejtben van legalább egy-egy gén. Tehát az utód, a zigóta bármely tulajdonságának kifejlõdésére egyszerû esetekben egy génpár-alél - lesz befolyással. Az olyan zigótát, amelyben a gén párok tagjai azonos hatásúak, homozigótának nevezzük. A fajtiszta beltenyésztett törzsek örökletes alapja (genom) sokkal több homozigóta gént tartalmaz, mint a tisztázatlan származású keverékek utódai. Ez magyarázhatja az ún. fajtaspecifikus rendellenességek, betegségek elõfordulását is.
Küllemi jellegzetességek öröklõdése
A küllemi különbségek, elsõsorban a csont szerkezet módosulásait tükrözik vissza. Ehhez járul az izomzat, a nagyság és a bõrredõzetek megjelenése. a koponya alkat öröklõdését rövid és normális arcorrú fajták keresztezései alapján vizsgálták. Azt találták, hogy bár az eredmények fajták szerint változnak, általában a rövid arcorr volt erõs befolyással az F1 generációra, bár nem volt teljesen domináns öröklésnek nevezhetõ. A felsõ és alsó álkapocs hosszúsága egymástól függetlenül öröklõdhet. Keresztezési kísérletekben, különösen a második (F2) nemzedékben, extrém kiálló vagy beljebb álló alsó álkapocs fordul elõ. A fogak nagysága és az álkapocs nagysága is függetlenül öröklõdik. A lábhosszúság öröklõdése azonban annyiban bonyolult, amennyiben a rövidlábúság jobban befolyásolja a nehéz csontozatot, mint a finomat.
A viselkedés és intelligencia örökölhetõsége
A magatartási és intelligencia megnyilvánulások örökölhetõségének megállapítása meglehetõsen nehézkes. Nehéz objektíven lemérni egy kutya intelligenciáját, kezdve onnan, hogy a mérõ feladat sem lehet egyértelmûen alkalmas, mert míg egyes fajták bizonyos feladatok "megoldásában" jeleskednek, addig más feladatokkal nem boldogulnak. Ettõl még nem buták. |
Az egyes tulajdonságok öröklési szabályaik, eltérõ jellegeket mutató egyedek keresztezéseibõl lehetett jól megállapítani. Egyszerû példa a fekete és barna bundaszín öröklésmenete. Ha egy olyan fekete színû kutyát, amelynek mindkét nembeli õsei feketék voltak, keresztezünk barna szín tekintetében hasonló homozigóta kutyával, függetlenül a nemüktõl, az elsõ generációbeli utódok mind feketék lesznek. A fekete szín tehát domináns a barnával szemben. A mennyiben ezeket az elsõ generációbeli (F1) egyedeket egymás között tenyésztjük tovább, a következõ generációban (F2) a fekete és barnaszín megoszlás 75:25 % lesz. Az utódok (F1) tehát heterozigóták, amelyekben az alél párok tagjai domináns-receszív viszonyban lévén, a barna szín érvényesül. Nem érdektelen tenyésztési szempontból arra, hogy a tulajdonságok kombinációs öröklõdése az alapja annak, hogy az F2 generációban "neo kombinációk" jelennek meg. A tulajdonságok új elrendezõdésben jönnek össze az utódokon. Kísérletek szerint például: a fekete-barna tacskó és foxterrier keresztezésekor, az F2 generációban nem csak a szülõi alakok, hanem két új kombináció is megjelent.
Ezért sokkal nehezebb súlyos csontozatú kutyát kapni egyenes lábakkal. A lábhosszúság öröklõdésébe még belejátszik az is, hogy a csont minõségét nagymértékben befolyásolni lehet táplálással és tréninggel. Korlátozott mozgás és erõs táplálás kedvez a durva csontozat kifejlõdésének. Túlgyakorlatoztatás esetén a lábak, nemkívánatos módon meghosszabbodhatnak. A mellkas és váll-lapok jó kifejlõdése elsõsorban az egészségi állapot és tréning kérdése, vagyis nem szorosan véve örökletes. Inkább helyes táplálással és megfelelõ tréninggel lehet a kívánatos formát elérni. A testtömeg öröklõdése is, több gén együttes hatására érvényesül ugyanakkor a környezet realizáló hatása is döntõen megnyilvánul. Ha megvan az örökletes tényezõk együttese, a jobban táplált kutyák realizálni is tudják a bennük rejlõ képességeket.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a viselkedésbeli sajátosságok örökölhetõk, hiszen a speciális célokra igénybe vehetõ fajták állandó, és generációról generációra tovább vitt jellegzetességei arra mutatnak, hogy a környezeti feltételek mélyen megalapozott átörökíthetõ lehetõsségeket bontakoztatnak ki. Egy-egy magatartási jellegzetességet egységenként kezelve, bizonyosak lehetünk benne, hogy szelekcióval pozitív vagy negatív irányban befolyásolni lehet. |
|