Az intelligenci�j�r�l h�res border collie-hoz hasonl�an a border terrier is kialakul�si hely�r�l, az angol-sk�t hat�rvid�kr�l, a borderr�l kapta nev�t. B�r k�t teljesen k�l�nb�z� t�pus� fajt�r�l van sz�, nem csup�n nev�kben rejlik hasonl�s�g. A border terrier a border collie-hoz hasonl�an a ki�ll�t�sokon is egyre nagyobb sikerekkel szerepel, s elk�peszt� p�sztortulajdons�gokkal rendelkez� f�ldij�hez hasonl�an napjainkban is kiemelked� teljes�t�k�pess�ge.

A border terrier minden bizonnyal Nagy-Britannia egyik leg�sibb t�pus� terrierje. A hat�rvid�k farmerei, juh�szai �s sportvad�szai gener�ci�r�l gener�ci�ra gondosan �gyeltek arra, hogy meg�rizz�k kuty�ik jellegzetes tulajdons�gait. A XIX. sz�zad k�zep�n szinte minden tany�n megtal�lhat� a border terrier, hiszen a hat�rmenti dombok elhelyezked�s�kb�l kifoly�lag – m�rf�ldekre minden lakott ter�lett�l – csak �gy hemzsegtek a vid�kre jellemz�, igen er�teljes fel�p�t�sû r�k�kt�l. A h�zi�llatokat megv�dend�, sz�ks�g volt egy olyan terrierre, mely hossz� l�b�val k�pes a lovat is k�vetni, de az�rt el�g kicsi ahhoz, hogy ha kell, a f�ld alatt is �ld�zze a r�k�t. Ezek az akt�v, er�s, f�radhatatlan terrierek olyan bund�val rendelkeztek, mely megv�dte �ket a szinte �lland�an es�s, p�r�s id�j�r�st�l is.

A border terrier ma is f�radhatatlan, roppant b�tor kutya: nincs olyan fal, melyet ne tudna �tugrani �s olyan dr�tker�t�s, melyen ne tudna �tm�szni. Szak�rt�k v�lem�nye szerint napjaink border terrierje alig v�ltozott a XIX. sz�zadi, hat�rmenti terrierekhez k�pest. M�g a az Angol Kennel Klub nem regisztr�lta elismert fajtak�nt 1920-ban, a border terrier sz�l�f�ldj�n k�v�l szinte ismeretlen volt a nagyk�z�ns�g el�tt, azonban a helyi mez�gazdas�gi egyes�letek ki�ll�t�sain mindig nagy sz�mban szerepelt. Az Egyes�lt �llamokban 1930-ban regisztr�lt�k az els� border terriert.

Kiv�l� term�szet�nek �s esz�nek k�sz�nhet�en a border terrier kiv�l�an alkalmazkodik a v�r�si �lethez, s megfelel� mennyis�gû s�ta �s foglalkoztat�s (pl. agility) mellett r�k�k �s lovak n�lk�l is boldogan �l gazd�j�val. T�rsas�gkedvel�, vid�m kutya, kor�bbi munkak�r�lm�nyeib�l kifoly�lag �ltal�ban m�s �llatokkal sem �sszef�rhetetlen. Sz�re ig�nytelen, k�nnyen gondozhat�. Kis m�rete ellen�re kiv�l� �rz�kutya is lehet.

A border terrier marmagass�g�t nem adja meg a standard; s�lya �ltal�ban 5–7 kilogramm k�z�tt mozog. Sûrû, kem�ny sz�rzete lehet v�r�s, b�zasz�nû, cser vagy sz�rke �s k�k sz�nû, ut�bbi kett� cserv�r�s (tan) jegyekkel. �rdekess�g, hogy a border terrier fejform�ja a vidr��hoz hasonlatos. A fajta haz�nkban sem ismeretlen, b�r nem nevezhet� a legn�pszerûbb terrierfajt�k egyik�nek; az �llom�ny csup�n alig n�h�ny tucat kuty�b�l �ll.