M�r a 18. sz�zad v�g�tõl  sz�mos f�nyk�p tan�skodik egy sz�nes foltokkal tûzdelt, feh�r terrier l�tez�s�rõl Angli�ban, amely t�pus�ban megsz�lal�sig hasonl�t a mai Parson Jack Russell terrierhez. Kev�s olyan n�pszerû kutyafajta van, amely eredeti form�j�t ilyen hossz� idõn kereszt�l megõrizte.

John (Jack) Russell 1795-ben sz�letett Dartmouth-ban, õ a Jack Russell terriernek, mint kutyafajt�nak a megalap�t�ja. �desapja iskolaigazgat� volt a North Devon-i Iddesleigh-ben. M�r az apa is szenved�lyes vad�sz volt, amely szenved�ly a fi�ban is nagyon kor�n fel�bredt. John Russell m�r oxfordi egyetemi �vei alatt v�s�rolt mag�nak egy terriert egy tej�rust�l. A kuty�t „Trump”-nak h�vt�k. Ez volt az a kutya, amelyben megtestes�tve l�tta a t�k�letes vad�szkuty�t. A szuka sz�ne feh�r volt, a fej�n folttal, durva szõrû, mely tulajdons�gok l�nyeg�ben a mai standardnak felelnek meg. „Trump” k�pe ma a Sandrigham-i kast�ly nyeregkamr�j�nak fal�n l�g, �s a kir�lynõ tulajdona. A kuty�t E. W. L. Davis a „Memoir of the Reverend John Russell” c�mû, John Russellrõl sz�l� �letrajzi munk�j�ban az al�bbiak szerint �rja le:

„A sz�ne feh�r, a k�t szeme f�l�tt �s a faroktõn�l egy-egy barna folttal, amelyek nem nagyobbak, mint egy penny. Szõrzete szorosan a testhez simul�, enyh�n durva, ami v�di a testet a nedvess�gtõl �s a hidegtõl. Ez a  szõrzet azonban semmif�lek�ppen sem hasonl�that� a sk�t terrier hossz� durva szõrzet�hez. A l�bai ny�legyenesek, a mancsok t�k�letesek. Az �gy�k �s a kutya form�ja rettenthetetlen b�tors�gra �s kitart�sra utal.”

„Trump hagyat�kk�nt b�tor, kitûnõ vad�szkuty�kat hagyott r�nk, amelyek ma is Parson nev�t viselik, �s nagy megbecs�l�snek �rvendenek.

John Russell a legk�l�nb�zõbb keresztez�seket hajtotta v�gre m�s egysz�nû vagy tarkafoltos terrierekkel. Teny�sz�llom�ny�t devoni �s New Forest-i vad�szkennelekbõl gyûjt�tte be, de nagyobb utaz�sokra is v�llalkozott, hogy t�volabbi vid�kekrõl sz�rmaz� õsi terriereket tal�ljon, ami akkoriban meglehetõsen szokatlan volt. Fõ teny�szc�lja a munk�ra val� alkalmass�g volt, a tipikus fajtak�p kialak�t�sa m�sodlagos volt a sz�m�ra.

Elmondhat�, hogy John (Jack) Russell tiszteletes fõ �rdeme az az erõfesz�t�se volt, hogy �j teny�szanyagot hozzon l�tre, idegen keresztez�seket v�gezzen, de ugyanakkor mindig egy hat�rozott t�pust k�vessen. �lete nagy r�sz�t a devoni Swymbridge-ben �lte le. 1873-ban egyike volt a „Kennel Club” alap�t� tagjainak. Nagyra becs�lt �s nagy tekint�lynek �rvendõ b�r� volt a terrier ki�ll�t�sokon. 1883-ban halt meg, 87 �ves kor�ban. A kir�lyi csal�d r�szv�tnyilv�n�t�sa mellett t�zezer k�rny�kbeli polg�r k�s�rte el utols� �tj�ra. A hal�la ut�n a terriereknek egy olyan csoportja maradt fenn, amelyet eleinte csak „Working Terrier”-eknek neveztek. A harmincas �vekben mer�lt fel annak a gondolata, hogy a „Jack Russell terrier” legyen a nev�k, ami alatt a terriereknek azt a t�pus�t �rtett�k, amit Jack Russell tiszteletes valamennyivel szemben elõt�rbe helyezett.

A Jack Russell terrier a m�sodik vil�gh�bor� �ta egyre nagyobb n�pszerûs�gnek �rvend Eur�p�ban, k�l�n�sen a vad�szok �s a lovasok k�r�ben. 1990. janu�r 22-�n az angol Kennel Club elismerte a fajt�t �s hivatalos standarddal l�tta el „Parson Jack Russell” terrier n�ven.

A SOKOLDAL� VAD�SZKUTYA

A vad�szat olyan erõs munkakuty�t k�vetel meg, amely egyar�nt mentes a fizikai �s wesenbeli fogyat�koss�gokt�l. A kem�nys�g a d�vad vad�szatkor is elengedhetetlen felt�tel. Ut�nkeres�sn�l (beteg vagy s�r�lt vad), kotor�kmunk�n�l, v�zimunk�n�l vagy vaddiszn�hajt� vad�szatokon a hang �s a kitart�s a sikeres vad�szat elõfelt�tele.

Fordul�konys�ga, kem�nys�ge �s hangja, valamint kiemelkedõ intelligenci�ja miatt a Parson Jack Russell terrier a vad�szat nagyon sok ter�let�n a t�nyleges bevet�sekn�l n�lk�l�zhetetlen.

Haszn�lhat�s�ga a vad�szpraxisban:

• R�ka- �s borzvad�szat term�szetes kotor�kban.
• Hajt�vad�szat apr�- �s nagyvadra.
• L�v�s ut�ni munka. Szõrm�s �s sz�rnyas vad megkeres�se, elhoz�sa, illetve jelz�se.
• V�zimunka.
• S�r�lt, beteg vad ut�nkeres�se (v�rcsapa).

A fajta jelenlegi helyzete Magyarorsz�gon

1999. janu�r 31-ig kilenc, a MEOE �ltal regisztr�lt Parson Jack Russell terrier volt az orsz�gban, de a kilencbõl h�t m�r Magyarorsz�gon sz�letett. Ezeken k�v�l van m�g n�h�ny kutya, sajnos �ltal�ban t�rzsk�nyv n�lk�l, vagy az FCI �ltal el nem ismert szervezetek sz�rmaz�si lapjaival. V�rhat� azonban, hogy elõbb- ut�bb itt Magyarorsz�gon is egyre t�bb kutya tûnik majd fel, eleinte a lovasoknak, majd k�sõbb tal�n az ig�nyesebb vad�szoknak k�sz�nhetõen.

Most, amikor ott tartunk, hogy ez a fajta megjelenik, �s meghonosodik Magyarorsz�gon, a legfontosabb, amirõl sz�t kell ejten�nk az, hogy a fajt�n bel�l k�t t�pus l�tezik: az egyik egy r�vid, esetenk�nt g�rbe l�b�, nagyon alacsony (30 cm �s alatta) marmagass�g�, a hivatalos fajtale�r�snak �s a vad�szok elv�r�sainak sem megfelelõ forma, a m�sik az angol Kennel Club �s az FCI �ltal meghat�rozott m�retek (kanok: ide�lis marmagass�g 35 cm, de minimum 33 cm; szuk�k: ide�lis marmagass�g 33 cm, de minimum 31 cm) szerinti, elõlrõl �s h�tulr�l n�zve is egyenes l�b� kutya, vagyis az igazi Parson Jack Russell terrier.

A fajta �rdek�ben nem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy a Parson Jack Russell terrier elsõsorban vad�szkutya, �s mint ilyen, a haszn�lhat�s�g�t �s a fajtagazda orsz�g, Anglia �ltal megadott m�reteit, testar�nyait szigor�an szem elõtt kell tartani. Nyilv�n nem v�rhatunk el egy r�vid, g�rbe l�b� kuty�t�l olyan (fizikai) teljes�tm�nyt - ak�r robban�konys�gr�l, fordul�konys�gr�l, ak�r hossz� t�vols�g megt�tel�rõl van sz� - mint egy szabad, eleven, harmonikus mozg�s�, hossz� l�b� kuty�t�l.  Itt szeretn�m megjegyezni, hogy Nyugat Eur�p�ban az FCI- tag VDH (Verband f�r das Deutsche Hundewesen) �s KFT (Klub f�r Terrier) a teny�szt�sbõl kiz�rja a r�vid l�b�akat.

Egyebekben pedig, annak ellen�re, hogy a Parson Jack Russell terrier nem tartozik az �r�kletes betegs�gekkel terhelt fajt�k k�z�, csak olyan kuty�kat �ll�thatnak teny�szt�sbe, amelyeket elõzõleg az ilyen betegs�gektõl (pl.: Patella Luxation - t�rdkal�csficam) k�l�nb�zõ vizsg�latok alapj�n mentesnek nyilv�n�tanak.

Ahhoz, hogy Magyarorsz�gon egy eg�szs�ges, a Kennel Club �s az FCI fajtale�r�s�nak megfelelõ t�pus�, fel�p�t�sû �llom�ny alakuljon ki, a teny�sztõknek ezt a p�ld�t kell k�vetni�k.

Lang Ferenc Brit Spirit Kennel
A k�panyagot a szerzõ k�sz�tette

A Parson Jack Russell terrier (PJRT) r�sz�re elõ�rt vad�szvizsg�k (N�metorsz�gban).

A vizsg�k �rtelme �s c�lja, hogy a PJRT-t elõk�sz�tse k�sõbbi gyakorlati, t�nyleges vad�szati feladatok v�grehajt�s�ra, valamint, hogy r�gz�ts�k a vizsgaeredm�nyeket �s azokat dokument�lj�k a teny�szt�s sz�m�ra. Ez�rt - a fajta vad�sz�r�ks�g�nek megõrz�se �rdek�ben -  arra kell t�rekedni, hogy legal�bb a fedezõkanoknak meglegyenek a vad�szvizsg�ik.

Az FCI standardja szerint ahhoz, hogy a PJRT a CACIB teny�szszeml�k munkaoszt�ly�ban indulhasson, k�t vad�szvizsg�val kell rendelkeznie.

Junghundpr�fung (JP) / fiatal kutya vizsga   mint k�pess�gvizsga. Ny�lnyom, keres�s, �res kotor�kba bebujk�l�s, l�v�s�ll�s�g.

Baupr�fung (BP) / kotor�kvizsga c�lja meg�llap�tani, hogy a kutya dolgozik-e mûkotor�kban. Csak ezut�n ker�lhet sor a term�szetes kotor�kmunk�ra.

Zuchtpr�fung (ZP) / teny�szvizsga. K�pess�gvizsga szõrm�s- vagy tollasvad vonszal�kkal hajt�vad�szat, l�v�s�ll�s�g, lõtt kacsa elhoz�sa a m�ly v�zbõl.

Gebrauchspr�fung (GP) / munkavizsga. Teljes�tm�nyvizsga, v�rcsapamunka, fõ hangs�llyal a l�v�s ut�ni munk�n, v�zi munka, engedelmess�g, helyben marad�s, p�r�zon vezet�s, hajt�vad�szat.

Schweisspr�fung (SwP) / v�rcsapavizsga. 1000 m-es mesters�ges v�rcsapa 1/4 l vadv�rrel, 3 �les fordulattal, 1 seb�ggyal, legkevesebb 20 �r�s k�sleltet�ssel.

Verbandsschweisspr�fung (VswP = Sw) A kuty�nak minimum 24 h�naposnak kell lennie.

Sz�vets�gi v�rcsapavizsga. V�rcsapa 20 �s 40 �r�s k�sleltet�ssel, 2 seb�ggyal, 3 �les fordulattal.

Elke �bermuth, Lang Ferenc vom Wietzenbruch Kennel  Brit Spirit Kennel.

�sszefoglal�s:

A vil�gon egyre t�bb ember fedezi fel a Parson Jack Russell terriert mint csal�di kuty�t. M�retei, ut�nozhatatlan humor�rz�ke �s komikuma rengeteg bar�tot ennek a kis, bar�ts�gos kuty�nak szerez. Kiemelkedõ intelligenci�ja, fut�- �s ugr�k�pess�ge, b�tors�ga, temperamentuma �s kitart�sa rendk�v�li kuty�v� teszik. K�l�nleges tulajdons�gai k�z� tartozik k�nnyelmû term�szete is. A Parson Jack Russell terriert k�l�n�sen gyermekbar�t fajtak�nt tartj�k sz�mon. Ugyan�gy szeret tombolni, ugr�ndozni �s j�tszadozni, mint a gyerekek. Alkalmazkod�k�pes, eg�szs�ge szinte megt�madhatatlan, �s 15 �ves kor f�l�tt is fitt tud maradni. Vad�szer�nyeit elsõsorban a kotor�kban r�k�kra vad�szva csillogtatja, de a f�ld f�l�tt is bizony�tja sokoldal� hadrafoghat�s�g�t. Kitûnõ apportõr, kifejezett v�zim�dat�nak �s j� orr�nak k�sz�nhetõen pedig felbecs�lhetetlen vad�szt�rs.