Parvovírus okozta bélgyulladás A betegséget elõször 1980-ban állapították meg hazánkban. A kutyákban elõforduló, többnyire súlyos (nagyon sokszor halálos) betegség az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb bélgyulladást elõidézõ ok. Köznapi szóhasználatban elterjedt a macskavész, illetve a parvó kifejezés is. Elõfordulhat minden fajtájú és korú kutyában, mégis leggyakrabban 8 hetes és 6 hónapos kor közötti egyedekben kerül megállapításra. A nagytestû, gyors fejlõdésû fajtákban, elsõsorban Rottweilerekben (de gyakran német juhászkutyákban, kaukázusi juhászkutyákban és Amerikai Staffordshire terrierekben is) különösen súlyos lefolyású, gyakran halálos betegség. A betegséget kutya parvovírus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefolyás lehet nagyon gyors, gyors és elhúzódó jellegû is. A fertõzõdést követõ rövid, általában 2-4 napos lappangási idõ után mutatkoznak a tünetek. A bevezetõ tünetek általánosak, például levertség és étvágytalanság, majd rövidesen erõs hányás és hasmenés jelentkezik, a nagyon híg hasmenés többnyire véres. A beteg kutyák legtöbbször lázasak, a kiszáradás tünetei mindig láthatóak. A nagyon gyors lefolyású esetekben súlyos fokú elesettség, szinte sokkos állapot figyelhetõ meg, a hasfal tapintáskor kifejezetten fájdalmas, feszes. Laboratóriumi vizsgálat alkalmával jellemzõ a leukopénia. Léteznek már specifikus próbák is a bélsárban lévõ parvovírusok kimutatására. A jóval ritkább szívizom-gyulladásos forma a 3-7 hetes kutyakölykökben szinte mindig elhulláshoz vezet, esetleg idült szívelégtelenség kifejlõdését okozza idõsebb korban. A betegség kezelésének egyik legfontosabb mozzanata az infúziózás (szinte kizárólag vénásan adott folyamatos cseppinfúzió), ami a kiszáradástól próbálja megvédeni az állatot. A baktériumos szövõdmények kialakulásának elkerülésére széles terápiás sávú antibiotikum injekciót szoktak kapni a kutyák. A sokkos betegek esetleg glükokortikoidot is kapnak. Ezeken kívül természetesen lényeges még a kiegészítõ kezelés (hányáscsillapítók, bélnyálkahártya-bevonók, adsztringensek, fájdalomcsillapítók, stb.). A beteg kutyáknak folyamatosan meleg, nyugodt környezetben kell lenniük. A legfontosabb megelõzési lehetõség a vakcinázás. Mivel a betegség nagyon fertõzõ (a vírust nagyszámban ürítik a betegek, ami nagyon ragályos és nagyfokú az ellenálló képessége), a még nem oltott kutyánkat óvjuk más kutyák társaságától, illetve ne vigyük fertõzés lehetõségének kitett területre.

Szopornyica A szopornyica a kutyák leggyakoribb vírusos fertõzõ betegsége. Elõidézõje vírus. A betegség lappangási ideje általában 3-7 nap. 3 formája van, amelyek egymásután vagy egymástól függetlenül jelentkeznek: a kiütéses forma, a hurutos forma és az idegrendszer bántalmazottsága. A kiütéses típus rendszerint hirtelen és magas lázzal jelentkezik, néhány nappal késõbb a combok belsõ felületén és a has alján kis piros foltok keletkeznek, helyükön pedig gennyes hólyagocskák képzõdnek. A hurutos típusnál a kötõhártya kipirul. Kutyánk könnyezik, hunyorog, reggelenként a szemeket sûrû genny ragasztja össze. Gyakran az állat nem lát, a szaruhártya elhomályosodik, megszürkül, vagy fekély képzõdik rajta. A légzõszervek hurutjánál, majd gyulladásánál az orrból savós gennyes folyadék folyik, az állat köhög, nehezen lélegzik, tüdõgyulladás jelentkezhet, a gennyes váladék elzárhatja az orrnyílásokat a kutya a száján át, kapkodva lélegzik. A légzést még a torok és mandula gyulladása is hátráltatja. Az emésztõszervek megbetegedése gyomor-bélhurutban vagy gyomor bélgyulladásban mutatkozik. A betegek étvágytalanok, nyelvük lepedékes, hánynak a hasi tájék megnyomása fájdalmas, a bélsár híg, rendellenes. Az idegrendszeri formánál agyvelõgyulladás, gerincvelõ-gyulladás ill. agy-gerincvelõgyulladás alakulhat ki. Jellemzõ a tompultság a réveteg tekintet, vagy ellenkezõleg, izgatottság jelentkezik. Legkisebb izgalomra a fej- nyak- rágóizmokban görcsök jelentkeznek, az állat rángatódzik, eldõl, mereven kalimpál, nyálzik. Gerincvelõ gyulladáskor a hát és farktájék érzékeny, fájdalmas, a kutya rogyadozni kezd, végül teljesen megbénul. A súlyosan beteg állat szívmûködése zavart, a vemhes szukák elvetélhetnek, a bõrön és a fülben gennyes gyulladás figyelhetõ meg.