Az �t�r�kl�s biol�giai h�ttere Az �t�r�kl�s defin�ci�j�ban az is �rtendõ, hogy az �t�r�kl�s "azoknak a m�doknak az elnevez�se, amelyekkel az �lõ szervezetek saj�t fajukat reproduk�lj�k" (Bonner) Az �sszef�gg�st a sz�lõk �s ut�daik k�z�tt teh�t az ivarsejtekben kell keresni. Az emlõs�kben a g�n az �r�kl�stani kutat�k szerint jellegzetes k�miai �sszet�telû �s szerkezetû, amely a norm�lis sejt anyagcsere �s sejtoszt�d�sok sor�n pontosan megism�tlõdik a cs�rasejtek mindegyik gener�ci�j�ban. A szab�lyos megism�tlõd�stõl val� elt�r�sek meglehetõsen ritk�k �s a mut�ci� speci�lis nevet viselik. Az �sszes sejtben kromosz�map�rok vannak. A kutya testi sejtjeiben a kromosz�m�k sz�ma 2n=78 az ivarsejtekben n=39. Aszerint, hogy k�t azonos, XX v. k�t elt�rõ XY kromosz�ma ker�l-e �ssze a megterm�keny�t�skor a t�bbi kromosz�ma mellett, nõst�ny v. h�mnem ir�nyba indul a fejlõd�s. Az �t�r�kl�st ir�ny�t� g�nek a sejtmagban, a kromosz�m�kban helyezkednek el. Egy-egy jelleg �t�r�k�t�s�re mind az apai, mind az anyai eredetû ivarsejtben van legal�bb egy-egy g�n. Teh�t az ut�d, a zig�ta b�rmely tulajdons�g�nak kifejlõd�s�re egyszerû esetekben egy g�np�r-al�l - lesz befoly�ssal. Az olyan zig�t�t, amelyben a g�n p�rok tagjai azonos hat�s�ak, homozig�t�nak nevezz�k. A fajtiszta belteny�sztett t�rzsek �r�kletes alapja (genom) sokkal t�bb homozig�ta g�nt tartalmaz, mint a tiszt�zatlan sz�rmaz�s� kever�kek ut�dai. Ez magyar�zhatja az �n. fajtaspecifikus rendelleness�gek, betegs�gek elõfordul�s�t is. K�llemi jellegzetess�gek �r�klõd�se A k�llemi k�l�nbs�gek, elsõsorban a csont szerkezet m�dosul�sait t�kr�zik vissza. Ehhez j�rul az izomzat, a nagys�g �s a bõrredõzetek megjelen�se. a koponya alkat �r�klõd�s�t r�vid �s norm�lis arcorr� fajt�k keresztez�sei alapj�n vizsg�lt�k. Azt tal�lt�k, hogy b�r az eredm�nyek fajt�k szerint v�ltoznak, �ltal�ban a r�vid arcorr volt erõs befoly�ssal az F1 gener�ci�ra, b�r nem volt teljesen domin�ns �r�kl�snek nevezhetõ. A felsõ �s als� �lkapocs hossz�s�ga egym�st�l f�ggetlen�l �r�klõdhet. Keresztez�si k�s�rletekben, k�l�n�sen a m�sodik (F2) nemzed�kben, extr�m ki�ll� vagy beljebb �ll� als� �lkapocs fordul elõ. A fogak nagys�ga �s az �lkapocs nagys�ga is f�ggetlen�l �r�klõdik. A l�bhossz�s�g �r�klõd�se azonban annyiban bonyolult, amennyiben a r�vidl�b�s�g jobban befoly�solja a neh�z csontozatot, mint a finomat. A viselked�s �s intelligencia �r�k�lhetõs�ge A magatart�si �s intelligencia megnyilv�nul�sok �r�k�lhetõs�g�nek meg�llap�t�sa meglehetõsen neh�zkes. Neh�z objekt�ven lem�rni egy kutya intelligenci�j�t, kezdve onnan, hogy a m�rõ feladat sem lehet egy�rtelmûen alkalmas, mert m�g egyes fajt�k bizonyos feladatok "megold�s�ban" jeleskednek, addig m�s feladatokkal nem boldogulnak. Ettõl m�g nem but�k.

Az egyes tulajdons�gok �r�kl�si szab�lyaik, elt�rõ jellegeket mutat� egyedek keresztez�seibõl lehetett j�l meg�llap�tani. Egyszerû p�lda a fekete �s barna bundasz�n �r�kl�smenete. Ha egy olyan fekete sz�nû kuty�t, amelynek mindk�t nembeli õsei feket�k voltak, keresztez�nk barna sz�n tekintet�ben hasonl� homozig�ta kuty�val, f�ggetlen�l a nem�ktõl, az elsõ gener�ci�beli ut�dok mind feket�k lesznek. A fekete sz�n teh�t domin�ns a barn�val szemben. A mennyiben ezeket az elsõ gener�ci�beli (F1) egyedeket egym�s k�z�tt teny�sztj�k tov�bb, a k�vetkezõ gener�ci�ban (F2) a fekete �s barnasz�n megoszl�s 75:25 % lesz. Az ut�dok (F1) teh�t heterozig�t�k, amelyekben az al�l p�rok tagjai domin�ns-recesz�v viszonyban l�v�n, a barna sz�n �rv�nyes�l. Nem �rdektelen teny�szt�si szempontb�l arra, hogy a tulajdons�gok kombin�ci�s �r�klõd�se az alapja annak, hogy az F2 gener�ci�ban "neo kombin�ci�k" jelennek meg. A tulajdons�gok �j elrendezõd�sben j�nnek �ssze az ut�dokon. K�s�rletek szerint p�ld�ul: a fekete-barna tacsk� �s foxterrier keresztez�sekor, az F2 gener�ci�ban nem csak a sz�lõi alakok, hanem k�t �j kombin�ci� is megjelent.        Ez�rt sokkal nehezebb s�lyos csontozat� kuty�t kapni egyenes l�bakkal. A l�bhossz�s�g �r�klõd�s�be m�g belej�tszik az is, hogy a csont minõs�g�t nagym�rt�kben befoly�solni lehet t�pl�l�ssal �s tr�ninggel. Korl�tozott mozg�s �s erõs t�pl�l�s kedvez a durva csontozat kifejlõd�s�nek. T�lgyakorlatoztat�s eset�n a l�bak, nemk�v�natos m�don meghosszabbodhatnak. A mellkas �s v�ll-lapok j� kifejlõd�se elsõsorban az eg�szs�gi �llapot �s tr�ning k�rd�se, vagyis nem szorosan v�ve �r�kletes. Ink�bb helyes t�pl�l�ssal �s megfelelõ tr�ninggel lehet a k�v�natos form�t el�rni. A testt�meg �r�klõd�se is, t�bb g�n egy�ttes hat�s�ra �rv�nyes�l ugyanakkor a k�rnyezet realiz�l� hat�sa is d�ntõen megnyilv�nul. Ha megvan az �r�kletes t�nyezõk egy�ttese, a jobban t�pl�lt kuty�k realiz�lni is tudj�k a benn�k rejlõ k�pess�geket.   A tapasztalat azt mutatja, hogy a viselked�sbeli saj�toss�gok �r�k�lhetõk, hiszen a speci�lis c�lokra ig�nybe vehetõ fajt�k �lland�, �s gener�ci�r�l gener�ci�ra tov�bb vitt jellegzetess�gei arra mutatnak, hogy a k�rnyezeti felt�telek m�lyen megalapozott �t�r�k�thetõ lehetõss�geket bontakoztatnak ki. Egy-egy magatart�si jellegzetess�get egys�genk�nt kezelve, bizonyosak lehet�nk benne, hogy szelekci�val pozit�v vagy negat�v ir�nyban befoly�solni lehet.