A tet�nia anyagforgalmi betegs�g, amelyet a mell�kpajzsmirigy el�gtelen mûk�d�se v�lt ki, ami a v�rsav�kalcium-szintj�nek cs�kken�s�t eredm�nyezi. Ez sz�l�s alatt, �s a szoptat�s 6-10. napj�n fordul elõ, m�gis azonban a sz�l�st k�vetõ 30-45. napokon, a legnagyobb tejtermel�s idej�n �szlelj�k. Gyakori olyan kuty�k eset�ben, akik pihen�s n�lk�l ism�telten sz�ltek, �s a vemhess�g-szoptat�s idej�n m�sz, foszfor tov�bb� D-vitaminadagol�sban nem r�szes�lnek. A kutya a tejjel ki�r�lõ s�kat tartal�khi�ny�ban p�tolni nem tudja, ez�rt a v�rsav� kalciumszintje alacsony �rt�kre s�llyed. Ez v�ltja ki a tet�ni�s �llapotot, ill. az ijesztõrohamot. A betegs�g v�ratlanul, liheg�ssel �s remeg�ssel kezdõdik. A nyugtalans�g fokoz�dik, a kutyazavartan �sszevissza futkos, majd a h�tuls� testr�sze gyeng�l, meginog, elesik, �s v�g�l megb�nul. A kutya sz�ja nyitott, nyelve kil�g, fogai vacognak, sz�ja habzik. A rohamok sz�net�ben a sz�j z�rt. A t�netekbõl ak�r m�rgez�sre is gyanakodhatunk. Azonnal forduljunk �llatorvoshoz! A gyors beavatkoz�s hat�s�ra gyors javul�s a t�netek teljes megszûn�se �rhetõ el. A roham a kezel�s ut�n is ki �julhat, ilyenkor kezel�st meg kell ism�telni. A betegs�g megelõzhetõ a szuka megfelelõ t�pl�l�s�val a megfelelõ vitamin �s �sv�nyianyag bevitellel, �s szuk�nk gyakori ellet�s�nek mellõz�s�vel elker�lhetõ.