Fajtaleirs
2005.07.18. 12:00
Amerikai Pit Bull Terrier Fajtalers A Pitet a sz legszorosabb rtelmben nehz standardizlni, hiszen tenysztse nem a kls megjelensi jegyek, hanem bels rtkek, kpessgek, tulajdonsgok alapjn trtnt s a kls megjelens csak msodlagos volt. Ugyanakkor hasznlatbl, orientcijbl ereden kialakult egy olyan forma, mely - nem csak szakrt szem szmra - nagy biztonsggal elklnti ms rokon fajtktl. Mivel a tenysztknek- klubokat kivve- nem (volt) szempont semmilyen standard, ezrt kialakulhattak terletenknt valamelyest klnbz formk, melyek mind ugyanarra vezethetk vissza, mgis a mretbeli eltrsek gyakoriak (lsd az ukrnok, hollandok hatalmasnak szmt 40-45 Kg-os vagy a Jugoszlvok 16-20 Kg-os kutyit). Haznkban eleinte a nagyobb, 35-45 Kg-os Pitek voltak dntszmban, de az utbbi vekben a 20-30 Kg-os pitek rvendenek nagyobb npszersgnek. Ezek a mretek jobban is illeszkednek az "si" formhoz.
STANDARD
Az APBT kzptermet, rvidszr, feltnen jl izmolt kutya. A fajta ers s atletikus. A fej kzphossz, hangslyozott izmoltsg. Az llkapocs ers s szles, jl izmolt. A viszonylag rvid pofa a vge fel elkeskenyed. A vgtagok ersek, jl izmoltak, lthatan szilrdan fogjk a talajt. Az vtizedek sorn kialakult egy olyanmret/sly kombinci, mely a legnagyobb eredmnyessget biztostja a kutya szmra. Minden sznben s sznkombinciban elfordulhat.
FEJ A Pit legjellemzbb testrsze a feje. Nagy, hangslyos izmokkal, melyek nagy ert sugallnak. Mrete sszhangban van a kutya felptsvel, mretvel, br laikusok szmra nagynak hathat. Fontos szerepe van a h leadsban s termszetesen a nagyobb, jobban izmolt fej nagyobb harap ert is biztosthat. Elrl nzve tompa, k alak. Oldalrl nzve a pofa s a koponya vonalai prhuzamosak. A pofa hangslyosan illeszkedik, a stop mrskelt meredeksg. A fej jl komponlt, nagy ert sugrz, elegns s karakteres. A koponya nagy, szles, kiss boltves, a fej a flek kztt a legszlesebb, fellrl nzve a stop fel enyhn elkeskenyed. Kifejlett egyedeknl a koponyatetn barzda helyezkedik el, mely a stop fel seklyesedik. A pofk kidomborodak, enyhn rncosan brzttek. A homlokon is rncokat figyelhetnk meg, mely szintn egyedi kifejezst klcsnz a kutynak.
A POFA A pofa szles s mly. Csekly mrtkben keskenyedik a stoptl az orrig. A pofa hossza kisebb mint a kopony, arnyuk 2:3. A pofa oldala egyenes vonal. Az als llkapocs nagyon fejlett, szles s mly. Az ajkak tisztk, tmttek, szorosan takarjk a fogakat.
FOGAZAT A Pit fogazata komplett, az olls s az elre haraps elfogadott. A rendellenes, egymst koptat fogazat, hiba, mely rkldhet!
ORR Az orr nagy, szles nyitott orrlyukakkal. Az orr brmilyen szn lehet.
SZEMEK A szemek, kzepes mretek, enyhn mandulavgsak, a koponyn egymstl viszonylag tvol lnek. Minden szn elfogadott, kivve a piros (albn) ill. a felems szemeket.
|
FLEK A flek magasan tzttek, termszetes nagysgak, vagy kuprozottak. Kvnatosak a "flig felll" s rzsa flek, de hiba a nagy hsos lg s az ll fl.
NYAK A nyak mrskelten hossz, vaskos s izmos, enyhn velt. Fokozatosan vastagodik a koponytl a mar-ig. A koponya jl lthatan elklnlve illeszkedik a nyakhoz. A br vastag, lebernyeg rnc elfordulhat.
A MELS RSZ A mellsrsz hosszan, szlesen izmolt. A vgtagok jl illeszkednek, lthatan izmoltak. A mar ers, izmos, a lapockk szlesek, tlsan helyezkednek el. A mellkas ers, izmos, a knykk zrtak. Szembl nzve, a mells lbak, szlesen, meredeken illeszkednek a talajra. A csdek meredekek, ersek s rugalmasak, oldalnzetbl kzel egyenesek.
A TRZS A szgy mly, jl fejlett, dongs. Megfelel helyet biztostva a szvnek s a tdnek. A trzs csekly mrtkben keskenyedik a htsrsz fel. Oldalnzetbl a ht arnylag rvid, a martl a keresztcsontig enyhn lejt. A keresztcsonttl a fartig finoman ferde. A lgyk izmos, a far fel ivelt, a has felhzott. A far enyhn csapott. A hts rsz ers, izmos s mrskelten szles. A combok jl fejlettek s izmosak. Oldalrl nzve a csnk enyhn velt, mlyen s meredeken ll a talajra, nem fordul se ki, se be. A medence szles, a far izmos, jl tmtt. A htuls vgtagok prhuzamosan llnak.
A LBFEJ A mancsok kzepesen nagyok, macskra emlkeztetek, kr alakak, ersek, zrtak, szilrdan fogjk a talajt.
JRSMD A Pit mozgsa ruganyos, terrieres, de nem aprz. A hts lbak lthatan szinte toljk az ebet. Mozgsa fesztelen, hatrozott, jl koordinlt, nem kapkod s nem "ksz". A Pit nagysebessg futsra kpes.
FAROK A farok, termszetes voltban a vge fel elkeskenyed, ers, viszonylag rvid. Sohasem visszakunkorod. Nyugalmi llapotban leengedve tartja, izgalmi llapotban a farok enyhn velten, felfel ll, de nem hajlik be a ht fl.
SZÕRZET A bunda rvid, ds, ers tapints.
SZN Minden szn s sznkombinci megengedett.
SLY, MAGASSG A Pit slyra s magassgra, nincsenek szablyok, gy szerencsre elkerlte a tbbfajtt is rint standarizlt fajtanyomortst. A fontos az, hogy sszessgben a sly s a magassg sszhangban legyenek. Az arnyok a fontosak. ltalban a j kondciban lv kanok ("htkznapi llapotban") 19-30 Kg, a szukk pedig 17-25 Kg kzttiek. Termszetesen, sokat szmt az edzettsg foka is.
|
|
|
A Pit Bull Temperamentuma
A Pitet kptelensg nhny szval jellemezni. rtkes adottsgai mltn teszik az egyik legsznesebb kutyafajtv. Az egyik legsokoldalbb fajta, kinek hasznlhatsga munka s sport terletek klnbzõ gaiban mutatott kivl teljestmnyben mutatkozik meg. Rendkvl szles krben hasznljk, keresik a fajtt. Megtallhatjuk a klnleges kommandk terrorista elhrtjaknt, kbtszer keresõ kutyaknt, testõrknt, katasztrfa mentõknt, de ott van az gyessgi akadly, a klnbzõ Power versenyeken pp gy, mint a srltek, idõsek terapeutjaknt, s ami a legfontosabb, csaldtagknt. A Pit Bull tenysztsi tja tisztn csak eredmny orientlt volt, ami nem tûrt meg semmifle nemkvnatos tulajdonsgot, magatartsformt. Az eredmnyessg legfõbb pillrei: Az ember fel tanstott odaads s szeretet, llkpessg, Kzdõkpessg. A kivlaszts, felkszls s a harc metodikjt ismerve tisztzdnak ezen felttelek szksgessgei. A fizikai kpessgek fontossgt, nemigen kell magyarzni. A megfelelõ adottsgokkal, csontrendszeri s izomzatbeli felttelekkel rendelkezõ kutya kpessgeit, megfelelõ trninggel, a tdõ, szv, s az izomzat, inak teljestõ kpessgnek megfelelõ md nvelsvel, a harcos, ellenfele fl kerekedhetett. |
Az idegrendszer stabilitsa, szintn elengedhetetlen pillre az eredmnyessgnek. Egy ideggyenge, kiszmthatatlan, nmagt kontrolllni kptelen kutya, hossztvon elveszett. A stabil, mindig s minden helyzetben gondolkodni, mrlegelni tud,(br nha gy tûnik, a tûztõl kptelen r, pedig igen is kpes) harcos tudott gyõzni tbb tpus ellenfelvel szemben is. Mit sem rtek ezek a kpessgek, az eredmnyessg tkrben, ha nem volt meg a kutyban az emberrel szembeni felttlen odaads. A megfelelõ alapokkal rendelkezõ kutyt, hossz, fradsgos edzõmunkval ksztettk fel az elsõ kzdelemre. Az eddig vezetõ t, a kutytl az utastsok felttel nlkli teljestst, az lland egyttmûkdst kvetelte meg. Sokszor kellett klnbzõ trnerekkel egytt dolgoznia, utastsaikat teljestenie. Nem volt idõ ismerkedsre, mgis minden ment magtl. Csak a gazdjt, az embert felttlenl kvetõ, elfogad kutya tudott eredmnyes harcoss vlni. A kzdelem sorn sem lehetett msokra figyelnie, csak ellenfelre. Ez az ember fel tanstott odaads tette õt az vtizedek, szzadok sorn, tkletes csaldi kutyv, nagyszerû adottsgai folyamatos csiszoldsa pedig sokoldal munka s sportkutyv.
|
|