A Kutya bõrének megbetegedései   Bármennyire szokatlannak tûnik a gondolat, mégis mindennaposnak számítanak a kutya bõrének megbetegedései. A bõr és a szõrzet megbetegedéseit számtalan módon csoportosították. Mi most a leggyakoribb módszert választjuk: az okok szerint szedjük csokorba a legtöbbször elõfordulókat! A leggyakrabban mechanikai sérülések, horzsolások, szúrások érik a kutyát. Ellátást igénylõ, gyakran akár sebészeti beavatkozással járókezek a sérülések, mégis az egyszerûbb kórformák közé tartoznak. Fertõtlenítéssel, antibiotikumos kezelésekkel gyógyulnak, feltéve, ha idõben kezelik. A késõn állatorvos elékerülõ esetekben már jelentõs baktériumos ráfertõzéssel, a vakarás, rágás okozta károkkal, esetleg a baktériumfertõzés általános tüneteivel is szembe kell néznünk. A sérülések sajátosformái a harapásos sebek. Azért érdemelnek különös figyelmet, mert a baktériumos fertõzõdésnek itt a legnagyobba veszélye. A kutya vagy más állat fogával szinte injekcióként nyomja a bõrbe és az alatta lévõ szövetekbe a sterilnek egyáltalán nem nevezhetõ nyálat és a szennyezett szõrzetet. Nyomukban baktériumfertõzés, annak lázzal járó általános tünetei és a helyi tályogképzõdés szinte törvényszerûek. A gyors és szakszerû fertõtlenítés, sebellátás és gyógyszeres védelem nem várhat: ez a rendelõk feladata. A leggyakrabban elõforduló bõrgyulladás okai a bolhák. A bolhák okozta bõrgyulladást a külsõélõsködõk rovására írhatjuk: mégis egy másik csoportba, az allergiás gyulladások közé is sorolhatjuk. A bolha nem csak mozgásával, szúrásával okoz viszketést, hanem nyálának anyagai okoznak allergiás, azaz túlérzékenységi reakciót. Mindezekhez társul a vakarás okozta sérülés: máris összeáll a képünk! Ugye, hogy nem könnyû okok szerint csoportosítani? Maradjunk abban, hogy a fõ ok mégis a bolha. Kiirtására, megelõzésére számtalan eszköz ismert, az erre vonatkozó fejezetben körüljártuk. Az allergiás reakciók és a vakarás okozta sérülések gyógyszerekkel orvosolandók. A mai korszerû eszköztárral a kezében az állatorvos úgy tehet, mint egy jó biztosítótársaság: minden helyzetre, minden kutyára, tartási módra, minden pénztárcához kínál hatékony megoldást. Egy biztos: a bolhák ellen védekezni kell! A külsõ paraziták okozta bõrproblémák legnehezebb diója a szõrtüszõatka. A jellegzetesen a szem körül, mellkason, ujjak közt kezdõdõ atkásodás oka nemcsak az élõsködõ jelenléte, hanem az állat ellenálló képességének általában örökletes eredetû hiánya. Gyakran nagy ellenálló képességû, a gyógyszerekre kevéssé érzékenyek okoznak gennyes ráfertõzést. A legjobb gyógyszeres kezelésmellet is csak szerencsésesetben gyógyítható, inkább karbantarthatóa betegség, mely éppen az örökletes tényezõk ismeretében tenyésztési tanulságokat is eszünkbe juttat. A parazitás csoport egyebei közt szerepelnek szõrtetvek, rühatkák – ezek jelentõsége éppen ritkaságuk miatt nem nagy. Nyugodtan állíthatom, hogy a köznyelv szerinti "rühes kutyák"’’ majdnem mindegyike egyszerûen csak bolhás, néhány szõrtüszõatkás még elõfordulhat. A kevés kivétel is számtalan variációt adhat, de a rühösség tényével elvétve találkozunk. Ha rovarokról esett szó, említenünk kell a nem élõsködõ életmódú rovarok csípéseit. Általában hangyák, méhek vagy darazsak csípése okozhat bõrelváltozásokat. Utóbbiak általános tünetekkel – nehézlégzés, a bõr, ritkábban a légutak vizenyõje. Érzékeny egyedeknél igényelhet gyors beavatkozást, egyébként a helyi gyulladáscsökkentõ kenõcsök alkalmazása elegendõ. Rövid szõrû állatokon a szúnyogok tömeges csípése okozhat gyorsan múló kellemetlenséget. Kullancsok csípése körül – fõleg, ha a fej bent szakad – kialakulhat kellemetlen, elvakart gyulladás. Elvétve, ha a kullancs fertõzött volt a Lyme-boreliosis nevû betegség kórokozójával, úgy emberhez hasonlóan a "vándorló" vörös foltok’’ jelenhetnek meg, a betegség más fontos tüneteivel, így lázzal és késõbb izületi fájdalommal. A baktériumok okozta gyulladások gyakori formája a kölykök (fõként a még szopós vagy éppen elválasztottak) pattanásszerû bõrgyulladása. A testen jelentkezõ apró hólyagok baktériumokkal teli gennyet tartalmaznak, fõként a vékony bõrfelületen, a hason, néha a fejen fordulnak elõ sokadmagukkal. Az okok közt szerepel a fokozott fehérje bevitel, a tisztaság hiánya, esetenként a szúrós alom, pl. szalma. Könnyen gyógyuló, a higiéniai viszonyok javításával, bõrfertõtlenítéssel, antibiotikum kenõcsök alkalmazásával – no meg a kölyök kinõ a pattanásos korból – nem jelent hosszú távú gondot.

Nem így a nedvedzõ, általános bõrgyulladás, mely bizonyos egyedek, bizonyos fajták nagy átka. A bõrfelületen és a szõrtüszõkben élõ, rendkívül ellenálló kórokozó baktériumok kihasználva a bõr ellenálló képességének hiányát, ott elszaporodva rendkívül makacs, váladékozó, gyakran gennyesedõ, viszketéssel, pörkképzõdéssel, esetenként lázzal járó betegséget okoznak. A betegség szinte az állat egész testfelületén jelentkezik. Ismétlem még egyszer, nem elég a baktérium, ott az ellenálló képességhiánya is, ismétlem azt is, hogy néha tenyésztési következtetéseket is le kell vonnunk! Hosszantartó, célzott gyógyszeres kezelés, melyet baktériumtenyésztés alapján végezhetünk, lehet eredményes. A bõrön a gyógyszereken kívül fertõtlenítõszereket alkalmazunk, fõként amelyek a szõrtüszõkbe is behatolnak. A kezelésfontos része a bõr és az állat általános ellenálló képességének fokozása. Sajátos nedvedzõ gyulladás alakul ki a "bõrös’’ kutyák" nem szellõzõ bõrredõiben. A szellõzés hiánya, a nedvedzõ bõr és a beletelepedõ baktériumok okozzák. Kezelése hasonló a fentiekéhez, de szerencsére kevéssé makacs megbetegedések. Nehéz besorolni okait tekintve a kutyák nyári bõrgyulladását, vagy "forró’’" bõrgyulladást. Fõként hosszabb szõrû fajtákon, gyakran a combokon szinte egyik napról a másikra alakul ki tízforintosnyi-tenyérnyi forró, nedvedzõ terület, melyet a kutya szinte eszelõsen vakar, harapdál. Allergia, rovarcsípés lehet az elindító, szellõzés hiány és a rágás, vakarás fokozza a tüneteket. A nedvedzõ sebben a baktériumok elszaporodása szinte természetes. Ez a nyári betegség helyi kezelésre – fertõtlenítés, gyulladáscsökkentõ és baktérium ellenes szert egyszerre tartalmazó kenõcsök használata gyors eredményt hoz. A gombás bõrbetegségek szinte külön fejezetet kívánnának. Röviden annyit kell tudnunk, hogy itt is a bõr ellenálló képességének hiánya az egyik alapvetõ ok. Szerencsére megjelenésük jellegzetes, általában körkörös, nem jellemzõen viszketõ elváltozások. Csak nagyon súlyos esetekben terjednek az egész testfelületre. Speciális szerekkel kezelendõk helyileg, s ha ritkán nagy felületen jelentkeznek, akkor alkalmazunk plusz segítségként tablettákat. A gombák alattomossága az, hogy gyakran súlyosbíthatnak mástípusú bõrgyulladásokat. Allergiákról már beszéltünk. A szó túlérzékenységet jelent valamilyen külsõ, de lehet saját kémiai anyag iránt, s esetünkben gyulladásos bõrelváltozást okoz. Láttuk a példát, a bolha nyálát. Gyakran találkozunk a kontakt (érintkezéses) allergiával. A kutya fekvõhelyének anyagai, fõként mûanyagok okozhatják. Fõleg a vékonybõrû területek, így a has alja kipirul, viszket. Mi sem egyszerûbb a megelõzésben –a természetes alapanyagú fekhely, a mûanyag padlószõnyegrõl való leszoktatás. Bizonyos táplálékok okozhatnak bõrtünetekben is mutatkozó allergiát. A baromfihús, sertés, ritkán a marha, tésztafélék. Egy biztos, a juh és a rizs nem. Ez lenne a tökéletes diéta. A kiváltó anyagot azonosítani bonyolult tesztek hivatottak, vagy akár próbaetetések. Véleményem szerint, sokkal többször gondolnak ilyenre, mint ahogyan valójában igaz. S e mellett egy tapasztalat: táplálékallergia hasmenés nélkül nagyon ritkán kerül elénk. Táplálék eredetû, de nem allergiás bõrtüneteket okozhat a romlott, avasodó táp, vagy néhány létfontosságú nyomelem, így a cink hiánya is. Az allergiás bõrgyulladások egyik példája a végbélmirigy allergia. Ha a kutya végbélnyílásába ürülõ két mirigy váladéka ürülés híján pang, az ott lévõ fehérjék bomlástermékei allergizálják a szervezetet. Vakaródzással, gyakran a hallójárat bõrének gyulladásával járhat a kórkép, mely egyszerûen orvosolható a mirigyváladék kinyomásával. A bõr és szõrelváltozásokkal járó betegségek említésekor nem feledkezhetünk meg néhány hormonális betegségrõl. A hormontermelõ szervek megbetegedéseinek egyik jele lehet a szõrhullás és bõrelváltozás. Közös jellemzõjük, hogy nem viszketnek és általában szimmetrikusak. A legismertebb példa a rejtett heréjû kan kutya hasüregében daganatossá váló here sajátos hormontermelése, melynek során a kutya mindkét horpasz megkopaszodik. Ha eltávolítjuk a herét, szinte egy hét alatt kinõ a szõrzet. Okozhat hasonló elváltozást a petefészek daganata, túlzott vagy hiányos hormontermelése is. A hormontermelõ szervek szõrhullást okozó megbetegedései közt említendõ a pajzsmirigy és a mellékvese. Elnézést, ha ez a fejezet bárkit megijeszt. A bõr problémái ennyire szerteágazóak még így is, hogy a teljesség igényét meg se közelítjük.