Az airedale terrier k�z�pnagy, sportos, temperamentumos, �lland�an vid�m �s v�llalkoz�szellemû kutya. Szõrzete dr�tos, durva tapint�s�, enyh�n hull�mos, fekete, f�nyes nyereggel �s v�r�sesbarna szõrzettel a fejen, mellkason �s a v�gtagokon. Az airedale terrier nem vedlik, de szõrzet�t rendszeresen trimmelni kell. Ide�lis csal�di kutya, szereti �s ig�nyli a nagy s�t�kat, az idõj�r�s minõs�g�tõl f�ggetlen�l. Kiv�l�an alkalmas munkakuty�nak, kik�pz�stõl f�ggõen lehet kiv�l� vad�szkutya, vakvezetõ vagy ak�r sz�nh�z� is. Viszonylag k�sõn �rõ t�pus, kb. k�t�ves kor�ra v�lik csak igaz�n felnõtt�. Ifj�kor�ban k�l�n�sen sz�ks�g van kuty�nk nagyvonal�, de konzekvens nevel�s�re, ugyanis az airedale terrier, megejtõ b�j�t �s intelligenci�j�t bevetve, sz�vesen pr�b�lja kereszt�lvinni saj�t elk�pzel�seit. Viszonylag eg�szs�ges fajta, ak�r 12-13 �vig is hûs�ges k�s�rõje gazd�j�nak.

Az airedale a terrierek legnagyobbika – a terrierek kir�lya – a maga  58 centim�teres marmagass�g�val. J� 100 �vvel ezelõtt, az angliai Yorkshire gr�fs�gban alak�tott�k ki az ott megtal�lhat� kuty�kb�l, c�lzott v�logat�ssal, hogy a k�rny�k saj�toss�gaib�l fakad� feladatok elv�gz�s�re alkalmas fajt�t teremtsenek. Az airedale terrier ma is megl�võ sokoldal�s�g�t, hajlamait k�nnyebben meg�rthetj�k, ha ismerj�k a korabeli teny�szc�lokat.

Yorkshire gr�fs�g Aire foly�ja a 700 m�ter magas, legelõkkel tark�tott Pennine hegys�gben ered, s egy sz�nben gazdag iparvid�ken, az Aire v�lgy�ben folyik tov�bb, hogy az Ouse-ba torkolljon, utols� 60 kilom�ter�n haj�zhat�v� sz�lesedve. Az itt �lõ b�ny�szoknak, vad�szoknak, farmereknek �s �llatkereskedõknek olyan egyszerû, kem�ny, �gyes �s sokoldal� kuty�ra volt sz�ks�g�k, melyet nyugodtan alkalmazhattak b�rmilyen c�lra, mely egyar�nt volt kiv�l� vad�sz v�zen �s sz�razon, a f�c�n mellett megfogta a patk�nyt is vagy ak�r k�pes volt marh�t terelni. A k�rny�k korabeli kuty�i persze m�g nem rendelkeztek egys�ges k�lsõvel. A fajta kialak�t�sa sor�n val�sz�nûleg felhaszn�lt�k t�bbek k�z�tt az otterhoundot, a bullterriert, az Old English terriert, sõt tal�n a gordon szettert is, ut�bbit a szõrsz�n �s az apportk�szs�g jav�t�s�ra. Idõvel az Aire v�lgy�ben egyre egys�gesebb lett a kutya�llom�ny, s a kialakul�ban l�võ, sokoldal� �s megb�zhat� �j fajta egyre t�volabbi t�jakon is t�mogat�kra tal�lt. Munkakutya mivolta miatt h�vt�k egyszerûen „working terriernek” is vagy a kism�retû, de akkoriban szint�n dolgoz� yorkshire terrierhez hasonl�an „waterside terriernek.” A gr�fs�gban fekvõ Bingley v�ros�nak nev�t is viselte egy ideig a fajta, majd elsõk�nt 1878-ban dr. Gordon Stadles b�r� nevezte airedale terriernek. 1881-ben Shaw �r� �s kinol�gus a k�vetkezõket �rja egyik k�nyv�ben: „Az airedale terrier az Aire v�lgy�ben fekvõ telep�l�sek univerz�lis kuty�ja. A v�zivadak minden fajt�j�ra haszn�lj�k, de hasznos seg�ts�ge a csapd�t �ll�t� orvvad�szoknak is, hiszen parancsra, minden hang n�lk�l kutatja �t a s�v�nyeket �s boz�tosokat, hogy a meglapul� nyulakat a h�l�kba hajtsa.”

1957-ig az volt az �ltal�nos n�zet, hogy az elsõ kutyaki�ll�t�st 1859-ben tartott�k Newcastle-on-Tyne-ban. Tov�bbi kutat�sok azonban kider�tett�k, hogy e ki�ll�t�st m�r egy j� �vtizeddel kor�bban megelõzte a szint�n angol Clevelandbeli show, ahol terriereket, t�rsas�gi (toy) kuty�kat �s sp�nieleket mutattak be. Az 1840-es �vekben t�bb ki�ll�t�st is rendeztek ugyanezen fajt�knak, s akkoriban gyakran elõfordult, hogy a ki�ll�t�st k�vetõen a terrierek gazd�i m�g egy patk�nyfog� versenyen is r�szt vettek aznap kuty�ikkal. Az elsõ champion ki�ll�t�st Birminghamben tartott�k 1859 december�ben, egyelõre csak vad�szkuty�knak. A k�vetkezõ �vekben azonban m�r terrierek is indulhattak. A hamar n�pszerûv� v�l� ki�ll�t�sokon minden kutyatulajdonos r�szt vehetett, nem volt m�g semmilyen ir�ny�t� szervezet, �gy a helyzet olykor felett�bb kaotikuss� v�lt. 1873-ban v�gre megalap�tj�k az Angol kennel Clubot �s megnyitj�k a t�rzsk�nyvet. Az elsõ k�tet a maga 600 oldal�val 4027 kuty�t regisztr�l, de ebben m�g hi�ba keress�k az airedale terrier nevet. A fajta korabeli p�ld�nyai ekkor m�g a dr�tszõrû terrierek egyikek�nt szerepelnek a „non-sporting” csoportban. (A m�sik csoport ekkor a „sporting” kateg�ria.) A k�vetkezõ k�tetben m�r megtal�lhat� az �n�ll� terrier csoport is. A „sporting” sz� jelen esetben a vad�szatot jel�li, ez�rt is furcsa, hogy a terrierek kezdetben mi�rt a „nem vad�sz�” kateg�ri�ban szerepeltek.

Az Aire v�lgy�ben 1864-ben tartott�k az elsõ kutyaki�ll�t�st, a Kheighly Agricultural Show keret�ben, k�l�n oszt�llyal a „broken-haired” terriereknek. Itt szerepelt az airedale terrier is, ekkor m�g waterside terrier n�ven. 1879-ben m�r a Bingley terrier elnevez�s is elõfordul. Ebben az �vben egy elismert szaktekint�ly, Hugh Dalziel b�r�l Bingley v�ros ki�ll�t�s�n, e ezt k�vetõen egy igen kiv�l� Bingley terrierrõl tud�s�t. Publik�ci�ja felkelti a fajta ir�nti �ltal�nos �rdeklõd�st. A fajta addigi rajong�i pedig az�rt protest�lnak, hogy Bingley v�ros�t ismerj�k el a fajta sz�rmaz�si helyek�nt. Egy �vvel kor�bban b�r�l a v�rosban dr. Gordon Stables, s haszn�lja a ki�ll�t�st k�vetõ besz�mol�j�ban az airedale terrier nevet. Az ezt k�vetõ n�h�ny �vben m�g t�bb elnevez�s haszn�latos, a Kennel Club 1886-t�l jegyzi t�rzsk�nyv�ben airedale terrierk�nt a fajt�t.

A korabeli ki�ll�t�si szt�rok �s teny�szkuty�k k�z�l �rdemes megjegyezni Airedale Jerry nev�t, ez a kan ugyanis Ich. Warland Ditton kereszt�l k�zvetlen�l megtal�lhat� sz�mtalan mai vonalban. A fajta �d�mja igaz�b�l Jerry apja, Rattler, de fia n�la is nagyobb h�rn�vre tesz szert. Egy 1913-as le�r�s szerint Jerry nagy, erõs csontozat� kutya volt, hossz�, t�pusos fejjel �s igaz�n kem�ny, dr�tos szõrzettel. Jerry volt Ch. Cholmondeley Briar apja, annak a kuty�nak, akirõl az elsõ fajtale�r�st k�sz�tett�k. Briar 170 elsõ d�jat  nyert ki�ll�t�si karrierje sor�n, melyet hat h�naposan kezdett. õ nyerte a fajta elsõ CC (challange certificate) c�m�t.

Az igazi airedale terrier napjainkban is kiv�l�, l�tv�nyos show-kutya. A sikerhez azonban nem el�g egy viszonylag j� anat�mi�j� kutya: azt t�k�letesen is kell felk�sz�teni �s bemutatni. A szõrzet trimmel�s�t, felk�sz�t�s�t illetõen elõsz�r k�rj�nk seg�ts�get kuty�nk teny�sztõj�tõl, hiszen a kutyakozmetika, a „grooming” k�l�n szakma, sõt mondhatni mûv�szet. A ki�ll�t�si siker m�sik igen fontos t�nyezõje a kutya bemutat�s a ringben, a handling. Egy anat�miailag t�k�letes, j�l trimmelt kutya k�ts�gtelen�l pozit�v benyom�st kelt a b�r�ban, de gyõztes csak az a kutya lehet, melynek felvezetõje kuty�ja elõnyeit a kellõ pillanatban �s a kellõ hangs�llyal tudja bemutatni, kiemelni. Ez�rt kuty�nkat m�r k�ly�kkor�t�l szoktassuk hozz�, nyugodtan eltûrje, ha meg�rintj�k, megfogjuk, hogy ez�ltal a ki�ll�t�son a legelõny�sebb p�zba seg�thess�k. Nem olyan �rd�ngõs dolog, hogy otthon, p�ld�ul trimmel�s k�zben az asztalon n�h�ny pillanatra be�ll�tsuk kuty�nkat. A kutya abban a p�zban mutatja mag�t a legjobban, melyet mag�t�l vesz fel, a handlingnek teh�t ezt a term�szetes p�zt kell elõseg�tenie. Ugyan�gy a mozg�st is gyakorolnunk kell. Minden kutya m�s-m�s temp�ban mozog a legszebben: nek�nk kell kitapasztalnunk, kuty�nk mozg�sa mikor igaz�n szabad �s t�rt�lelõ.

Az Amerikai Egyes�lt �llamokban m�r igen kor�n, az 1870-s �vek v�g�n meg�rkezett az elsõ airedale terrier, r�ad�sul nem is ak�rmilyen p�ld�ny! Bruce, akit a j�l ismert yorkshire-i kuty�s, C.H. Mason vitt az �llamokba, Ch. Brush apja, Bess nagypap�ja, aki nem m�s, mint Airedale Jerry anyja. Bruce ki�ll�t�sokon is sz�pen szerepelt, 1881-ben egy New Yorkban rendezett show-n nyert elsõ d�jat a dr�tszõrû terrierek oszt�ly�ban.

Napjainkban Amerik�ban az egyes fajt�k munkaversenyei szinte ugyanolyan nagy nyilv�noss�got kapnak, mint a ki�ll�t�sok. Az Airedale Terrier Club of America is megalap�totta saj�t sportbizotts�g�t 1985-ben, s az�ta folyamatosan rendeznek vad�szversenyeket. �rdekes, hogy az amerikaiak nagy hangs�lyt fektetnek a v�zimunk�ra �s szinte a retrieverekhez hasonl�an foglalkoznak a vad�sz� airedale terrierekkel. Stephan P. Gilbert, a sportbizotts�g l�trehoz�ja a new yorki Bowell kiad� „The New Airedale terrier” c. k�nyv�ben arra k�ri az olvas�t, hogy szenteljen nagy figyelmet a Chesapeake Bay retrievernek �s az �r v�zi sp�nielnek, hiszen az airedale terrier szinte e k�t fajt�b�l tevõdik �ssze. A vad�szat mellett rendeznek engedelmes �s �gyess�gi (obedience �s agility) versenyeket is a fajta a sz�m�ra. De ez nemcsak Amerik�ra, a kontinensre is jellemzõ. N�metorsz�gban az airedale terrier kezdetben mint kiv�l� munkakutya v�lt n�pszerûv�, v�g n�lk�l dics�rt�k kiv�l� õrzõ-v�dõ �s nyomk�vetõ k�pess�g�t. N�metorsz�gban 1893-ban �rkezett az elsõ airedale terrier, egy �vvel k�sõbb a m�ncheni ki�ll�t�son m�r 8 p�ld�ny szerepelt. N�metorsz�gb�l sz�rmaz� airedale terriereket haszn�ltak K�n�ban szanit�c- �s h�rvivõkuty�nak az 1900-as �vekben. Jap�nok is haszn�lt�k a fajt�t a jap�n-orosz h�bor�ban.

Az airedale terrier sokoldal� k�pess�geit napjainkban csal�di kutyak�nt is kiv�l�an kamatoztatja, de sportkutyak�nt is sok �r�met szerezhet gazd�j�nak. Egy biztos, unatkozni nem lehet mellette, �l�nk, temperamentumos, tettrek�sz l�nye mindig valami �j feladatot k�v�n, egy airedale minden t�rt�n�sben r�szt k�v�n venni.