AMERIKAI  
STAFFORDSHIRE TERRIER      

   *** EZEN AZ OLDALON INNEN ONNAN �SSZESZEDETT,K�PEK,IROM�NYOK VANNAK SZOVAL BOCS�NAT AZ EGYEZ�SEK�RT,HA OLYAT TAL�LSZ AMIT TE IRT�L VAGY A TE K�PED ,�S NEM �R�LSZ HOGY EZEN AZ OLDALON VAN SZOLJ B�TRAN �N EGYB�L LESZEDEM***

         Seg�dlet az amerikai staffordshire terrier (AMSTAFF) b�r�lat�hoz

                                  ( avagy mi az ide�lis kutya a versenyeken )

Ez az anyag teljes eg�sz�ben az STCA �s az AKC (fajtagazda-klub, illetve -szervezet) �ltal 1936. j�nius 10-�n elfogadott standardon alapszik. Ezt a szabv�nyt az�ta sem m�dos�tott�k, vagyis 65 �ve v�ltozatlan form�ban foglalja �ssze a fajta k�llemi �s jellembeli ism�rveit.

�ltal�nos megjelen�s: m�ret�hez k�pest nagy er�t mutat. J� fel�p�t�sû, izmos, de agilis �s kecses. �l�nk �s figyelmes k�rnyezete ir�nt. Z�m�k, nem hossz�l�b� vagy ag�rszerû. B�tors�ga k�zmond�sos.

Ebben a n�h�ny sorban minden benne van, amit a fajt�r�l tudni kell. M�g egy adal�k: az amstaff t�rt�nete az 1800–1900-as �vek fordul�j�nak legkiv�l�bb viadorkuty�it�l indul. B�r el�t�lj�k a kutyaharcot, az�rt a fajta egyed�nek ma is �gy kell kin�znie, mint egy gy�zelemre teremtett kuty�nak, aki egy felt�telezett viadalon fizikuma �s b�tors�ga miatt k�pes lenne diadalmaskodni ellenfel�n. Ha ezt a kit�telt elfelejtj�k, hamar messzire ker�l�nk az amstafft�l. Magyarul: egy rossz fel�p�t�sû, gyenge vagy puh�ny fizikum�, szeg�nyes jellemû, f�l�s egyedet ne jutalmazzanak gy�ztes c�mmel, hanem z�rjanak ki a teny�szt�sb�l.

A fajt�ban az er� �s az elegancia eg�szen kiv�teles m�don egyes�l. Az amstaff hatalmas izomzat�, de nem neh�zkes. Robusztus, de ez nem mehet mozg�konys�g�nak rov�s�ra. Egy�bk�nt is az ellent�tek kuty�ja. Els�re rettenthetetlennek, s�t f�lelmetesnek tûnik, ugyanakkor elk�peszt�en kedves �s j�t�kos.

Hib�k: T�ldimenzion�lt, a testtel nem ar�nyos m�retû vagy �ppen er�tlen fej. Keskeny agykoponya. Lapos homlok, kev�ss� kifejezett stop. H�ssz�nû orr. S�t�t kuty�n�l vil�gos (s�rga) szemek. K�zel�l� vagy t�ls�gosan nagym�retû szemek. R�zsasz�n szemh�j. Elkeskenyed�, hossz�, er�tlen arcorri r�sz. Gyenge, keskeny als� �llkapocs. L�g� ajkak. Teh�nf�l.

Sz�n: Minden sz�n megengedett, kiv�ve a tiszta (80%-n�l t�bb) feh�ret, a m�lyvasz�nt �s a fekete-cser �ssze�ll�t�st. Leggyakoribb sz�nek a cs�kos k�l�nb�z� �rnyalatai, �s a s�rg�t�l a v�r�sig terjed� sz�nek

Test: Sz�les, m�ly mellkas. J�l �velt, z�rt bord�k. J�l izmolt, er�s v�llak, meredek lapock�k. Neh�z, izmos, k�zepesen hossz�, kiss� �velt nyak. R�vid �s sz�les, izmos h�t, amely enyh�n �velt a mart�l a farig.

Fej: k�zepes hossz�s�g�, sz�les �s er�s. A r�g�izmok kidomborodnak. Egy j� fej szemb�l n�zve ett�l teljesen kereknek l�tszik. Oldalr�l n�zve a fej k�tharmad�t a koponya, egyharmad�t az orr teszi ki. A fej als� �s fels� vonala kism�rt�kben �sszetartanak. Ha ez az �sszetart�s nagym�rt�kû, akkor az als� �llkapocs er�tlen. Ett�l az orr hossz�nak �s keskenynek tûnik. Ha hat�rozott stop hi�ny�ban a homlok lapos, akkor a fej r�kaszerûv� v�lik. A fej �lljon ar�nyban a testtel.

Az amstaff �letteli �s b�tor kutya. Ennek megfelel�en �ber, figyelmes. F�leit hegyezi, szemei kutat�ak. Homlok�nak fesz�lt r�ncaival �s f�rk�sz� tekintet�vel egy�tt arca hihetetlen�l kifejez�. Egy szem�t les�t�, fej�t kapkod� kutya teljes m�rt�kben atipusos.

Nyak: neh�z �s er�s, enyh�n �velt. K�zepes hossz�s�g�.

A nyak hossza azonos a fej teljes hossz�val. Egy ar�nytalanul hossz� �s v�kony nyak� kutya �ltal�ban is er�tlen benyom�st kelt, m�g egy r�vid nyak�, egy�bk�nt is szinte mindig „angol bulldogszerû” egyedb�l hi�nyzik a mozg�konys�g �s az elegancia.

V�ll: er�s �s izmos. A lapock�k sz�lesek �s lejtenek.

A korrekt v�llban a lapocka fels� v�ge h�trany�lik, ett�l als� v�ge kifejezett sz�get z�r be a felkarcsonttal. Ez megegyezik a h�ts� l�b t�rd�z�let�nek sz�g�vel. A lapocka hossz� �s sz�les, �gy az izmok ar�nyosan oszlanak el rajta. Ha a lapocka fels� v�ge el�reny�lik, a felkarcsonttal a k�v�natosn�l nagyobb, nyitottabb sz�get z�rnak be. Ett�l a mells� v�gtag l�p�shossza ler�vid�l. Ha a lapocka r�vid �s meredek, az izmok k�t�ttnek tûnnek. Ezt „neh�z v�llnak” h�vjuk.

Ha a lapock�k sz�t�llnak, a fel�letes szeml�l�nek a kutya frontja sz�lesebbnek tûnik. Val�j�ban nem mellkasa fejlettebb, hanem v�llai tartanak sz�t. Ez mindig egy�tt j�r a nem el�gg� feszes k�ny�kkel, a mells� l�bak kever� mozg�s�val.

H�t: meglehet�sen r�vid. Enyh�n lejt a mart�l a farig, m�g a fart�l finom �s r�vid lejt�ssel �r el a farokt�ig.

A t�rzshossz (a szegycsont-�l�gum� t�vols�ga) nagyj�b�l megegyezik a marmagass�ggal. Az amstaffot emiatt quadratikus fel�p�t�sûnek nevezz�k. Egy hossz� h�t� egyednek �ltal�ban mozg�s�ban is probl�m�k jelentkeznek. Ha a h�tvonal a far ir�ny�ban emelkedik, az komoly hib�nak sz�m�t.

A h�tnak enyh�n �veltnek kell lennie. Ez az �v adja meg a sz�ks�ges er�t akkor, ha a kuty�nak gyorsan �s er�vel kell mozognia. Ha a h�t teljesen egyenes, az eb k�ptelen komoly, hosszantart� er�kifejt�sre.

Farok: a testhez k�pest r�vid, alacsonyan tûz�tt, elkeskenyed�. Nem g�rb�l, vagy a h�t felett hordott.

A farok a gerinc meghosszabb�t�sa. Ha a farok hossz�, a t�rzs is az. Ha a farok er�tlen �s g�rbe, a kutya teste sem lehet korrekt. A j� farok nyugalmi �llapotban alig �ri el a cs�nkot. Enyh�n �velt, mozg�s k�zben gazd�ja nem emeli a v�zszintes f�l�, �s izgalmi �llapotban sem hajlik a h�t f�l�. Soha nem h�zza a l�bai k�z�! Ez a gy�vas�g jele, ami egy amstaffn�l elk�pzelhetetlen.

L�bak: a mells�k egyenesek, nagy vagy kerek csontozat�ak, egyenes cs�ddel. A mancsok semmif�le elhajl�sa nem lehets�ges. A h�ts� v�gtagok nagyon izmosak, alacsony cs�nkkal, nem fordulnak se be-, sem kifel�. A mozg�s ruganyos, g�rd�l� vagy poroszk�l� jelleg n�lk�l.

A fajta 80%-ban h�ts� fert�ly�val, er�s cs�p�ivel �s combjaival mozog. Ha a h�ts� v�gtagok nyitott sz�gel�sûek, izomzatuk sem lehet el�g fejlett. Az ilyen kutya eleve ny�jtott l�ba miatt h�tul r�videket l�p, mozg�s�b�l hi�nyzik az er�. Ha comb- �s s�pcsontjai az ide�lis 130–140 fokn�l kisebb sz�get z�rnak be, a v�gtag t�lsz�gelt (l�sd n�metjuh�sz), aminek k�vetkezt�ben a kutya maga alatt j�r. Mozg�s�b�l szint�n hi�nyzik a h�ts� v�gtagok er�teljes l�k� mozg�sa, a hossz� l�p�sek. Az ilyen egyedek kiv�tel n�lk�l teh�n�ll�s�ak, azaz t�rd�k �s mancsaik kifel� mutatnak, cs�nkjuk pedig szinte �ssze�r.

A h�t mozg�s k�zben mozdulatlan, vagyis nem ugr�l fel-le. Az amstaff tipikus mozg�sform�ja az �get�s, s m�r eg�szen lass� temp�n�l ebbe v�lt �t l�p�sb�l. A poroszk�l�s s�lyos hiba! Ha j� a mozg�s, j� a kutya – tartja a szakmai k�r�kben j�l ismert mond�s. Megford�tva: ha rossz a mozg�s, a kutya sem lehet valami nagy sz�m.

Alkalmazzuk a fentieket a gyakorlatban: n�zz�k meg, felismerj�k-e a standardban r�gz�tett k�vetelm�nyeket vagy azok hi�ny�t a k�vetkez� k�pen. (L�sd fenti k�pen.) Ebben a munk�ban seg�ts�g�nkre lesz az okt�ber v�gi pesti CACIB ki�ll�t�sok k�t b�r�j�nak „szakv�lem�nye” is.

Vas�rnap, r�gt�n a legelej�n: „nem az �n t�pusom”, k�s�bb hibak�nt „bulldog t�pus�. A fajta standardja ilyet nem ismer, ellent�tben az angol bullterrier�vel. Id�zet Jacqueline Frasert�l, aki elismert b�r� �s teny�szt�, t�bb fajt�nkr�l sz�l� szakk�nyv �r�ja: „… minden fajt�nak csak egy helyes t�pusa van. Az a legt�pusosabb kutya, amelyik a legjobban megfelel a standard-nek. A t�pus k�l�nb�zteti meg az adott fajt�t a t�bbit�l.”

„Bulldog t�pus”. N�h�ny adal�k a k�rd�s meg�t�l�s�hez: a fajta �se a viador bull and terrier, amelyet a XVIII–XIX. sz fordul�j�n Angli�ban alak�tottak ki. A bulldogok terrierrel val� keresztez�se a m�ret leszor�t�s�t, ez�ltal a kitart�s n�vel�s�t, �s a v�rmesebb karakter kialak�t�s�t szolg�lta. Ez a „fajta” az 1860-as �vekt�l �tker�lve Amerik�ba tov�bb fejl�d�tt, alakult. A pit bull (amely fajt�ban az amstaff is gy�keredzik) legnagyobb teny�szt�i, �gy Stratton �s Hammond ma is azt vallj�k, hogy kuty�ik „figthing bulldogok”. Az amstaff le�r�s�n�l sokan azt mondj�k: ez egy sz�zkil�s kutya, harminckil�s csomagol�sban. A fajta mind a mai napig sokkal ink�bb bulldog, mint terrier. Ennek f�ny�ben a b�r� v�lem�ny�t dics�retnek veszem.

Szombaton �s vas�rnap egy�ntetûen: „neh�z fejû”, „t�l er�s fejû”. Ha vizsl�r�l besz�ln�nk, igen. Egy�bk�nt marhas�g. Egy testtel ar�nyos m�retû �s sz�less�gû fej nem lehet m�s, csak t�pusos (m�r ha tudjuk, mit jelent ez a sz�).

Szombaton: „nem el�gg� m�ly mellkas” (???). No comment.

Vas�rnap, hibak�nt: „r�ncolja a homlok�t, ha figyel”. A standard szerint k�vetelm�ny, err�l ennyit.

�s �gy tov�bb, v�gig. B�r a kutya sz�mtalan „hib�ja” ellen�re kitûn�t kapott mindk�t napon, a k�t b�r� a ny�lt szuka mez�ny legrosszabb kuty�j�nak �t�lte. Szombaton n�gyb�l negyedik, m�snap h�romb�l harmadik lett.

A kutya az egyetlen volt, aki vet�lyt�rsaihoz k�pest korrekt h�ts� r�sszel, j� h�ts� sz�gel�ssel �s dinamikus, er�teljes mozg�ssal rendelkezett. Ugyancsak egyed�lik�nt mutatta a fajta k�v�natos v�rm�rs�klet�t, temperamentum�t. Ez a kutya ma is, mindennap olyan fizikai munk�t v�gez, amely nem engedi elfelejtetni a fajta eredet�t, m�ltj�t. Reggelenk�nt 10–20 km fut�s, �rz�-v�d� munka. B�r Ms. Fraser (egy�bk�nt 1995. �ta Mrs. O’Neil) ‘80-as �vekben megjelent k�nyve szerint saj�t kuty�ja 615 kil�val a s�lyh�z�s szuka bajnoka, a k�pen l�that� kutya k�thetente edz�sk�nt h�zg�l egy �resen 905 kg-os Cors�t (plussz a benne l�v� benzin �s a sof�r-seg�t� s�lya).

Ezt nem lehet torz anat�mi�val, hib�s idegrendszerrel elv�gezni. Csak egy t�k�letes anat�mi�j�, karak�n, elt�k�lt kutya k�pes saj�t s�ly�nak negyvenszeres�t megmozgatni. De hogyan ismerhetn� fel ezt valaki, aki a k�zel�ben sem volt soha semmi eff�l�nek, aki nem ismeri a sz� jelent�s�t: haszn�lati kutya?

Tanuls�g: BTMK eln�kk�nt ne vezess fel kuty�t ezeknek a b�r�knak. Ha �vek �ta sz�t emelsz az ilyen b�r�latok fajtarombol� hat�sa ellen, ha csak a val�ban kitûn� egyedek ut�dainak, azaz �vente kb. 500 k�ly�k t�rzsk�nyvez�s�t szorgalmazod a 15–20.000 kiadott jogszerûtlen MEOE pap�rral szemben, ne v�rj el korrekt szakmai �t�letet.

Az "amerikai pitbull terrier" ( r�vid jellemrajz )
     Az amerikai pitbull el�dj�t az angol �s �r gyarmatos�t�k vitt�k be Amerik�ba az 1700-as �vek v�g�n, az 1800-as �vek elej�n.
     A kutyaviadalok szinte az emberrel egyid�snek tekinthet�k, de eredetileg szinte b�rmelyik nagy termetû, er�s �llkapcs� egyed potenci�lis harci kuty�nak sz�m�tott. Az 1600-as �vekig �ltal�nosan „bulldog”-nak nevezt�k �ket, de ez nem jelenti azt, hogy igazi, egys�ges fajt�t k�pviseltek volna. Vigy�zat! Ezek a bulldogok nem azonosak a mai angol bulldogokkal, amelyek mind�ssze t�voli �seiket tisztelhetik benn�k. Az akkori p�ld�nyok sokkal hosszabb l�b�ak, ny�l�nkabbak �s karcs�bbak voltak, �s alig hasonl�tottak k�s�i ut�daikhoz.
     Csak a 18. sz�zad v�ge fel� sz�letett meg az az �tlet, hogy olyan vonalakat hozzanak l�tre, amelyek meg�rzik �s ut�daiknak is tov�bbadj�k a gy�zelemhez sz�ks�ges tulajdons�gokat. Ezek k�z�l a legfontosabb az agresszivit�s �s a f�jdalom tûr�se, valamint az er�, a kitart�s �s a gyorsas�g. Az akkori bulldog rendelkezett ugyan e tulajdons�gok n�melyik�vel, de az agresszivit�s �s a gyorsas�g nem tartozott k�z�j�k. �ppen ez�rt olyan kuty�kkal akart�k keresztezni, amelyek birtok�ban voltak ezeknek az adotts�goknak. A v�laszt�s nem is eshetett volna m�sra, mint a terrierekre, amelyek az agresszivit�s vitathatatlan bajnokai.
     �gy sz�lettek meg az �gynevezett „Bull and Terrierek”, de val�di fajt�r�l m�g mindig nem lehetett besz�lni, mivel teny�szt�ik tov�bbra is kiz�r�lag a harci k�szs�get tartott�k szem el�tt, �s a t�bbi tulajdons�gukkal nem t�r�dtek. Csak a kutyaviadalokat betilt�, 1835-ben kiadott rendelet megjelen�se hozott valami v�ltoz�st. No nem a fogad�k mentalit�s�ban, akik titokban tov�bb folytatt�k a viadalok rendez�s�t, �s sajnos folytatj�k, mind a mai napig. De a kutyateny�szt�s fejl�d�s�vel akadtak olyan emberek, akik a Bull and Terrierekre t�maszkodva �j ki�ll�t�si t�pus megalkot�s�ra t�rekedtek, �s csiszolgatni kezdt�k az egyes tulajdons�gokat, bele�rtve az �llatok h�rhedt agresszivit�s�t is. Ennek a teny�szt�i munk�nak az eredm�nye a mai amerikai Staffordshire terrier, a Staffordshire Bull terrier �s a bullterrier.