A Kutya bõr�nek megbeteged�sei   B�rmennyire szokatlannak tûnik a gondolat, m�gis mindennaposnak sz�m�tanak a kutya bõr�nek megbeteged�sei. A bõr �s a szõrzet megbeteged�seit sz�mtalan m�don csoportos�tott�k. Mi most a leggyakoribb m�dszert v�lasztjuk: az okok szerint szedj�k csokorba a legt�bbsz�r elõfordul�kat! A leggyakrabban mechanikai s�r�l�sek, horzsol�sok, sz�r�sok �rik a kuty�t. Ell�t�st ig�nylõ, gyakran ak�r seb�szeti beavatkoz�ssal j�r�kezek a s�r�l�sek, m�gis az egyszerûbb k�rform�k k�z� tartoznak. Fertõtlen�t�ssel, antibiotikumos kezel�sekkel gy�gyulnak, felt�ve, ha idõben kezelik. A k�sõn �llatorvos el�ker�lõ esetekben m�r jelentõs bakt�riumos r�fertõz�ssel, a vakar�s, r�g�s okozta k�rokkal, esetleg a bakt�riumfertõz�s �ltal�nos t�neteivel is szembe kell n�zn�nk. A s�r�l�sek saj�tosform�i a harap�sos sebek. Az�rt �rdemelnek k�l�n�s figyelmet, mert a bakt�riumos fertõzõd�snek itt a legnagyobba vesz�lye. A kutya vagy m�s �llat fog�val szinte injekci�k�nt nyomja a bõrbe �s az alatta l�võ sz�vetekbe a sterilnek egy�ltal�n nem nevezhetõ ny�lat �s a szennyezett szõrzetet. Nyomukban bakt�riumfertõz�s, annak l�zzal j�r� �ltal�nos t�netei �s a helyi t�lyogk�pzõd�s szinte t�rv�nyszerûek. A gyors �s szakszerû fertõtlen�t�s, sebell�t�s �s gy�gyszeres v�delem nem v�rhat: ez a rendelõk feladata. A leggyakrabban elõfordul� bõrgyullad�s okai a bolh�k. A bolh�k okozta bõrgyullad�st a k�lsõ�lõsk�dõk rov�s�ra �rhatjuk: m�gis egy m�sik csoportba, az allergi�s gyullad�sok k�z� is sorolhatjuk. A bolha nem csak mozg�s�val, sz�r�s�val okoz viszket�st, hanem ny�l�nak anyagai okoznak allergi�s, azaz t�l�rz�kenys�gi reakci�t. Mindezekhez t�rsul a vakar�s okozta s�r�l�s: m�ris �ssze�ll a k�p�nk! Ugye, hogy nem k�nnyû okok szerint csoportos�tani? Maradjunk abban, hogy a fõ ok m�gis a bolha. Kiirt�s�ra, megelõz�s�re sz�mtalan eszk�z ismert, az erre vonatkoz� fejezetben k�r�lj�rtuk. Az allergi�s reakci�k �s a vakar�s okozta s�r�l�sek gy�gyszerekkel orvosoland�k. A mai korszerû eszk�zt�rral a kez�ben az �llatorvos �gy tehet, mint egy j� biztos�t�t�rsas�g: minden helyzetre, minden kuty�ra, tart�si m�dra, minden p�nzt�rc�hoz k�n�l hat�kony megold�st. Egy biztos: a bolh�k ellen v�dekezni kell! A k�lsõ parazit�k okozta bõrprobl�m�k legnehezebb di�ja a szõrt�szõatka. A jellegzetesen a szem k�r�l, mellkason, ujjak k�zt kezdõdõ atk�sod�s oka nemcsak az �lõsk�dõ jelenl�te, hanem az �llat ellen�ll� k�pess�g�nek �ltal�ban �r�kletes eredetû hi�nya. Gyakran nagy ellen�ll� k�pess�gû, a gy�gyszerekre kev�ss� �rz�kenyek okoznak gennyes r�fertõz�st. A legjobb gy�gyszeres kezel�smellet is csak szerencs�sesetben gy�gy�that�, ink�bb karbantarthat�a betegs�g, mely �ppen az �r�kletes t�nyezõk ismeret�ben teny�szt�si tanuls�gokat is esz�nkbe juttat. A parazit�s csoport egyebei k�zt szerepelnek szõrtetvek, r�hatk�k – ezek jelentõs�ge �ppen ritkas�guk miatt nem nagy. Nyugodtan �ll�thatom, hogy a k�znyelv szerinti "r�hes kuty�k"’’ majdnem mindegyike egyszerûen csak bolh�s, n�h�ny szõrt�szõatk�s m�g elõfordulhat. A kev�s kiv�tel is sz�mtalan vari�ci�t adhat, de a r�h�ss�g t�ny�vel elv�tve tal�lkozunk. Ha rovarokr�l esett sz�, eml�ten�nk kell a nem �lõsk�dõ �letm�d� rovarok cs�p�seit. �ltal�ban hangy�k, m�hek vagy darazsak cs�p�se okozhat bõrelv�ltoz�sokat. Ut�bbiak �ltal�nos t�netekkel – neh�zl�gz�s, a bõr, ritk�bban a l�gutak vizenyõje. �rz�keny egyedekn�l ig�nyelhet gyors beavatkoz�st, egy�bk�nt a helyi gyullad�scs�kkentõ kenõcs�k alkalmaz�sa elegendõ. R�vid szõrû �llatokon a sz�nyogok t�meges cs�p�se okozhat gyorsan m�l� kellemetlens�get. Kullancsok cs�p�se k�r�l – fõleg, ha a fej bent szakad – kialakulhat kellemetlen, elvakart gyullad�s. Elv�tve, ha a kullancs fertõz�tt volt a Lyme-boreliosis nevû betegs�g k�rokoz�j�val, �gy emberhez hasonl�an a "v�ndorl�" v�r�s foltok’’ jelenhetnek meg, a betegs�g m�s fontos t�neteivel, �gy l�zzal �s k�sõbb iz�leti f�jdalommal. A bakt�riumok okozta gyullad�sok gyakori form�ja a k�lyk�k (fõk�nt a m�g szop�s vagy �ppen elv�lasztottak) pattan�sszerû bõrgyullad�sa. A testen jelentkezõ apr� h�lyagok bakt�riumokkal teli gennyet tartalmaznak, fõk�nt a v�kony bõrfel�leten, a hason, n�ha a fejen fordulnak elõ sokadmagukkal. Az okok k�zt szerepel a fokozott feh�rje bevitel, a tisztas�g hi�nya, esetenk�nt a sz�r�s alom, pl. szalma. K�nnyen gy�gyul�, a higi�niai viszonyok jav�t�s�val, bõrfertõtlen�t�ssel, antibiotikum kenõcs�k alkalmaz�s�val – no meg a k�ly�k kinõ a pattan�sos korb�l – nem jelent hossz� t�v� gondot.

Nem �gy a nedvedzõ, �ltal�nos bõrgyullad�s, mely bizonyos egyedek, bizonyos fajt�k nagy �tka. A bõrfel�leten �s a szõrt�szõkben �lõ, rendk�v�l ellen�ll� k�rokoz� bakt�riumok kihaszn�lva a bõr ellen�ll� k�pess�g�nek hi�ny�t, ott elszaporodva rendk�v�l makacs, v�lad�koz�, gyakran gennyesedõ, viszket�ssel, p�rkk�pzõd�ssel, esetenk�nt l�zzal j�r� betegs�get okoznak. A betegs�g szinte az �llat eg�sz testfel�let�n jelentkezik. Ism�tlem m�g egyszer, nem el�g a bakt�rium, ott az ellen�ll� k�pess�ghi�nya is, ism�tlem azt is, hogy n�ha teny�szt�si k�vetkeztet�seket is le kell vonnunk! Hosszantart�, c�lzott gy�gyszeres kezel�s, melyet bakt�riumteny�szt�s alapj�n v�gezhet�nk, lehet eredm�nyes. A bõr�n a gy�gyszereken k�v�l fertõtlen�tõszereket alkalmazunk, fõk�nt amelyek a szõrt�szõkbe is behatolnak. A kezel�sfontos r�sze a bõr �s az �llat �ltal�nos ellen�ll� k�pess�g�nek fokoz�sa. Saj�tos nedvedzõ gyullad�s alakul ki a "bõr�s’’ kuty�k" nem szellõzõ bõrredõiben. A szellõz�s hi�nya, a nedvedzõ bõr �s a beletelepedõ bakt�riumok okozz�k. Kezel�se hasonl� a fentiek�hez, de szerencs�re kev�ss� makacs megbeteged�sek. Neh�z besorolni okait tekintve a kuty�k ny�ri bõrgyullad�s�t, vagy "forr�’’" bõrgyullad�st. Fõk�nt hosszabb szõrû fajt�kon, gyakran a combokon szinte egyik napr�l a m�sikra alakul ki t�zforintosnyi-teny�rnyi forr�, nedvedzõ ter�let, melyet a kutya szinte eszelõsen vakar, harapd�l. Allergia, rovarcs�p�s lehet az elind�t�, szellõz�s hi�ny �s a r�g�s, vakar�s fokozza a t�neteket. A nedvedzõ sebben a bakt�riumok elszaporod�sa szinte term�szetes. Ez a ny�ri betegs�g helyi kezel�sre – fertõtlen�t�s, gyullad�scs�kkentõ �s bakt�rium ellenes szert egyszerre tartalmaz� kenõcs�k haszn�lata gyors eredm�nyt hoz. A gomb�s bõrbetegs�gek szinte k�l�n fejezetet k�v�nn�nak. R�viden annyit kell tudnunk, hogy itt is a bõr ellen�ll� k�pess�g�nek hi�nya az egyik alapvetõ ok. Szerencs�re megjelen�s�k jellegzetes, �ltal�ban k�rk�r�s, nem jellemzõen viszketõ elv�ltoz�sok. Csak nagyon s�lyos esetekben terjednek az eg�sz testfel�letre. Speci�lis szerekkel kezelendõk helyileg, s ha ritk�n nagy fel�leten jelentkeznek, akkor alkalmazunk plusz seg�ts�gk�nt tablett�kat. A gomb�k alattomoss�ga az, hogy gyakran s�lyosb�thatnak m�st�pus� bõrgyullad�sokat. Allergi�kr�l m�r besz�lt�nk. A sz� t�l�rz�kenys�get jelent valamilyen k�lsõ, de lehet saj�t k�miai anyag ir�nt, s eset�nkben gyullad�sos bõrelv�ltoz�st okoz. L�ttuk a p�ld�t, a bolha ny�l�t. Gyakran tal�lkozunk a kontakt (�rintkez�ses) allergi�val. A kutya fekvõhely�nek anyagai, fõk�nt mûanyagok okozhatj�k. Fõleg a v�konybõrû ter�letek, �gy a has alja kipirul, viszket. Mi sem egyszerûbb a megelõz�sben –a term�szetes alapanyag� fekhely, a mûanyag padl�szõnyegrõl val� leszoktat�s. Bizonyos t�pl�l�kok okozhatnak bõrt�netekben is mutatkoz� allergi�t. A baromfih�s, sert�s, ritk�n a marha, t�sztaf�l�k. Egy biztos, a juh �s a rizs nem. Ez lenne a t�k�letes di�ta. A kiv�lt� anyagot azonos�tani bonyolult tesztek hivatottak, vagy ak�r pr�baetet�sek. V�lem�nyem szerint, sokkal t�bbsz�r gondolnak ilyenre, mint ahogyan val�j�ban igaz. S e mellett egy tapasztalat: t�pl�l�kallergia hasmen�s n�lk�l nagyon ritk�n ker�l el�nk. T�pl�l�k eredetû, de nem allergi�s bõrt�neteket okozhat a romlott, avasod� t�p, vagy n�h�ny l�tfontoss�g� nyomelem, �gy a cink hi�nya is. Az allergi�s bõrgyullad�sok egyik p�ld�ja a v�gb�lmirigy allergia. Ha a kutya v�gb�lny�l�s�ba �r�lõ k�t mirigy v�lad�ka �r�l�s h�j�n pang, az ott l�võ feh�rj�k boml�sterm�kei allergiz�lj�k a szervezetet. Vakar�dz�ssal, gyakran a hall�j�rat bõr�nek gyullad�s�val j�rhat a k�rk�p, mely egyszerûen orvosolhat� a mirigyv�lad�k kinyom�s�val. A bõr �s szõrelv�ltoz�sokkal j�r� betegs�gek eml�t�sekor nem feledkezhet�nk meg n�h�ny hormon�lis betegs�grõl. A hormontermelõ szervek megbeteged�seinek egyik jele lehet a szõrhull�s �s bõrelv�ltoz�s. K�z�s jellemzõj�k, hogy nem viszketnek �s �ltal�ban szimmetrikusak. A legismertebb p�lda a rejtett her�jû kan kutya has�reg�ben daganatoss� v�l� here saj�tos hormontermel�se, melynek sor�n a kutya mindk�t horpasz megkopaszodik. Ha elt�vol�tjuk a her�t, szinte egy h�t alatt kinõ a szõrzet. Okozhat hasonl� elv�ltoz�st a petef�szek daganata, t�lzott vagy hi�nyos hormontermel�se is. A hormontermelõ szervek szõrhull�st okoz� megbeteged�sei k�zt eml�tendõ a pajzsmirigy �s a mell�kvese. Eln�z�st, ha ez a fejezet b�rkit megijeszt. A bõr probl�m�i ennyire szerte�gaz�ak m�g �gy is, hogy a teljess�g ig�ny�t meg se k�zel�tj�k.