Errõl a k�l�nleges, megragad�an kedves �s b�tor kutyafajt�r�l Walter Scott, Guy Mannering c�mû reg�ny�ben olvashatunk elõsz�r (1814).

Kor�bbi �r�sos eml�kek is vannak, amelyekben sz� van "s�-bors" �s "must�r" terrierekrõl, de igaz�n ez a reg�ny tette ismertt� a fajt�t a vil�gon.

Anglia �s Sk�cia partvid�kein �ltek a mai dandiek õsei, e kiss� zord �ghajlat� �s bar�ts�gtalan vid�ken. Kisebb emlõs�k vad�szat�ra haszn�lt�k õket. B�tor, f�lelmet nem ismerõ, rendk�v�l okos �s �rtelmes kuty�k.

R�gebbi �r�sokban kutatva tudhatjuk meg, hogy a dandie dinmont terrier t�bb fajta keresztez�s�bõl j�tt l�tre. H. Walsh azt a n�zetet vallja, hogy egy durva szõrû border terrier �s tacsk� kever�ke, sõt – v�lem�nye szerint – sk�t terrier v�re is folyik benne. ("Hunde der britischen Insel", 1882.)

D. J. Thomson ("Die Hunde von Schottland", 1891.) �ll�t�sa szerint, bedlington terrier �s tacsk� keresztez�se a dandie.

Mint l�tjuk, k�l�nb�zõ n�zetek �s �ll�spontok vannak, melyek a dandiek k�l�nlegess�g�t t�masztj�k al�. V�lem�nyem szerint, ha val�ban igaz, hogy ezen fajt�k keresztez�s�vel sz�letett e fajta, akkor �ll�tom, hogy csak a j� �s kiemelkedõ tulajdons�gokat �r�k�lte. Ez�rt ut�lag is gratul�lhatunk �s csak elismer�ssel gondolhatunk az õsdandiek teny�sztõire!

�rdekess�g m�g, hogy r�gi k�peslapokon, cigarett�s dobozokon �s b�lyegeken is tal�lhatunk dandie portr�kat!

Milyen is a dandie?

Az elsõ megkap� l�tv�ny a hatalmas, barna, meleg szem. Ezek a szemek bizalmat, szeretetet �s erõt sug�roznak. Szemeit kiemeli a fej�n tal�lhat� �n. "b�bita". Ez a szõr k�nnyû, selymes �s mindig vil�gosabb a test szõrzet�n�l.

 Teste hossz�k�s, nagyon izmos. Farka hossz�, z�szl�s. L�bai r�videk, ennek ellen�re nagyon gyors mozg�s�.

K�t sz�nv�ltozata van, az �n. "must�r" �s a "s�-bors". Szõrzet�t kem�ny fedõszõrzet �s puha aljszõrzet alkotja, optim�lis hossza 5 cm.

Nagy "lelke" van! A csal�d minden tagj�hoz ragaszkodik. J�t�kra mindig kaphat�, de nem izg�ga fajta, mint �ltal�ban a terrierek. Kiv�teles k�pess�ge �s tulajdons�ga, hogy azonnal reag�l a gazda, a csal�d hangulat�ra, �gymond "veszi az ad�st".

Nyugodt, kiegyens�lyozott, ugyanakkor �ber, j� jelzõkutya. Viszonylag kis testû, de hangja m�ly �s �bl�s. K�nnyen tan�that�.

Tart�sa �s gondoz�sa egyszerû, nem eszik sokat. Szereti a v�ltozatoss�got, a gy�m�lcs�t, z�lds�get. Szeret k�regetni, ez�rt t�lhizlalni nem szabad. Rendszeresen kell trimmelni, szemeit naponta �tt�r�lgetni, mert �ltal�ban k�nnyezik. F�rdetni ritk�n kell, �ltal�ban nincs kutyaszaga.

Betegs�geknek j�l ellen�ll�, term�szetesen rendszeresen meg kell kapnia az olt�sokat.

A fajt�ra jellemzõ betegs�g a tacsk�b�nul�s. Hossz� teste miatt ne l�pcsõzz�n sokat! Lak�sban �s kertben egyar�nt  tarthat�.

Napjainkban a dandie a n�pszerûs�gi list�n egyre feljebb l�p. Angli�ban, Hollandi�ban, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban �s Finnorsz�gban nagyon n�pszerû! Sz�nvonalas �llom�nyr�l tudok besz�molni Ausztri�b�l Gabriela Grimas "von Babenberger See" kennelje, N�metorsz�gb�l a Rosenbaum h�zasp�r "German Dandie" kennelje �s Irmgard Rieck "Piper" kennelje, Finnorsz�gb�l Eeva Lindblom �s Leena Glans  "Marfidal" �s "stft Idea’s" kennelje k�pvisel kiemelkedõ minõs�get.

Magyarorsz�gon eddig kb. 30 dandie sz�letett, de sajnos t�bbs�g�k k�lf�ldre ker�lt. J� lenne, ha a ki�ll�t�sokon is t�bbet tal�lkozhatn�nk vel�k, mert manaps�g csak elv�tve l�tni egy-egy p�ld�nyt.

Kuty�t egy �letre v�laszt az ember, ismerj�k  meg  ezt a fajt�t �s ha j�l �tgondolva egy dandiet v�lasztanak, biztosan nem csal�dnak benne.

Benkõ Benedekn�

R�vid fajtale�r�s

Fej: erõs �s nagy, a koponya sz�les, mely a szemek fel� v�konyodik. K�nnyû, selymes szõrrel bor�tott b�bita. Az orrh�t szõrtelen, az orrt�k�r fekete.

Szemek: s�t�t, mogyor�barna sz�nû, egym�st�l t�vol �s m�lyen �lõk. Intelligens, nagy, kerek, nem kiugr�.

F�lek: lel�g�, h�tul tûz�tt. F�lhossza kb. 7,5–10 cm. Jellegzetes bojtocsk�ja van, melyet a kozmetikus alak�t ki.

Harap�s: erõs, szab�lyos, teljes oll�s harap�s. A fogak nagyon erõsek.

Nyak: nagyon izmos, erõt sug�roz.

Testfel�p�t�s: A test hossz�, erõs, m�ly mellkassal. A h�t a marn�l m�lyebb, �gy�kn�l dombor�. A l�bak izmosak, a h�ts� l�bak kicsit hosszabbak az elsõkn�l, erõs csontozat�ak. A mancsok kerekek, j�l p�rn�zottak. Lapos �s term�szetellenes mancs nem k�v�natos.

Farok: 20–25 cm hossz�, �velt, szablya alak�. A farok tõn�l vastagabb, sem csavart, sem g�rbe nem lehet.

Izgatott �llapotban a farokv�get f�ggõleges �llapotban tartja, norm�l �llapotban vid�man egy picivel a felsõ vonal felett van.

Mozg�s: Erõteljes, folyamatos �s szabad mozg�s, mely k�nnyû benyom�st kelt. Merev, keresztezõ, ugrabugr�l� j�r�s s�lyos hiba.

Szõrzet: Dupla szõr, k�nnyû aljszõrzet �s kem�ny fedõszõr. A fedõszõr nem dr�tszõrû tapint�s�. Trimmelni kell.

Sz�ne: S�-bors �s must�r.

S�lya: 8–11 kg-ig.

Term�szete: Extra intelligens, b�tor, hat�rozott, j� jelzõ. Ragaszkod�, kedves, sok szeretetet ad� �s v�r� csal�di kutya.