A bulltípusú terriereket kevésbé ismerőknek valószínűleg a staffordshire bullterrier beazonosítása megy a legnehezebben. A média „áldásos" hatásának köszönhetően az amerikai staffordshire terrier és a bullterrier nevét már sokan megtanulták, az e két fajtánál kisebb termetű angol rokont legfeljebb különösen veszélyes kutyának tarthatják, hiszen stafford is meg bull is. Úgy tűnik, számos ország törvényalkotói sem foglalkoznak ennél behatóbban az úgynevezett harci kutyákkal, hiszen kis mérete ellenére a staffordshire bullterrier is sok tiltólistán szerepel. Pedig 40 centiméter körüli marmagassága és 17 kilogramm körüli súlya miatt szerencsére azok a beteg lelkű emberek, akik már annyit ártottak a többi bulltípusú terrierek, nem érdeklődnek az angol stafforshire bullterrier iránt. A skandináv államokban, de például a szomszédos Ausztriában is nagyon népszerű fajta, kedves természete és gyermekszeretete miatt bébiszitternek is becézik. Nagyon játékos, intelligens és tanulákony fajta. Idén a portugál, tavaly előtt a svéd agility-válogatott színeiben szerepelt staffordshire bullterrier a világbajnokságon.

A fajta karakterének, viselkedésének jobb megértése végett fontos ismernünk a fajta kialakulásának történetét. Angliában a középkortól kezdve, nagyon sokáig zajlottak különböző állatverekedtetések. A „panem et circenses", cirkuszt és kenyeret a népnek kormányzási gyakorlatban ezek a véres viadalok szolgáltak cirkuszként; a kizsákmányolt munkásosztály így az uralkodó osztályt nem veszélyeztetve vezethette le felgyülemlett indulatait. 1800 körül bulldogokat és terriereket kereszteztek, hogy még hatékonyabb harci kutyákat kapjanak; így ötvöződött a bulldog makacssága és kitartása a terrierek gyorsaságával és intelligenciájával. Ezeket a kutyákat „Bull and Terriereknek" nevezték, és a mai elismert fajták közül leginkább a staffordshire bullterrierre hasonlítottak. A kutyaviadalok betiltása után (1835), a kisebb méretű bulltípusúakat elsősorban patkányfogásra használták. A staffordshire bullterrier a munkásosztály kedvelt kutyájává vált. Mivel akkoriban még a családok több generációja élt egy fedél alatt, óhatatlanul csak az alkalmazkodóképes és társaságkedvelő kutyák maradhattak életben. A staffordshire bullterrier kiváló tulajdonságainak köszönhetően, napjaink első számú családi kutyája Angliában. Vidám, bátor, kiegyensúlyozott, kitartó és intelligens, de öntudatos természete és esetleges makacssága miatt azért nem való akárkinek.

Az Angol Kennel Club 1935-ben ismerte el hivatalos fajtaként a staffordshire bullterriert. Azóta nemcsak igazi családtaggá vált sok ember számára, hanem kedvelt kiállítási kutyává is. Angliában egyáltalán nem ritka a több száz fős nevezési létszám egy-egy kiállításon.

A saffordshire bullterrier kívánatos marmagasság 14-16 inch (35,56-40,64 cm). A kanok súlya 28-38 font (12,71-17,25 kg), a szukáké 24-34 font (10,89-15,43 kg). Elsősorban méretének köszönetően nem vált olyan népszerűvé a fajta bűnözők körében, mint például az amerikai staffordshire terrier. Németországban például, ahol különösen magas fokra hágott a harci kutya-hisztéria, a hivatalos adatok szerint egyetlen staffordshire bullterrier sem került kutyamenhelyre. Ebből arra lehet következtetni, hogy többnyire szerető és hozzáértő emberek tartják ezt a fajtát.

A német fajtaklub többek között az alábbi tények terjesztésével próbálja felvilágosítani az embereket arról, hogy a staffordshire bullterriernek semmi keresni valója a tiltólistákon:

1. Németországban egyetlen esetben sem okozott balesetet (harapást) staffordshire bullterrier, így sem a médiumok, sem a hivatalnokok nem hivatkozhatnak bizonyított tényekre a fajta veszélyességét illetően.

2. A német statisztikákban a staffordshire bullterriert rendszeresen összekeverik és egy kalap alá veszik az amerikai staffordshire bullterrierrel.

3. A fajta mamagassága és súlya révén a kistestű kutyák közé tartozik.

4. Angliában egyike a legkedveltebb fajtáknak, évente kb. 8000 kölyök születik. Az angliai, veszélyes kutyákról szóló törvényben (Dangerous Dogs Act 1991) nem szerepel a staffordshire bullterrier.

5. A fajta 1935-ben elfogadott fajtaleírása szerint hivatalos tenyészcél a gyerekekkel szembeni barátságos viselkedés; az angolok nem véletlenül nevezik bébiszitter kutyának. Kivonat az FCI 76-os számú standardjából: „Karakter: Hagyományosan rendíthetetlenül bátor és makacs. Nagyon intelligens és szeretetreméltó, különösen gyerekekkel."