American Pit Bull Terrier II. r�sz

Okt�beri sz�munkban a fajta kialakul�s�r�l, amerikai t�rt�net�rõl, a m�dia �ltal „re�" osztott szereprõl �rtunk. Ebben a sz�munkban csokorba szedt�nk n�h�ny �ltal�nosan elterjedt v�leked�st �s megpr�b�lunk ezekre objekt�v v�laszt adni.

�lljanak itt a leggyakrabban hangoztatott t�ved�sekre adott megalapozott v�laszok, melyek seg�thetnek a fajt�val kapcsolatos val�s k�p megalkot�s�ban:

T�ved�s: a pit bullok kever�kek, korcsok, ilyen fajta nincs.

T�ny: a pit bull 1898. (UKC) �ta bejegyzett �s t�rzsk�nyvezett fajta. Val�ban k�t k�l�nb�zõ t�pus� kutya - az õsi buldog �s valamelyik/t�bb vad�szterrier - keresztez�s�bõl sz�letett, de ugyanez elmondhat� az �sszes bull t�pus� terrierrõl, �s m�s „�sszetevõkkel" ugyan, de a ma ismert csaknem n�gysz�z fajta jelentõs h�nyad�r�l is.

T�ved�s: a pit bullok „harcikuty�k".

T�ny: minden orsz�gban, ahol e sz�gyenletes gyakorlatot folytatj�k, csup�n a pit bullok p�rsz�z fõs csoportj�t k�pezik �s haszn�lj�k viadalokra lelkiismeretlen emberek. Ez a sz�m az �llom�ny csak t�rtekben kifejezhetõ sz�zal�k�t teszi ki - n�h�ny f�rges alma miatt azonban m�g nem dobjuk ki az eg�sz term�st! Noha e kuty�k jelentõs r�sze a viadalok n�lk�l is k�ts�gtelen�l rossz kezekben van, a vel�k - helyesebben gazd�ikkal - szembeni fell�p�s hat�s�gi utat k�v�n. A legt�bb pit bull mindenf�le probl�ma n�lk�l csal�di kedvenck�nt vagy munkakutyak�nt �li �let�t, mivel megfelelõ nevel�ssel nagyszerû t�rsai az embernek.

T�ved�s: a pit bullok v�gletesen agressz�vek.

T�ny: Prof. Alfons Estett etol�gus, az „American Temperament Test Society" megb�z�s�b�l a'90-es �vek elej�n elv�gzett egy k�s�rletsorozatot. Ezen t�bb tucat fajta k�pviselõi mellett       - nyilv�nval�an nem a viadoregyedek, hanem a t�bbs�gben l�võ szocializ�lt t�rs- �s munkakuty�k k�z�l val� - pit bull terrierek vettek r�szt. A teszt sor�n vizsg�lt�k az idegen kuty�kkal �s m�s �llatokkal, valamint ismeretlen szem�lyekkel szemben tan�s�tott viselked�s agresszi�-fok�t, valamint a v�ratlan helyzetekre (hirtelen zaj- �s f�nyhat�sok, stb.) val� reag�l�sokat. A v�geredm�ny: a t�bbi fajta �tlagos megfelel�se 77%-os volt, m�g hõseinkk� t�bb, mint 90%!

T�ved�s: a pit bullok „genetikailag eltorz�tott harci g�pek", ez�rt minden kuty�ra r�t�madnak. (Id�zet a hangzatos �js�gh�rekbõl, az �njel�lt szak�rtõk nyilatkozataib�l.)

T�ny: k�ts�gtelen, hogy a pit bullok olyan fizikai adotts�gokkal sz�letnek, melyek egyetlen m�s fajt��hoz sem m�rhetõek. Ehhez a fizikumhoz erõs �ntudat �s magabiztoss�g is t�rsul, amely r�v�n nem partnerek a kuty�k k�z�tti szok�sos erõfitogtat�sokban (szõrborzol�s, vicsorg�s, a m�sik l�kd�s�se, stb.), melyeket a n�gyl�b�ak szinte minden s�ta alkalm�val „elj�tszanak" azonos nemû t�rsaikkal. Ezek az egym�s k�z�tti sorrendet hivatottak eld�nteni: mindannyian megpr�b�lnak a hierarchia cs�cs�ra ker�lni. Ez minden fajt�j� kutya eset�ben term�szetes ig�ny. Hõseink azonban m�r oda helyezt�k magukat, s mivel tiszt�ban vannak erej�kkel, nem tûrik, hogy elsõbbs�g�ket a t�bbi kutya megk�rdõjelezze.

K�t pit bull t�mad�sban. Legt�bb�nkben ez a k�p �l a fajt�r�l.

Azonban a legt�bb kutya m�ret alapj�n �t�li meg ellenfel�t, ez�rt �gy gondolj�k, hogy a kistestû pit is egy leendõ „alattval�". �gy megpr�b�lj�k - ak�r k�pletesen, ak�r tettleg - maguk al� gyûrni õt. K�sõbb persze r��brednek arra, mekkor�t t�vedtek.... A fajta „civil" (teh�t nem hivat�sos viador) k�pviselõi egy�bk�nt a n�zetelt�r�s tiszt�z�sa, azaz a m�sik kutya legyõz�se ut�n b�k�sen megf�rnek a kor�bbi ellenf�llel. �rdekess�gk�nt eml�tem, hogy a vereked�st k�vetõen a pit bullok gyakorlatilag azonnal megnyugszanak.

T�ved�s: a pit bullb�l „eltûnt a megad�sra vonatkoz� g�n". (A nagytud�s� dilett�nsok m�sik kedvenc fr�zisa.)

T�ny: annyiban igaz, hogy õk sohasem adj�k meg magukat. Egyszerûen nem ismerik azt a dolgot, hogy „h�trafel� l�pni". Azonban egy szocializ�lt pit bull m�r kiskor�t�l kezdve elsaj�t�tja, megtanulja felismerni ezt a viselked�sform�t a m�sik kutya r�sz�rõl. Teh�t nem g�nek hordozta (azaz velesz�letett), hanem tanult magatart�sform�r�l van sz�, melyet a harcra k�pzett, hergelt �llatokb�l egyedileg „rad�roznak" ki.

T�ved�s: a pit bull harapja meg a legt�bb embert.

T�ny: az USA-ban az �vtized elej�n �sszes�tett�k 1980. �s 1990. k�z�tt sz�montartott kutyat�mad�sokat. Mivel �vente t�bb, mint k�tmilli� esetrõl van sz�, meglehetõsen terjedelmes adatb�zist kellett csoportos�tani. Ennek eredm�nyek�nt kider�lt, hogy a komoly, azaz maradand� s�r�l�st eredm�nyezõ harap�sos esetek mind�ssze 1.89%-�rt felelõsek a pit bullok. Biztosan meglepõ, de ezzel csak a 15-20. hely k�z�tt �llnak a fajkuty�k eset�ben!

T�ved�s: a pit bullok megt�madj�k a kisgyerekeket.

T�ny: a fajta k�pviselõi, ak�rcsak a legt�bb kutya, egyszerûen im�dj�k a gyerekeket. Hangs�lyozottan j�t�kos term�szet�k r�v�n ugyanis benn�k l�tj�k a potenci�lis j�tsz�t�rsat. Vel�k ki�lhetik a hanc�roz�s, fog�csk�z�s, labd�z�s �s b�j�csk�z�s ir�nti olthatatlan v�gyukat, s a j�t�k v�g�n egy�tt pihenik ki a f�radalmakat. Mindennek term�szetesen elõfelt�tele, hogy a kuty�t m�r k�ly�kkor�t�l hozz�szoktassuk a kisgyerekek t�rsas�g�hoz, s ez legal�bb ennyire fontos visszafel� is. Tapasztalat alapj�n �ll�thatom, hogy a j�t�k hev�ben sokkal ink�bb a k�tl�b� lurk�kat kell nyugodtabb viselked�sre inteni, s megtan�tani a kuty�val val� helyes b�n�sm�dra.

�rdekess�g: a bull and terrierek k�zismert beceneve „The Children's Nursemaid", azaz a gyermekek dad�ja volt a m�lt sz�zadi Angli�ban.

M�tosz: a pit bullok legyõzhetetlenek, nincs ellenfel�k a kuty�k k�z�tt.

Pit bull �s dobermann j�tszik. Figyelj�k meg, hogy ez ut�bbi milyen tapintatosan, fogait nem mutatva (azaz nem fenyegetõen, hanem m�r-m�r gyeng�den) fogja �t partnere nyak�t.

T�ny: val� igaz, hogy a fajta k�zvetlen õsei a kutyaviadalok embertelen c�lj�ra legutolj�ra kiteny�sztett t�pust, a t�k�letes fizikum�, szil�rd jellemû eszm�nyi harcost testes�tett�k meg. Ezt l�thatjuk mai ut�daik fel�p�t�s�n is, s emiatt m�g mindig õk a legalkalmasabb alanyok ehhez a tev�kenys�ghez. P�ratlan kitart�suk r�v�n rendk�v�l hossz� �s l�tv�nyos k�zdelmeket v�vnak a n�zõk nem kis �r�m�re. Azonban nem v�letlen, hogy a viadalokon s�lycsoportok szerint m�rkõznek a kuty�k, aminek ok�t ne a hum�nus, hanem a racion�lis gondolkod�sban keress�k. Eg�sz egyszerûen arr�l van sz�, hogy a huszon�t kil�s pit bull es�lytelen lenne egy hetvenkil�s masztiffal, Bordeaux-i doggal vagy �ppen Tos�val szemben, amelyek szint�n �ppen eleget õriznek ugyancsak viadorkutya-õseiknek jellem�bõl.

M�tosz: az APBT-ok harap�s�nak erõss�ge el�rheti az 1000 kilopontos hat�rt is.

T�ny: Dr. I. Lehr Brisbin, a Georgia State University professzora, a Savannah River �kol�giai Laborat�rium vezetõ munkat�rsa mondta: „Nincs tudom�som olyan tanulm�nyr�l, amely a k�l�nb�zõ kutyafajt�k harap�s�nak erõss�g�t hasonl�tan� �ssze. Ennek legfõbb oka nyilv�n abban rejlik, hogy egyszerûen nem l�tezik olyan m�dszer, mellyel az kellõ  - azaz a tudom�nyos �sszehasonl�t�s ig�nyeinek megfelelõ - pontoss�ggal lem�rhetõ lenne."

M�tosz: ha a pit bullok egyszer megragadtak valamit, azt hal�lukig nem engedik ki fogaik k�z�l.

T�ny: az egykori viadorkuty�k eset�ben egy ilyen tulajdons�g v�gzetes volt, hiszen - amennyiben nem „j�" helyen fogt�k meg ellenfel�ket - a m�sik kutya sz�tszabdalhatta õket. Azonban ez a „sz�jz�rr�l" sz�l� t�rt�net is csak olyan t�vhit, mint a t�bbi. Igaz, hogy e kuty�k borzalmasan erõs harap�sukat k�pesek voltak igen hossz� ideig laz�t�s n�lk�l fenntartani, de azonnal v�ltottak, ha az ellenf�len jobb fog�s k�n�lkozott.

Gyakran a sajt�ban tal�lhat� h�reket is megt�mogatj�k „szakv�lem�nyekkel". Ezek legink�bb olyan „hozz��rtõktõl" sz�rmaznak, akik tudatlans�guk r�v�n az ismeretlens�g k�d�ben rejteznek. Azt�n, amikor jobb h�j�n a m�dia v�gre lehetõs�get ad sz�mukra a megsz�lal�sra, a legk�ptelenebb magyar�zatokkal �llnak elõ olyasvalamirõl, amirõl fogalmuk sincs! A kutyaviadalokat szervezõk �s a felelõtlen, dilett�ns vagy egyszerûen csak f�leszû tulajdonosok mellett a sajt� �s az �ltaluk elõkotort nagyokosok „munk�ss�g�nak" is k�sz�nhetõ a mai helyzet. Emiatt a Pit Bull Terrier-t sok �llam „cane non grata"-nak minõs�tette �s megtiltotta, vagy legal�bbis lehetetlenn� tette tart�s�t.

Magyarorsz�gon a '90-es �vek k�zep�n a sajt� akt�v k�zremûk�d�s�vel kezdetben elhintett�k, majd nap mint nap folyamatosan sulykolt�k a „harcikuty�s" sztorikat. Ezzel nemcsak az adott lap eladhat�s�g�t biztos�tott�k, de egyszersmind a szelep �s a bûnbak szerep�t is r�ruh�zt�k ezekre a kuty�kra. 1992. �s 1999. k�z�tt t�z „harcikuty�s" harap�sos eset t�rt�nt, melyek k�z�l bizony�that�an mind�ssze h�rom r�hat� fel a pit bulloknak. Szerencs�tlens�g�kre �ppen ezek k�z�l egy hal�llal v�gzõd�tt.  Ezenk�v�l nagyvonal�an elfeledkeztek a fenti sz�m t�bbsz�r�s�t kitevõ m�s fajt�k �s kever�kek �ltal elk�vetett, a hal�los kimenetelûek tekintet�ben a pit bullok�t ugyancsak j�val meghalad� m�rt�kû t�mad�sokr�l.

Sokszor �rtuk m�r: egy megfelelõ k�r�lm�nyek k�z�tt tartott, tudatosan �s hozz��rt�ssel - de ami legal�bb ilyen fontos: szeretettel - nevelt kutya probl�ma n�lk�l tarthat�. Gazd�ja csal�dj�ba �s a huszonegyedik sz�zad fordul�j�nak t�rsadalm�ba, a mindennapi �letbe t�k�letesen beilleszkedõ igazi t�rs. Olyan bar�t, aki teljes biztons�got ny�jt�, �nfel�ldoz� õre szeretteinek, ugyanakkor nagyszerû jellem�vel szeretnival�, boh�k�s kedvenc, gyermekeink j�tsz�t�rsa.