A fajta eredete

(Frantisek Horak, Liskova Narcisa a Cesky terrier c�mû jubileumi kiadv�ny nyom�n)

A cesky terrier neve t�kr�zi sz�rmaz�s�t. A cseh dr. Frantisek Horak genetikus „sz�l�ttje". Horak �r a pr�gai Fiziol�giai Int�zet genetikusak�nt elsõsorban kuty�k �s lovak fogazat�nak �s szõrsz�n�nek �r�klõd�s�vel foglalkozott. Szenved�lyes terrier teny�sztõ �s vad�sz volt. Otthon�ban sealyham �s sk�t terriereket tartott.

Vad�szai tapasztalatai alapj�n m�r 1934-ben foglalkoztatta a gondolat, hogy a k�t fajta keresztez�s�vel �j fajt�t keltsen �letre. C�lja egy olyan terrier t�pus kialak�t�sa, amely j�l pigment�lt, �s a keresztezett fajt�k j� tulajdons�gait megõrzi, hib�it kik�sz�b�li. Majd h�sz �v tapasztalat �s munka ut�n sz�nta r� mag�t az elsõ keresztez�sre, melybõl 1949. december 25-�n sz�letett meg az elsõ kan k�ly�k – Adam Lovu zdar. Apja sealyham terrier volt, Buganier Urguelle, anyja pedig egy sk�t terrier, Donka Lovu zdar. A m�sodik pr�b�n�l Horak �j sk�t terrier szuk�t, Scotch Rose nevût haszn�lt, aki k�t szuk�nak (Bota �s Baba) �s egy kannak (Balda) adott �letet, 1950. j�nius 6-�n.

A fenti sealyham kan �s a k�t sk�t terrier szuka tekinthetõ az �sszes cseh terrier õs�nek. 1955 szeptember�ben v�rfriss�t�s miatt „visszany�lt" a sealyham terrierhez, �s a Jasana Amorous Artilleryman nevû kant haszn�lta a vonalban. A fajta kialak�t�s�ban gyors sikereket �rt el, a csehszlov�k t�v� 1962-ben mutatta be Horak urat. A fajt�t Javor Lovu zdar nevû kan kuty�ja reprezent�lta. Az FCI rekord idõ alatt 1963-ban – tizenh�rom �vi teny�sztõi munka ut�n – ismerte el az �j fajt�t �s a 246-os sz�mon lajstromozta a kutyafajt�k k�z�tt.

A fajta haszn�lhat�s�ga

A cesky terrier kistestû vad�szkutya, teste izmos, erõs csontozat�, nagy mancsokkal, erõs karmokkal rendelkezik. Feje baltaszerû, hossz� szem�ld�k�t, szak�llat visel. Igen erõs terrier fogazata biztos�tja j� fog�sk�szs�g�t. J�l haszn�lhat� k�rtevõ-vad�szatra, kitûnõ kotor�koz�, vaddiszn�, sz�rnyas �s vizivad�szatra is haszn�lj�k haz�j�ban. B�r l�bai r�videk, nagyon mozg�kony, kitart�, harcban kem�ny, sz�v�s, nem t�mad fejetlen�l. Szagl�sa kitûnõ, „a vil�g csak szagokb�l �ll" sz�m�ra. Csehorsz�gban a fajta munkavizsg�ra k�telezett.

Elõny�s tulajdons�gai

Viselked�se kiegyens�lyozott, gyorsan tanul, k�nnyen kezelhetõ, kertben �s lak�sban egyar�nt tarthat�. Nagyon szereti a gyerekeket, kedvess�ge, j�t�koss�ga, ragaszkod�sa, hûs�ge miatt ide�lis t�rs, kitûnõ jelzõkutya. J�l b�rja az idõj�r�s viszontags�gait is, esõs idõben sem b�jik a h�z�ba. �tkez�sben nem v�logat�s, j� �tv�gy� kutya.

E ritka fajta kedvelõi k�z�tt olyan vil�gh�ress�g is tal�lhat�, mint Ivan Lendl teniszcsillag, aki amerikai otthon�ban kedvenck�nt cesky terriert tart.

Kivonat a standardr�l (FCI No.246)

Feje: baltaszerû, eg�sz�ben a fej tompa, hossz�, azonban nem t�l sz�les, �k alakot form�z

Harap�sa: oll�s, vagy harap�fog�-szerû

Szemei: k�zepes m�retûek, sz�n�k s�t�tbarna, a vil�gos k�v�sz�nûekn�l vil�goss�rga

F�lei: h�romsz�g alak�ak, j�l fedik a f�lny�l�st

V�gtagok: erõs csont�ak, v�lla izmos, k�ny�kei laz�k

Talpai: nagyok, mancsai kerek form�j�ak. Ujjak, karmaik erõsek

Farok: viszonylag erõs, nem t�l magas elhelyezked�sû, nyugalmi helyzetben l�g, izgalmi �llapotban, kardform�ban felemelve hordja

T�rzse: teste k�zepes hossz�s�g�, a gerincvonal cs�põt�j�k fel� emelkedik, fara erõsen fejlett, izmos, �s kiss� hajlott

Szõrzet: minden cseh terrier feket�n, illetve csokol�d�barn�n (igen ritka) sz�letik. A feket�n sz�letõ egyedekn�l a felnõttkori egyedek sz�ne lehet a sz�rke �sszes �rnyalata, a vil�gos ez�sttõl a grafitsz�rk�ig – feh�r, s�rga, sz�rke jegyekkel, vagy an�lk�l. A csokol�d�barn�n sz�letõk felnõttkori szõrzetsz�ne vil�gos k�v�sz�nû, – feh�r, s�rga, sz�rke jegyekkel, vagy an�lk�l. A feh�r jegyek a test fel�let�nek 20%-�t nem haladhatj�k meg.

Magass�ga: a marn�l 27-35 cm

S�lya: 6-9 kg