Teny�szt�si form�k Fajtiszta teny�szt�st folytatunk, ha mindk�t nemû p�ros�tand� egyed egyazon fajt�hoz tartozik. A teny�szkiv�laszt�s a megl�võ fajt�k fenntart�s�nak �s nemes�t�s�nek fontos eszk�ze. Fajt�n bel�li v�rfriss�t�st alkalmazunk, ha valamely tulajdons�g jav�t�s�ra idegen vonal� azonos fajt�j� egyedeket haszn�lunk fel. Rokonteny�szt�s az a kifinomult teny�szt�si m�dszer, amikor rokonegyedeket p�roztatunk. Besz�lhet�nk k�zeli rokonteny�szt�srõl-sz�lõk �s ut�daik, vagy a testv�rek egym�s k�z�tti p�roztat�sa-�s laz�bb rokonteny�szt�srõl -a halmozott õs az I.-III. , II.-III. vagy a III.-IV. õsi sorban fordul elõ.    Ivarz�s A kutya jellegzetesen k�tszer ivarz� �llat, a t�zel�s �vente �ltal�ban csak k�tszer jelentkezik. A k�t ivarz�si idõ k�z�tt azonban esetenk�nt 4-5, kiv�telesen 12 h�nap is eltelhet. A legt�bb kutyafajta �vi elsõ t�zel�se febru�r-m�rcius, a m�sodik augusztus-okt�ber h�napokban van, ritk�n a ny�r eleji h�napokban is megfigyelhetõ. Az �tlagosan 6 h�napos ivari ciklus - 7-12 napos elõivarz�sra (prooestrus), 5-8 napos ivarz�sra (oestrus), k�r�lbel�l 2 h�napon �t tart� s�rgatest f�zisra (metoestrus) �s az ezt k�vetõ k�r�lbel�l 4 h�napos nyugalmi idõszakra (dioestrus) tagolhat�. Az elõivarz�s alatt a h�velybõl v�res ivarz�si ny�lka �r�l, amelyet a k�znyelv "t�zel�snek" nevez. A t�zel�s azonban mag�ba foglalja a "v�rz�st" k�vetõ r�videbb oestrus idõszak�t is, ami l�nyeg�ben a t�nyleges ivarz�s (p�rosod�si hajlam) ideje. A t�zel�st j�l �szrevehetõ k�lsõ t�netek k�s�rik. A "v�rz�s" megjelen�s�vel egy idõben a szuka viselked�se megv�ltozik, nyugtalan lesz, gyakran elk�borol, �tv�gya cs�kken, p�r�ja megduzzad, kiss� megny�lik, a kev�sb� pigment�lt bõrû egyedek� v�r�ses sz�nû. Az elõivarz�s ideje alatt �r�lõ v�res ivarz�si ny�lka h�gan foly�, barn�sv�r�ses sz�nû, �s k�r�lbel�l 7-10 napon �t�szlelhetõ.   P�ros�t�s A szuka 6-9 h�napos korban az elsõ t�zel�skor v�lik ivar�rett�. A teny�szt�shez sz�ks�ges fejletts�gi szintet azonban csak a 3. t�zel�skor �ri el, ez�rt erre az idõre tervezz�k az elsõ p�ros�t�s idej�t. Az ivarz�s, �vente k�tszer, 5-6 h�napos idõk�z�kben �ltal�ban tavasszal �s õsszel jelentkezik, �s azonos ritmusban ism�tlõdik. M�r az ivarz�s elõtt, de k�l�n�sen annak elsõ 6 napj�n a k�lsõ nemi szerv megduzzad �s kipirul, a h�velybõl p�rcsepp �l�nkv�r�s sz�nû v�r, majd a6-8. napon v�rhenyes sz�nû, v�rhez hasonl�, de h�gabb sav�s v�lad�k �r�l. Az eml�tett napok ut�n a sz�nes v�lad�k-termelõd�s megszûnik, a hely�t ny�lk�s v�lad�k foglalja el, mely m�r jelzi a k�zeledõ p�rosod�s k�zeledt�t. Ekkor a k�lsõ nemi szerv duzzanata n�mileg cs�kken. Kuty�nk idegess�, ingerl�kenny� v�lik, �s a 9-12. napokon a h�met keresi k�sz a p�rz�sra. Ha ilyenkor a p�ra ajkat ujjal meg�rintj�k a fark�t oldalra ford�tja, ezzel jelzi a p�rosod�sk�szs�g�t. A t�szõreped�s �ltal�ban a 9-12. napon t�rt�nik �s10-12 �r�n �t tart. Ez az idõpont t�lt�pl�lt egyedekn�l eltol�dhat. Megb�zhat�bb inform�ci�t kaphatunk szuk�nk �llapot�r�l, ha �llatorvossal h�velykenetet vizsg�ltatunk, ez megmutatja a megfelelõ �llapotot a p�ros�t�sra. A p�rosod�s gyors�tja a t�szõk �r�s�t �s felreped�s�t, ez�rt a fedeztet�st 24-36 �ra m�lva c�lszerû megism�telni. Ha a t�szõreped�s megt�rt�nt, kuty�nk nem hajland� az ism�telt p�rosod�sra, ekkor a h�velyv�lad�k �r�l�s gyorsan megszûnik. Az ivarz� szuka, fedeztet�s ut�n is fokozott figyelmet ig�nyel, mert m�s kanokkal is p�rosodhat! Elõfordul, hogy a t�zelõ szuka, csak "j�tszik" a kannal �s annak minden pr�b�lkoz�s�t erõszakosan megtorolja. Ilyenkor k�nytelen a szuka gazd�ja k�zbel�pni, hogy a p�rosod�s egy�ltal�n l�tre j�hessen. Kuty�nkat a v�llai t�j�n l�baink k�z� szor�tjuk �s k�t k�zzel k�t oldalr�l a pofa t�j�k�n erõsen megfogjuk megakad�lyozand� a h�tra harap�st.   Vemhess�g A vemhess�g �ltal�ban 9 h�t, azaz 63 napig tart. A 60-66 nap k�z�tti ingadoz�sok megengedettek. a vemhes szuka gondoz�s�ra k�l�n�s figyelmet kell ford�tanunk. A vemhess�g sor�n nagy hangs�lyt kell fektetn�nk a megfelelõ t�pl�l�sra, a vitamin bevitelre. A vemhess�g kezdeti szakasz�ban, kisebb mennyis�gû de erõteljesebb t�pl�l�kot kell adni a kuty�nak.   K�lykedz�s A szab�lyos vemhess�gi idõ eltelte ut�n az ell�sminden k�l�n�sebb beavatkoz�s n�lk�l zajlik le. Abban az esetben, ha a vemhess�g a k�v�ntat 3-4 nappal meghaladja, halad�ktalanul forduljunk orvoshoz! Kuty�nk az elk�sz�tett hely�re vonul, f�szkelõdik, nyugtalann� v�lik. A k�lsõ nemi szervek �s a tejmirigyek szemmel l�that�an megv�ltoznak, belsõ hõm�rs�klete cs�kken. Ebbõl elõre jelezhetõ a sz�l�s 16-24 �r�n bel�li megindul�s�t. Ekkor elõk�sz�tj�k a m�r elõre kialak�tott sz�lõhelyet. A sz�lõhely megfelelõ nagys�g� legyen ahhoz, hogy a szuka kiny�jt�zhasson benne, �s a k�lyk�kkel is k�nyelmesen elf�rjen. A l�da alj�t a k�nnyen cser�lhetõs�g miatt bor�tsuk pl. �js�g pap�rral. A sz�l�s bevezetõ szakasz�ra jellemzõ a nyugtalans�g az idegess�g, az �llat nem tal�lja hely�t, h�t�t p�pos�tja, n�ha felny�g, szemmel l�that�an erõlk�dik. Ez az idõszak 3-12 �r�n �ttarthat. Ezen idõszak hossza a kutya kond�ci�j�t�l f�gg, de befoly�solhatja a sok magzat, illetve ha egy t�lfejlett magzat, nem tud behatolni a medenc�be. A m�h �sszeh�z�d�sok hat�s�ra a medenc�hez legk�zelebb esõ magzat v�zh�lyagja fokozatosan a m�hnyakba nyomul, majd azon �s a h�velyen �t a p�ra r�sbe jut, ahol s�rg�s-sz�rk�s sz�nû h�lyag form�j�ban jelenik meg. Ez jelzi a sz�l�s megindul�s�t. P�r perccel ezt k�vetõen megjelenik a magzat. A m�g a burokban l�võ magzat a m�h�sszeh�z�d�sok hat�s�ra megsz�letik. A magzat maga ut�n h�zza a placent�t is. Az anya�llat a burok felt�p�se ut�n elr�gja a k�ld�kzsin�rt, s a burkot megeszi. Az elsõ k�lyk�t egy �r�n bel�l 2-3 k�veti, majd gyakran 1-2 �r�s pihen�s k�vetkezik. Ekkor itassuk meg a kuty�t. A sz�l�s a magzatok sz�m�t�l f�ggõen 3-6 �r�t vesz ig�nybe.   A k�lyk�k felnevel�se A sz�let�s ut�n a k�lyk�k az emlõket megkeresve szopni kezdenek. a szoptat�s alatt a sz�ks�ges t�panyagokat biztos�tanunk kell a szuka sz�m�ra. A t�pl�l�s minõs�ge, beltartalma, nem csak az anyakutya, hanem a k�lyk�k fejlõd�se szempontj�b�l a legfontosabb. A m�rs�keltmozg�s serkenti a tejtermel�st ez�rt a harmadik napt�l kezdve mozgassuk a szuk�t. Az esetleg gyeng�bb k�lyk�ket seg�ts�k a d�sabb emlõkh�z, hogy behozhass�k lemarad�sukat. A k�lyk�k kb. a 12. napon kezdenek el l�tni, ekkor ny�lik ki a szem�k. A hall�suk csak k�sõbb, kb. 2-3 hetes korban kezdõdik. A k�lyk�ket, folyamatosan szoktassuk a f�nyhez �s a hanghoz.

A rokonteny�szt�s igen alkalmas m�dszer egy k�v�natos forma, jelleg r�gz�t�s�re. Alkalmaz�sa viszont nagy �vatoss�got ig�nyel, hiszen nem csak a j�, hanem a rossz tulajdons�gokat is r�gz�ti. A k�zeli rokonteny�szt�s nagy k�r�ltekint�st ig�nyel! Fõleg a hazai Pit Bull teny�szt�s az elm�lt �vekben d�ntõen alapult a k�zeli rokonteny�szt�sen �lvezve ennek minden pozit�vum�t �s negat�vum�t is. A belteny�szt�s nem azonos a rokonteny�szt�ssel, itt igyeksz�nk elker�lni a k�zvetlen rokonteny�szt�st, de a popul�ci� z�rt volta miatt, v�g�l az eg�sz �llom�ny belteny�sztett lesz.     A szuka ekkor m�g a kan k�zeledt�t nem tûri, k�r�lbel�l a 10. nap ut�n az ivarz�si ny�lka v�res jellege megszûnik, "feltisztul" s a prooestrus (elõivarz�s) idej�n meg�rt t�szõk ebben az idõszakban repednek f�l. A szuka viselked�se megv�ltozik, s a kan k�zeled�s�t elfogadja. A v�res ny�lka �r�l�s�nek idõtartama fiatal, elõsz�r t�zelõ szuk�ban a szok�sosn�l r�videbb, 3-5 napos lehet, sõt, lehets�ges, hogy szinte �szrev�tlen marad. Egyes esetekben elõfordul, hogy a v�rz�s a tulajdonk�ppeni ivarz�s idõszak�ban is megmarad. Szuk�ban a t�szõreped�s az oestrus 1-2. napj�n (a v�res ny�lka �r�l�s�t k�vetõ napokban) k�vetkezik be. Valamennyi �rett t�szõ viszonylag r�vid idõn bel�l, n�h�ny �ra alatt megreped. A kiszabadul� petesejtek az ovul�ci� (t�szõreped�s) ut�n m�g nem tekinthetõk �rettnek. A petevezetõben mintegy 2-3 napon �t a m�sodik �r�si oszt�d�son esnek �t, �s csak ezt k�vetõen v�lnak alkalmass� a megterm�keny�l�sre. �r�s�k ut�n a petesejtek m�g 1-2 napon �t megõrzik term�kenys�g�ket. Egy �tlagos t�zel�sû szuk�n�l a p�roztat�s optim�lis ideje �gy a v�rz�s kezdet�tõl sz�m�tott 12.-16. nap k�z� esik.       Ha szuk�nk a p�rz�s ideje alatt folyamatosan ki akar t�rni, ezt mindenk�ppen akad�lyozzuk meg, mert bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lehetnek. Miut�n a kan elv�gezte feladat�t, vitess�k el a szuka k�zel�bõl, �s csak ez ut�n engedj�k el kuty�nkat! P�rosod�skor az ond�sejtek n�h�ny percen bel�l eljutnak a petevezetõbe, ahol 4-7 napon �t �letben maradnak �s term�keny�tõk�pesek. L�nyeg�ben teh�t a megfelelõ idõben v�gzett p�roztat�skor a term�keny�l�snek t�g lehetõs�ge van. A klinikai gyakorlatban m�gis egyszeri p�roztat�skor k�t v�glettel sz�molhatunk: 1. A t�szõreped�s ritk�bban a t�nyleges ivarz�s (oestrus) elõtt 2-3 nappal k�vetkezik be, s a p�roztat�skor az ond�sejtek m�r nem tal�lnak �letk�pes petesejtet. Vemhes�l�sre teh�t nem ker�l sor. 2. A t�szõreped�s megk�sve (az oestrus 4. napj�n) t�rt�nik meg, �s a p�roztat�sra ugyanakkor megfelelõ idõben, m�g az elsõ napon sor ker�l. Ebben az esetben term�keny�l�sre sor ker�lhet (figyelembe v�ve az ond�sejtek leghosszabb �letben marad�si idej�t) azonban a vemhess�g idõtartama l�tsz�lag meghosszabbodik, mivel a vemhess�g idej�t �ltal�ban a p�roztat�st�l sz�m�tjuk. Mivel az elõivarz�s �s ivarz�s idõtartama, illetve a t�szõreped�s idõpontja fajt�nk�nt, egyedenk�nt, a klimatikus k�r�lm�nyek, �s az �llat �letkora f�ggv�ny�ben jelentõs elt�r�seket mutat, a p�roztat�s megfelelõ idõpontj�nak megv�laszt�s�hoz k�l�nf�le vizsg�latok elv�gz�se elengedhetetlen.         A k�vetkezõ idõszakokban fokozatosan n�velj�k a mennyis�get �s n�velj�k a vitamin �s �sv�nyanyag bevitelt is. a vemhess�g r�n�z�sre csak a f�lidõ ut�n �llap�that� meg. A h�t kisz�lesedik a kuty�t jobb erõben l�tjuk. Az utols�7-10 napban megindul a tejk�pzõd�s. A kuty�t az ell�shez k�zeledve szoktassuk az erre kijel�lt helyhez.     Kuty�nk minden sz�l�sekor jelen kell lenn�nk, hiszen nem v�rt probl�m�k mindig fell�phetnek. Elõfordulhat, hogy a magzat t�l nagy feje, vagy rendellenes fekv�se miatt eldug�tja a sz�lõalagutat. Ha ezt �szlelj�k, felt�tlen�l forduljunk �llatorvoshoz. Vannak szuk�k melyek csak cs�sz�rmetsz�ssel tudj�k vil�gra hozni k�lykeiket ez meglehetõsen nagy probl�ma, orvosilag elv�gezhetõ, de sokszor nem ism�telhetõ beavatkoz�s. Ha a magzat egy r�sze m�r kint van �s �gy reked meg, akkor seg�thet�nk az�ltal, hogy fej�n�l vagy bõr�n�l fogva �vatosan h�zzuk. A v�gtagokat ne h�zzuk! A k�lyk�ket sz�l�s k�zben ne vegy�k el az any�t�l, hagyjuk õket szopni. Ha a magzatburkot a kutya nem t�vol�tja el, nek�nk kell beavatkoznunk. A burkot �vatosan felt�pj�k �s a k�ld�kzsin�rt elv�gjuk. Ha a k�ly�k nem "s�r" fel, akkor �vatosan fejjel lefel� fogjuk meg, �s r�zzuk meg, hogy az esetleges v�lad�k elt�vozzon a l�gutakb�l majd �temesen massz�rozzuk a mellkast, serkentendõ a sz�vmûk�d�st, a v�rkering�st. Az utols� magzat megsz�let�se ut�n k�zepes erõss�gû m�h�sszeh�z�d�sok jelentkeznek, ezek c�lja az esetlegesen visszamaradt magzatburok lev�laszt�sa �s az egy�b nemû tisztul�s. Az eg�szs�ges m�hbõl a sz�l�st k�vetõ napon z�ldes-barna vagy v�rhenyes sz�nû v�lad�k �r�l. Ezt k�vetõen v�rhenyes sz�nûre majd a 4-5 napokon r�zsasz�nûre v�lt a v�lad�k. A 7-8. napon v�rhenyes, esetleg barn�s sz�nû ny�lka �r�lhet, sõt n�ha ny�lkacsap alakj�ban kil�g a h�velybõl ez, ha nem �that� szag�, akkor norm�lis. A m�h kb. 2 h�t alatt nyugalmi �llapotba ker�l. A k�lyk�k szelekt�l�s�t egy hetes korban v�gezz�k a legnagyobb k�r�ltekint�ssel �s az elt�vol�tand� k�lyk�ket �llatorvossal "altattassuk" el.       Az anya az elsõ 10-14. napon a k�lyk�k �r�l�k�t elt�nteti. H�romhetes kort�l, m�r belenyalnak a kellõk�ppen elõk�sz�tett eledelbe �s t�ny�rb�l is kezdenek enni. A k�lyk�ket �ltal�ban 6 hetes kort�l aj�nlatos elv�lasztani. Eleinte 4-5 szõr etetj�k, m�g a szoptat�st napr�l-napra cs�kkentj�k, az anya�llatot hosszabb idõre k�l�n�tj�k el, a kiskuty�kat csak idõnk�nt engedj�k az anyjukhoz. A k�lyk�k �s az anya egy�tt tart�sa m�g t�bb h�ten �t aj�nlatos, hiszen ez alatt az anya neveli is a k�lyk�ket. Az elv�laszt�s ut�na k�lyk�ket k�l�n t�lb�l etess�k, mert �gy biztos�that�bb az egyenletes t�pl�l�s, �s kiv�dhetj�k a vereked�seket is. A k�lyk�ket �ltal�ban 1 1/2-2 h�napos korukban teljesen elv�lasztjuk az any�t�l. A b�lf�rgeket a kis kuty�kb�l lehetõleg 6-8 hetes korban kell elhajtani.