Az Amerikai Pit Bull Terrier T�rt�nete   A Pit - b�r viszonylag fiatal fajta - t�rt�nete nem lenne teljes, ha nem eml�ten�nk meg az �kor �llamaiban oly nagy n�pszer�s�gnek �rvend� gladi�tor kuty�kat. Ezek a hatalmas erej� kuty�k vad�llatok, emberek �s egym�s ellen harcoltak az ar�n�kban mozgalmas sz�rakoz�st ny�jtva a k�z�ns�gnek. Ezeket a kuty�kat gladi�tornak, viadornak nevezz�k. Ezen kuty�k egyenes lesz�rmazottai a mai masztiffok �s molosszoid t�pus� kuty�k. Ezek a harcok , t�l �lve �j �llamok sz�let�s�t �s buk�s�t folyamatosan sz�rakoztatt�k az erre �hes r�tegeket, a cirkuszok ar�n�iban. �gy volt ez az 1700-as �vekig, innen �rhat� szorosabban kuty�nk t�rt�nete. A sz�zad k�zep�t�l kezdett j�l elhat�rolhat�an kialakulni egy  arany-, ez�st-, f�mm�vesekb�l, szab�kb�l, iparosokb�l, hivatalnokokb�l k�z�poszt�ly. Ez a r�teg, igyekezett elfedni a fels�bb oszt�lyt�l val� k�l�nbs�g�t. Ut�nozni igyekeztek a fels� oszt�lyt, �s ez nem csak a divatban, hanem az �si sport az �llatviadal m�sol�s�ban is megnyilv�nult. Ezekben az �vekben, csak n�h�ny j�l elk�l�n�thet� kutya "fajta" l�tezett, ezek k�z�l az egyik egy  "nagy kutya" volt, akit Bull-Dog-nak neveztek. Ez a kutya nyilv�nval�an az �si gladi�torok lesz�rmazottai voltak. Nev�ket onnan kapt�k, hogy a bik�kat biztons�ggal meg b�rt�k fogni a v�g�hidakon, hatalmas erej�knek k�sz�nhet�en. Ezen k�pess�g�k alkalmass� tette �ket arra, hogy l�tv�nyos harcokat v�vjanak a bik�kkal. Persze a harcok nem csak bik�k, hanem medv�k �s m�s vad�llatok ellen is folytak, nagy l�tv�nyoss�got k�n�lva. A k�z�poszt�ly igaz�n csak bik�t tudott ki�ll�tani a harcokra �gy sportj�t Bull-Baiting-nek nevezte. A kutya megragadta a bika �rz�keny r�szeit �s addig tartotta, m�g az �ssze nem esett, ek�zben el kellett ker�lnie a gyilkos pat�kat, �s szarvakat. Az 1800-as �vek elej�n, ki teny�sztettek egy n�mileg magasabb, hosszabb l�b� kuty�t, mely �tlagban 40 Kg-os volt. Ilyen volt a sk�t Blue Paul, �s az �r Alaunt, akiket folyamatosan teszteltek, angol rokonukhoz hasonl�an. Ezen kuty�k kiteny�szt�s�t egyetlen c�l vez�relte: a bik�kkal szembeni eredm�nyess�g.  Ezek a kuty�k  hevesebben, eredm�nyesebben k�zd�ttek a bik�kkal, mint �seik. Hamarosan, neh�z id�szak k�sz�nt�tt a k�z�poszt�lyra, hosszabb t�von, nem engedhette meg mag�nak a fels� oszt�ly ut�nz�s�t, �gy a Bull-Baiting-et sem, mely ir�nt az �rdekl�d�s is cs�kkent, val�sz�n�leg az egyhang�nak tal�lt k�zdelmek miatt. Id�k�zben a polg�ri r�teg �s maga a kor�bban ezeket t�mogat� kir�lyi csal�d is hevesen t�rekedett betiltatni ezeket a v�res esem�nyeket, m�g az emberek felh�borod�s�nak engedve az angol parlament 1835-ben betiltotta az Bull-Baiting-et. Persze akadt j� n�h�ny k�vet�, aki felismerve a viador kuty�k k�pess�geit, kem�nys�g�t, hevess�g�t, sz�v�ss�g�t tov�bb teny�sztette, fejlesztette a kuty�kat a harcra. Az ebben az id�szakban egyre n�vekv� als� ost�ly, az egyik napr�l a m�sikra �l�, szeg�ny sors� emberek k�rnyezet�ben elszaporod� patk�nyok egyetlen ellens�ge, a terrier volt. Az als� oszt�ly is folyamatosan fejlesztette, gyors, kitart� terrierj�t. A terrierek, alacsony mozg�kony kuty�k voltak, akik ha kellett saj�tmagukat is ell�tt�k �lelemmel. Noha alacsony, viszonylag kis test� kutya volt, m�gis er�s fel�p�t�s�, ennek k�sz�nhette azon k�pess�g�t, hogy a b�ny�k, sik�torok m�ly�n biztons�ggal megfogja, meg�lje a patk�nyokat. �k v�dt�k a baromfit, az �lelmet a patk�nyokt�l. Hamarosan versenyeket, �sszej�veteleket rendeztek, ahol bemutathatt�k kuty�ik kiv�teles k�pess�geit. Az als� r�teg terrier sportj�t, Ratting-nek nevezte. Patk�nyokkal teli utcar�szeket pall�kkal v�lasztottak le, ott folyt a munka, a patk�nyfog�s. Ha a kutya sikeresen, min�l r�videbb id� alatt meg�lte a patk�nyokat, gy�z�tt, �s  gazd�ja is gyarapodott n�mi p�nzel, a fogad�sok r�v�n. Nem tudni, hogy eg�szen pontosan mikor,  a k�z�p angliai sz�nb�ny�szok, vasmunk�sok tervszer�en �tv�zni kezdt�k az er�s Bull-dog �s a mozg�kony terrier v�rt. Kialak�tott�k a Bull and Terriert. Ez a fajta, rendk�v�l harcias, kit�n� k�zd�k�pess�g�, mozg�kony kutya volt, mely el�sz�r k�zel�tette meg az er�-m�ret-erdm�nyess�g ide�lis ar�ny�t.    Egy minden szempontb�l ide�lis sport kuty�t kaptak a teny�szt�k. A dr�ga �s nehezen fedhet� bika hecceket, felv�ltott�k a kutya viadalok. A k�nnyebb gyorsabb kuty�k a sport ir�nyv�lt�s�nak k�sz�nhett�k megjelen�s�ket. A B&T n�pszer� harcos volt. A k�zdelmek p�rg�sek, l�tv�nyosak voltak, �gy a sport n�pszer�s�ge egyre n�vekedett. A kuty�k, a k�r�lm�nyekhez k�pest valamelyest kiegyenl�tettebb harcot folytattak, a kimenetel mindig k�tes�lyes volt �gy az eredm�nyekre k�t�tt fogad�sok is m�g izgalmasabbak lettek. Ezeket az �sszej�veteleket m�r nem f�nyes ar�n�kban, hanem zs�kutc�kban, kocsm�k h�ts� udvarain, eldugott termekben bonyol�tott�k le. A kuty�k, egy pal�nkkal, r�ccsal elker�tett r�szben harcoltak. Ezt a n�gysz�gletes, pal�nkokkal hat�rolt teret PIT-nek nevezt�k. A sportot imm�r PITTING-nek , a harcokban gy�zedelmesked� kuty�kat pedig PIT DOG-nak nevezt�k. Szervezett meccsek folytak, kih�v�sos, megh�v�sos alapon, ahol t�bb tucat kuty�t is felvonultattak, �s a gy�ztesekre fogad�sokat k�t�ttek. Ezek a viadalok az eredm�nyorient�ci� jegy�ben t�rt�n� teny�szt�s, csiszol�s �rt�km�r�i voltak. Folyamatos volt a fajta idegen v�rrel t�rt�n� finom�t�sa, melyhez az � angol terrier mellett, m�s terrierek �s idegen fajt�k v�r�t is felhaszn�lt�k. Ez a munka hossz� �s k�lts�ges volt. Ezen fajta egyenes �g� lesz�rmazottja az Angol Staffordshire Bull Terrier melyet 1930-ban hivatalosan is elismert az English kennel club. De a fejleszt� munka, nem csak az anya orsz�gban folyt. A XIX. sz. m�sodik fel�ben megl�dul� telepes hull�mokkal a B&T is beker�lt az �szak Amerikai kontinens v�rosaiba. Kezdetben ezek a kuty�k �rz� v�d� feladatokat is ell�ttak, v�dte az �llatokat, a csal�dot. De a vad�szatokon is kiv�l�an meg�llta a hely�t. A kialakul� v�rosok kol�ni�i is ig�nyelt�k az �sszej�veteleket, a sz�rakoz�sra, �s ebbe beletartoztak a megjelen� kutyaviadalok is. A viadalok, mindig nagy sz�m� n�z�sereg el�tt zajlottak, �s egyre n�pszer�bbek lettek a csod�latos k�pess�g� kuty�k. Az �vtizedek sor�n, egy saj�tos B&T-t fejlesztettek ki, mely hosszabb l�b�, magasabb, valamivel nehezebb, de mozg�konyabb, p�rg�sebb kutya volt, mint az angol rokon. A polg�rh�bor� ut�n letelep�l� keresked�k, haj�sok, sok angliai viador kuty�t hoztak a kontinensre. Az angol Pit Dog-ok k�zz� tartozott a h�res Paddy, Rafferty �s Pilot is. Az angol kuty�kat tervszer�en a lehet� legnagyobb eredm�nyess�g szem el�tt tart�s�val keresztezt�k a hazai ebekkel. Kifejlesztve egy olyan kuty�t mely megval�s�totta a m�ret-er�-eredm�nyess�g legide�lisabb kombin�ci�j�t. Kialakult egy m�ret-s�ly kombin�ci� mely a legnagyobb eredm�nyess�get biztos�totta. A kialakul� fajta rajong�t�bora k�zel sem csak a kuty�ikat harcoltat�kb�l, hanem  az �rt�keit felismer�, kedvtel�sb�l tart�kb�l is �llt. A teny�szt�k igyekeztek min�l sz�lesebb k�rrel megismertetni nagyszer� kuty�ikat. A fajt�t kedvtel�sb�l, munk�ra tart�knak, teny�szt�knek megjelent azon ig�nye, hogy kuty�ikat egy �sszefog� szervezetbe t�m�r�lve, lefektetett alapelvek szerint teny�szthess�k, versenyeztethess�k tov�bb. Az American Kennel Club azonban meglehet�sen k�tes m�ltja (jelene) miatt nem volt hajland� befogadni a teny�szt�ket. Persze ez cseppet sem t�ntor�totta el �ket, �s saj�t szervezetet hoztak l�tre. Detroit-ban a h�res sport kuty�s, elismert teny�szt� Chauncy Z. Benett vezet�s�vel 1898-ban megalak�tott�k, a - m�ra az �llamok m�sodik teny�szt�i szervezet�v� v�l�- United Kennel Club-ot. Lejegyezt�k a fajta hivatalos elnevez�s�t, mely American Pit Bull Terrier lett. Elfogadt�k a napjainkban is ir�nyad� fajtastandardot �s a ki�ll�t�sok szab�lyrendszer�t. Az els� regisztr�lt Pit Benet's Ring volt. Persze tov�bbra is voltak, akik harcra teny�sztett�k kuty�ikat, annak ellen�re, hogy az USA t�bb �llam�ban 1878-�ta tilos volt az �llatviadal. Ezek a teny�szt�k az UKC-t nem tekintett�k m�lt� teny�szt�i szervezetnek, �gy a neves teny�szt� John P. Colby �s Guy McCord vezet�s�vel 1909-ben megalak�tott�k saj�t teny�szt�i szervezet�ket az American Dogbreeders Association-t. A szervezet sz�khelye Utah �llam f�v�ros�ban, Salt Lake City-ben van. Ezen szervezet is American Pit Bull Terrier n�ven t�rzsk�nyvezte kuty�it, amib�l sok vita �s f�lre�rt�s sz�rmazott.

Az UKC- teny�szt�i szerint az ADBA-sok ellopt�k az �lltaluk kital�lt elnevez�st ezzel is �rtva a becs�letes teny�szt�k munk�j�nak. Term�szetesen az ADBA-s pitek napjainkban szint�n j�r�szt t�rs �s munkakuty�k, �s ink�bb er� versenyeken �s ki�ll�t�sokon d�ntik el, hogy ki a jobb k�z�l�k, �s nem az ar�n�kban. A k�t  szervezet teny�szt�i munk�ja term�szet�b�l fakad�an k�l�nb�z�tt, �gy kialakult egy "harci" �s egy "munkakutya" t�pus. Az American Kennel Club is feleszm�lt �s a konszolid�l�d� teny�szt�ket befogadva, elismerte a fajt�t, mely az elhat�rol�d�s jegy�ben 1936- ban Staffordshire Terrier nevet kapta. Megindult a Staffordshire, majd k�s�bbi nav�n az American Staffordshire Terrier mint "elk�l�n�l� fajta" teny�szt�se. A Pit  az 1900-as �vek elej�n  �rvendezett a legnagyobb n�pszer�s�gnek. A Pit az �vtizedek alatt fokr�l fokra fejl�d�, hihetetlen�l kitart�, er�t�l duzzad� kutya volt, aki maga volt "Amerika". A sokoldal�s�g a t�k�letes alkalmazkod� k�pess�g az er� �s intelligencia harm�ni�j�nak mint�j�v� v�lt. Az Egyes�lt �llamok korm�nya, az els� vil�gh�bor� alatt pitekkel szimboliz�lta a katon�kat, jelezv�n a harci szellemet. Ereje, kitart�sa, a soha fel nem ad�s, bens� tisztas�ga, odaad�sa, alkalmass� tette erre a szerepre. A Pit, nemzeti kuty�v� v�lt. Az RCA alkalmazta Nippen-t egy ismeretlen eredet� pitet a tiszta zenei hangz�st illusztr�land�. Kuty�nk t�bbsz�r felt�nt a rangos Life magazin c�mlapj�n, k�preg�ny h�s, s�t filmszt�r lett. Kezdetben Rin-tin-tin-t is Pit j�tszotta. T�bb filmszerepet j�tszottak pitek az egyik legh�resebb "sz�n�sz" Petey "Little Rascals" a monoklis pit volt, akit sok m�sik fajt�b�l v�lasztottak ki, mondv�n � a legalkalmasabb arra, hogy az "Our Gang"-ban  gyerekekkel szerepeljen. Az els� AKC staffi is Pety volt. A Pit teny�szt�se term�szetesen folyamatosan folyt tov�bb ilyen vagy olyan ir�nyban. A fajta rajong�i t�bora egyre sz�lesedett, ugyanakkor f�k�pp sz�l�haz�j�ban egyre t�bben emelt�k fel szavukat a tov�bbra is rendszeresen megrendezett kutyaviadalok ellen. 1970-ben megalakult az American Dog Owners Assotiation, az ADOA. Ez a szervezet imm�r politikai s�kon is a kutyaviadalok ellen k�zd�tt, �s tagjai eredm�nyeket is fel tudtak mutatni. Sajt�t�j�koztat�ikkal, akci�ikkal, k�l�nb�z� megmozdul�saikkal siker�lt el�rni�k, hogy n�h�ny szervez�t, r�sztvev�t letart�ztassanak, el�t�ljenek. B�r tev�kenys�g�k nem �rte el teljes m�rt�kben a viadalok megsz�n�s�t, a m�di�k azonban kaptak a t�m�n, �s el�szeretettel mutatt�k a viador kuty�k harcait. A laikus emberek sz�m�ra a Pitet mint gyilkol� g�pet festett�k le. A m�dia h�rver�s�nek egyetlen eredm�nye az lett, hogy a Pitet egy j�l behat�rolhat�, meglehet�sen alacsony szoci�lis �rz�kenys�ggel b�r� r�teg sz�m�ra kedvelt� tette. Ezek az emberek kuty�nk erej�t, kit�n� k�pess�geit arra haszn�lt�k fel, hogy v�lt vagy val�s erej�ket, hatalmukat fitogtass�k. Sajnos ez a folyamat zajlott le haz�nkban is. A minden hozz��rt�st, figyelmet n�lk�l�z� "kik�pz�s" a vad�t�s, meghozta az eredm�nyt: A tudatosan, primit�v m�don az ember ellen vad�tott kuty�k embereket t�madtak meg. A Pit sz�rnyetegg� v�lt, �s el�t�ltetett. Pedig ez a "sz�rnyeteg" ugyanaz a Pit volt, mint a sz�zad el� legn�pszer�bb kuty�ja. A v�res balesetek k�vetkezt�ben nemcsak a Pitet, hanem rajong�it is megb�lyegezt�k. Hi�ba hangoztatt�k, demonstr�lt�k kuty�ik igazi mivolt�t, a v�rre mindig oly �hes m�dia k�pes volt manipul�lni a laikusokat. Sajnos haz�nkban is ugyanez a folyamat j�tsz�dott le azzal az elt�r�ssel, hogy n�lunk t�bb eur�pai orsz�ghoz hasonl�an betiltott�k a fajta teny�szt�s�t, korl�tozt�k tart�s�t. A t�rv�ny "alkot�sa" alatt a legkisebb m�rt�kben sem vett�k figyelembe az elismert hazai Pit-szak�rt�k tan�csait, v�lem�ny�t. Nyilv�nval�an politikai t�rekv�sek eszk�zek�nt, a fajt�t csak n�vr�l, l�t�sb�l "ismer�k" �t�letet hoztak egy nagyszer� kutyafajta felett, ezzel �nmagukr�l is rendk�v�l szeg�nyes bizony�tv�nyt �ll�tva ki. A Pit nem a gengszterek kuty�ja! A Pit nem emberev� gyilkos! Kialakul�s�nak �vtizedei, sz�zadai alatt belev�s�d�tt genetikai programja g�tolja meg az ember elleni t�mad�st. A Pit viador kutya! A sz� legszorosabb �rtelm�ben ellenfele legy�z�s�re alkott�k meg. Olyan, mint egy t�k�letes fegyver: A legnagyobb hat�konys�got biztos�t� m�ret-er�-s�ly kombin�ci�, gyorsas�g, kitart�s, kiemelked� harap� er�, f�jdalomt�r� k�pess�g, ac�lidegek, k�zd�k�pess�g. Ezek a gy�zelem legf�bb z�logai �s ebben a g�pezetben homokszem az ember elleni t�mad�hajlam. A Pit �s el�dei EGYETLEN szelekci�s szempontja az eredm�nyess�g volt. A j� k�zd�kutya tov�bb �r�k�thette tulajdons�gait, a vesztes kiesett. Nem t�rt�nt emberszeretetre szelekt�l�s, az emberszeretet, tisztelet, csup�n alapvet� c�lszer�s�g volt. Egy viador eredm�nyess�ge, kit�n� k�pess�gein �s fizikai, pszichikai felk�sz�lts�g�n �llt vagy bukott. Az ebnek egy�tt kellett dolgoznia a tr�nerrel, nem volt id� bar�tkoz�sra, a munk�nak mennie kellett. Azonban a kem�ny munk�hoz odaad�, stabil kuty�ra volt sz�ks�g. Az a kutya, aki emberre t�mad, nem j� k�zd�kutya. Az "emberes" kutya ellenfel�n k�v�l a n�z�kre, a b�r�ra, a seg�dekre is figyel: vesz�t. A viadorkutya ac�l idegekkel rendelkezik. Sokan kuty�nk t�lf�t�tts�g�t, ideggyenges�gnek tudj�k be. Az ideggyenge kutya nem j� k�zd�kutya. Az a kutya, t�nyleg olyan, mint egy vad�llat, ellenfeleit is legy�zheti, de csak addig, m�g nem ker�l szembe egy stabil ellenf�llel: az ideggyenge kutya csak p�r�g, p�r�g, el�sz�r idegileg majd fizik�lisan is kif�rad �s vesz�t. A j� harcos kiismeri ellenfel�t, majd szisztematikusan "oper�l". A Pit intelligenci�ja a harcban teljesedett ki. Badars�g azt �ll�tani, hogy a Pit, akit hossz� id�k�n kereszt�l a harcra, az eredm�nyess�gre az eml�tett szempontok alapj�n szigor�an szelekt�ltak, valamivel is vesz�lyesebb, mintegy olyan munkakutyafajta, melyet �vtizedeken, sz�zadokon kereszt�l arra teny�sztettek, hogy parancsra, vagy parancs n�lk�l embereket t�madjon meg. A Pit er�s, igazi l�ny�t csak durva er�szakkal lehet megt�rni ekkor egy n�gyl�b� fegyverr� v�lhat. �pp olyann�, mint a hasonl� m�don megal�zott m�s fajt�j� kuty�k. B�r a Pit m�g mindig kedvelt negat�v t�m�ja a m�di�knak, vil�gszerte egyre er�sebb a Pit rajong�k �ltal alap�tott klubok hangja. Tulajdons�gai r�v�n, sz�mtalan ter�leten meg�llja a hely�t. Pit Bullt l�thatunk t�bb nemzet k�l�mleges alakulatain�l, Pitek dolgoznak katasztr�fa ment�kkel, vil�gszerte haszn�lj�k s�r�lt, vagy id�s emberek mell� mint terapeuta, sz�mtalan kuty�s sportban jeleskedik. Tal�n a legsokoldal�bb kutyafajta. T�k�letes �s m�rhetetlen�l odaad� csal�dtag. � sosem k�r, csak ad! Felsejlik az alag�t v�ge, egyre t�bb ember ismeri meg kuty�nkat. A r� osztott st�tusszimb�lum-szerep kikopni l�tszik. Mind t�bben �s t�bben ismerik meg �s fogadj�k el kuty�nk igazi arc�t. Egyre t�bben ismerik meg a Pit Bull-t a KUTY�T.