Parvov�rus okozta b�lgyullad�s A betegs�get elõsz�r 1980-ban �llap�tott�k meg haz�nkban. A kuty�kban elõfordul�, t�bbnyire s�lyos (nagyon sokszor hal�los) betegs�g az egyik leggyakoribb, legvesz�lyesebb b�lgyullad�st elõid�zõ ok. K�znapi sz�haszn�latban elterjedt a macskav�sz, illetve a parv� kifejez�s is. Elõfordulhat minden fajt�j� �s kor� kuty�ban, m�gis leggyakrabban 8 hetes �s 6 h�napos kor k�z�tti egyedekben ker�l meg�llap�t�sra. A nagytestû, gyors fejlõd�sû fajt�kban, elsõsorban Rottweilerekben (de gyakran n�met juh�szkuty�kban, kauk�zusi juh�szkuty�kban �s Amerikai Staffordshire terrierekben is) k�l�n�sen s�lyos lefoly�s�, gyakran hal�los betegs�g. A betegs�get kutya parvov�rus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefoly�s lehet nagyon gyors, gyors �s elh�z�d� jellegû is. A fertõzõd�st k�vetõ r�vid, �ltal�ban 2-4 napos lappang�si idõ ut�n mutatkoznak a t�netek. A bevezetõ t�netek �ltal�nosak, p�ld�ul leverts�g �s �tv�gytalans�g, majd r�videsen erõs h�ny�s �s hasmen�s jelentkezik, a nagyon h�g hasmen�s t�bbnyire v�res. A beteg kuty�k legt�bbsz�r l�zasak, a kisz�rad�s t�netei mindig l�that�ak. A nagyon gyors lefoly�s� esetekben s�lyos fok� elesetts�g, szinte sokkos �llapot figyelhetõ meg, a hasfal tapint�skor kifejezetten f�jdalmas, feszes. Laborat�riumi vizsg�lat alkalm�val jellemzõ a leukop�nia. L�teznek m�r specifikus pr�b�k is a b�ls�rban l�võ parvov�rusok kimutat�s�ra. A j�val ritk�bb sz�vizom-gyullad�sos forma a 3-7 hetes kutyak�lyk�kben szinte mindig elhull�shoz vezet, esetleg id�lt sz�vel�gtelens�g kifejlõd�s�t okozza idõsebb korban. A betegs�g kezel�s�nek egyik legfontosabb mozzanata az inf�zi�z�s (szinte kiz�r�lag v�n�san adott folyamatos cseppinf�zi�), ami a kisz�rad�st�l pr�b�lja megv�deni az �llatot. A bakt�riumos sz�võdm�nyek kialakul�s�nak elker�l�s�re sz�les ter�pi�s s�v� antibiotikum injekci�t szoktak kapni a kuty�k. A sokkos betegek esetleg gl�kokortikoidot is kapnak. Ezeken k�v�l term�szetesen l�nyeges m�g a kieg�sz�tõ kezel�s (h�ny�scsillap�t�k, b�lny�lkah�rtya-bevon�k, adsztringensek, f�jdalomcsillap�t�k, stb.). A beteg kuty�knak folyamatosan meleg, nyugodt k�rnyezetben kell lenni�k. A legfontosabb megelõz�si lehetõs�g a vakcin�z�s. Mivel a betegs�g nagyon fertõzõ (a v�rust nagysz�mban �r�tik a betegek, ami nagyon rag�lyos �s nagyfok� az ellen�ll� k�pess�ge), a m�g nem oltott kuty�nkat �vjuk m�s kuty�k t�rsas�g�t�l, illetve ne vigy�k fertõz�s lehetõs�g�nek kitett ter�letre.

Szopornyica A szopornyica a kuty�k leggyakoribb v�rusos fertõzõ betegs�ge. Elõid�zõje v�rus. A betegs�g lappang�si ideje �ltal�ban 3-7 nap. 3 form�ja van, amelyek egym�sut�n vagy egym�st�l f�ggetlen�l jelentkeznek: a ki�t�ses forma, a hurutos forma �s az idegrendszer b�ntalmazotts�ga. A ki�t�ses t�pus rendszerint hirtelen �s magas l�zzal jelentkezik, n�h�ny nappal k�sõbb a combok belsõ fel�let�n �s a has alj�n kis piros foltok keletkeznek, hely�k�n pedig gennyes h�lyagocsk�k k�pzõdnek. A hurutos t�pusn�l a k�tõh�rtya kipirul. Kuty�nk k�nnyezik, hunyorog, reggelenk�nt a szemeket sûrû genny ragasztja �ssze. Gyakran az �llat nem l�t, a szaruh�rtya elhom�lyosodik, megsz�rk�l, vagy fek�ly k�pzõdik rajta. A l�gzõszervek hurutj�n�l, majd gyullad�s�n�l az orrb�l sav�s gennyes folyad�k folyik, az �llat k�h�g, nehezen l�legzik, t�dõgyullad�s jelentkezhet, a gennyes v�lad�k elz�rhatja az orrny�l�sokat a kutya a sz�j�n �t, kapkodva l�legzik. A l�gz�st m�g a torok �s mandula gyullad�sa is h�tr�ltatja. Az em�sztõszervek megbeteged�se gyomor-b�lhurutban vagy gyomor b�lgyullad�sban mutatkozik. A betegek �tv�gytalanok, nyelv�k leped�kes, h�nynak a hasi t�j�k megnyom�sa f�jdalmas, a b�ls�r h�g, rendellenes. Az idegrendszeri form�n�l agyvelõgyullad�s, gerincvelõ-gyullad�s ill. agy-gerincvelõgyullad�s alakulhat ki. Jellemzõ a tompults�g a r�veteg tekintet, vagy ellenkezõleg, izgatotts�g jelentkezik. Legkisebb izgalomra a fej- nyak- r�g�izmokban g�rcs�k jelentkeznek, az �llat r�ngat�dzik, eldõl, mereven kalimp�l, ny�lzik. Gerincvelõ gyullad�skor a h�t �s farkt�j�k �rz�keny, f�jdalmas, a kutya rogyadozni kezd, v�g�l teljesen megb�nul. A s�lyosan beteg �llat sz�vmûk�d�se zavart, a vemhes szuk�k elvet�lhetnek, a bõr�n �s a f�lben gennyes gyullad�s figyelhetõ meg.