Teny�sztõk k�r�ben gyakran felmer�lõ k�rd�s az alomsz�m �s nagys�g�nak befoly�solhat�s�ga. Egyesek a napjainkban m�g meg nem oldott ivarar�ny megv�ltoztat�s�nak lehetõs�geivel is komolyan foglalkoznak, igaz, empirikus alapon �s nagyon is gyakorlatias megk�zel�t�sben. B�rmelyik k�rd�s jogosan vetõdhet fel, n�zz�k meg elõsz�r az alomsz�m problematik�j�t.  Az alomsz�m term�szetesen enn�l sokkal �sszetettebb k�rd�s, m�r eleve genetikailag meghat�rozottan el kell k�l�n�ten�nk egyet- �s t�bbet sz�lõ fajokat, a k�t csoport k�z�tt vannak �tmeneti, un. kettõs, h�rmas ikreket is ellõ, de egy�bk�nt egyk�ket is sz�lõ fajok.  A legt�bbet sz�lõ faj, �gy a kutyafaj is genetikai adotts�gainak megfelelõen egy bizonyos hat�ron bel�l v�ltoz� nagys�g� alom produk�l�s�ra k�pes. Egyes fajokn�l �ppen az optim�lis vagy kev�sb� optim�lis k�rnyezet f�ggv�ny�ben az egym�st k�vetõ almok nagys�ga term�szetszerûen v�ltozik. A szabad term�szetben ez az ingadoz�s nem t�l nagy kileng�seket mutat, a kiugr�an magas almok ink�bb kiv�tel sz�mba mennek, az ut�dsz�m rendszerint stabiliz�l�dott tulajdons�gnak tûnik.  H�zias�tott t�bbet sz�lõ �llatfajainkn�l az egyes fajt�k k�z�tt, viszont m�r a t�bbet sz�l�s tekintet�ben is jelentõs ingadoz�sok, ak�r 50-100 %-os k�l�nbs�gek is mutatkozhatnak. Mindez az emberi beavatkoz�s a mesters�ges szelekci� eredm�nye. Az adott faj g�nanyaga teh�t meglehetõsen plasztikus �s nagy v�ltoz�sokat, alkalmazkod�si lehetõs�geket tesz lehetõv� m�g az ut�dl�tsz�m vonatkoz�s�ban is. A kutya õs�nek a farkasnak, tov�bb� a vadon�lõ kutyafajt�knak (a ding�nak, az indiai vadkuty�nak) az �sszehasonl�t�sa erre nagyon j� p�ld�t szolg�ltat. A farkas �s a vadkuty�k kisebb almokat sz�lnek, m�g a h�zias�tott kutya fajt�nk�nt igen v�ltoz�an kis �s nagy, sõt extr�m m�don nagy almokat is vet. Az ember a mesters�ges szelekci� lehetõs�g�vel a g�nanyagban rejlõ lehetõs�gek olyan sz�lsõs�geinek megval�sul�s�t tette lehetõv�, amelyek a szabad term�szetben nagy val�sz�nûs�ggel csak nagyon kiv�telesen �s ritk�n vagy sohasem mutatkozhattak volna meg. �gy pl. nagy �s kis almokat sz�lõ, term�keny �s kev�sb�, m�r szinte meddõ fajt�kat alak�tott ki. A kutyafajt�k egy�ttes�nek term�kenys�ge a kutyafaj �tlag�hoz k�pest igen nagy v�ltozatoss�got mutat.  Nagyon leegyszerûs�tve a kezdetben f�lvetett k�rd�sre adand� v�laszt, azt mondhatjuk, hogy a kutyafajt�k ut�dsz�m�t a mindenkori szuka hat�rozza meg d�ntõen. A kanok t�bbs�ge term�keny �s olyan milli�rdos nagys�grendben, szinte f�l�slegesen termeli az ond�sejteket, hogy azok alomsz�mra gyakorolt hat�sa eleny�szõ. Kiv�telt k�pezhetnek azok az esetek, amikor a cs�kkent ond�sejt-termel�s vagy a rendellenes, megterm�keny�t�sre alkalmatlan h�mivarsejtek ar�nya olyan m�reteket �lt, hogy a kev�s, de m�g szab�lyosnak mondhat� marad�k ond�sejt nem elegendõ a nagysz�m� petesejt megterm�keny�t�s�hez. Egy petesejt megterm�keny�l�s�hez mindig nagysz�m�, milli�s nagys�grendû h�mivarsejt sz�ks�ges, ezek egy r�sze m�g a c�lba vezetõ �ton elpusztul, m�s r�sz�k utat �s kedvezõ k�rnyezetet teremt a szerencs�sebbek tov�bbjut�s�hoz �s j� n�h�nyan pedig a petesejt fal�n val� �thatol�shoz is hozz�seg�tik az egyetlen kiv�lasztottat, az�ltal, hogy sz�tesve �s sz�vetold� enzimeik szabadd� v�l�s�val utat nyitnak a petesejt magja fel�.  A legfontosabb alomsz�mot befoly�sol� t�nyezõ - k�zismerten- a szuka nagys�ga �s az �ltala termelt �tlagospetesejt-sz�m. �ltal�ban a nagytestû szuk�k nagyobb almokat, a kistestûek kisebb almokat vetnek. A k�zepes testm�retû szuk�k k�z�tt is sok fajtak�pes nagyobb sz�m� k�ly�k kihord�s�ra �s megsz�l�s�re. Sõt ugyanazon fajt�n bel�l, hasonl� testm�retû szuk�k k�z�tt is lehetnek nagyobb alomsz�mbeli elt�r�sek. Az elmondottakb�l a laikus sz�m�ra is k�t t�nyezõ nyilv�nval�:  1. Az alomsz�m a szuka testnagys�g�t�l, ebbe bele�rtve nagyon sokszor a test hossz�t is (pl. r�vidl�b� fajt�kn�l!) nagym�rt�kben f�gg.  2. Az alomsz�mot genetikai t�nyezõk hat�rozz�k meg, �r�k�lhetõ tulajdons�g �s teny�sztõi m�dszerekkel szelekt�lhatunk is erre a saj�toss�gra.  Mondhatjuk �gy is, hogy a szuka testm�rete (testhossza) �s a lehets�ges ut�dsz�m k�z�tt viszonylag magas a korrel�ci�. A testm�ret �nmag�ban sok szaporod�ssal kapcsolatos tulajdons�got meghat�roz. A nagy kuty�knak nagy a petef�szk�k is, benn�k t�bb petesejt n�vekedhet �s termelõdhet, emellett m�h�k is nagyobb, ez�ltal t�bb embri� megteleped�s�t �s magzat kifejlõd�s�t teszi lehetõv�. Maga ez a t�ny az�rt zool�giai n�zõpontb�l �vatos meg�t�l�st ig�nyel, hiszen gondoljunk csak a r�gcs�l�kra �s a rovarevõkre, ahol a kistest ellen�re is nagy petesejtsz�mok n�vekednek �s nem kis almok probl�mamentes megsz�let�s�re is sor ker�l.

A term�kenys�g (a szaporas�g) �nmag�ban nagyon �sszetett tulajdons�g, n�h�ny fontosabb elem�t �rdemes k�l�n is megeml�teni, ezek ak�r k�l�n-k�l�n is t�rgyalhat�k lenn�nek. Ilyen term�kenys�get, szaporas�got alkot� saj�toss�gok, pl. a k�vetkezõk:  1. A korai ivar�retts�g, a szuka kor�bban vehetõ teny�szt�sbe �s viszonylag t�bb almot sz�lhet.  2. A t�zel�s t�neteinek intenzit�sa �s ivari szaganyagok (szex feromonok) termel�s�nek k�pess�ge.  3. A n�vekvõ t�szõk (petesejtek) sz�ma ugyanazon t�zel�s alatt.  4. Nem csak fejlõdõ, meg�rõ, hanem megrepedõ t�szõk sz�ma!  5. A p�rosod�s ut�n megterm�keny�lõ petesejtek sz�ma.  6. Embri�v� tov�bbfejlõdõ megterm�keny�lt petesejtek (zig�t�k) sz�ma.  7. A m�h�reg�ben a f�rõhely f�ggv�ny�ben is megtelep�lt (be�gyaz�dott) embri�k sz�ma.  8. Embri�b�l magzatt� fejlõd�tt ut�dok ar�nya (meg kell jegyezni, hogy kuty�n�l is az embri�k egy r�sze k�l�nb�zõ okokb�l (genetikai alkalmatlans�g, f�rõhely �s helyi t�pl�l�anyag hi�ny stb. gyakorlatilag �szrev�tlen�l f�lsz�v�dik!).  9. A kifejlõd�tt, megsz�letett �s �letk�pes (nagy vitalit�s�) alom (nagyon sokszor koraell�sek, �retlen, �letk�ptelen k�lyk�k sz�let�se tov�bb rontja az alomsz�mot �s ez �ltal a term�kenys�gi mutat�t).  10. Az anyakutya j� alomnevelõ k�pess�ge �s az ehhez n�lk�l�zhetetlen nagy tejtermel�s, lehetõleg hosszan elny�lva (perziszt�lva).  11. K�l�n �rdemes eml�t�st tenni az anyakutya kor�r�l, a term�kenys�g szempontj�b�l is vannak cs�csidõszakok, a legt�bb szuka 2-6 �ves kora k�z�tt a legterm�kenyebb, ezut�n n�h�ny nagyon j� konstit�ci�j� fajt�t�l eltekintve a term�kenys�gben fokozatos hanyatl�s mutatkozik, ami az alomsz�mok cs�kken�s�ben, egyre kevesebb biztons�gosan f�lnevelhetõ k�ly�k �s hullamagzatok sz�let�s�ben nyilv�nul meg. Ezek egy r�sze bizonyosan velesz�letett rendelleness�g.  12. Itt nem r�szletezendõ mût�tek (fõleg cs�sz�rmetsz�sek) �s �tv�szelt, nemi szerveket is �rintõ betegs�gek ut�n szint�n fokozatos alomsz�m cs�kken�s v�rhat�. A j�l v�gzett cs�sz�rmetsz�sekn�l t�bbnyire a harmadik ut�n v�rhat� a m�h magzat kihord�k�pess�g�nek m�rs�klõd�se.  Ha csak a term�kenys�g fogalm�nak meghat�roz�s�n�l enn�l a n�h�ny jellemzõn�l maradunk m�ris l�thatjuk, hogy nem egyszerû tulajdons�gr�l besz�l�nk. Ez�rt is nagy �rt�kû az a szuka, amely b�r nem �lland� gyõztes, de j� term�kenys�ggel rendelkezik �s ezt ut�daira is �t�r�k�ti. Nyilv�nval�an vannak olyan kiemelkedõen nagy�rt�kû egyedek is, amelyek eredm�nyesek �s a j� term�kenys�g krit�riumainak is megfelelnek. A term�kenys�g nem el�gg� hangs�lyozhat�an a teny�szt�s n�zõpontj�b�l fontos egyedi tulajdons�g. Az �lland� term�ketlens�gi probl�m�kkal k�szk�dõ egyedeket pedig egyedi meg�t�l�s alapj�n csak akkor pr�b�ljuk meg teny�szteni, ha egy�bk�nt igen �rt�kes k�llemi �s alkati jegyekkel rendelkeznek. A term�ketlen �s k�zepes minõs�gû szuka nagyon kedves j�tsz�t�rs �s n�lk�l�zhetetlen k�s�rõ lehet.  A kutya alomsz�ma, ha sz�lsõs�gekben gondolkodunk �ltal�ban 1-20 k�z�tt v�ltozik, de f�lfel� m�g enn�l nagyobb almok is ismertek. A lehets�ges �s a t�nyleges alomsz�m k�z�tt m�g �lettani k�r�lm�nyek k�z�tt is nagy elt�r�sek lehetnek. Ami ezt az elt�r�st leggyakrabban befoly�solhatja - �sszefoglalva �s a legfontosabbakat kiemelve - az a k�vetkezõ n�h�ny t�nyezõnek tulajdon�that�: az anyakutya kora, fajt�ja (nagys�ga), a t�zel�s szab�lyoss�ga, a t�szõreped�sek sz�ma, a megtelepedett �s f�lsz�v�dott embri�k, az �lve sz�letett �s �letk�pes k�ly�ksz�m, valamint a felnevelt alomsz�m. �ppen ez�rt sz�lsõs�ges esetben nem kell meglepõdn�nk, ha a lehets�ges �s a val�s ut�dsz�m k�z�tt ak�r 100 %-os elt�r�s is mutatkozik.