American Pit Bull Terrier

„A kuty�k k�z�tt is vannak sz�letetten degener�lt, f�leszû vagy eredendõen aljas, rosszindulat� egyedek, azonban sokkal kevesebb, mint az emberek k�z�tt.”
(Axel Munthe)

Hadd nyugtassam meg azokat, akik m�r a c�m olvas�sakor megdermedtek, �s gyorsan tov�bblapoztak: egyetlen k�pet sem fognak l�tni v�res kutyaviadalokr�l. Olvass�k nyugodtan v�gig a most k�vetkezõ n�h�ny oldalt, �s v�g�l alak�ts�k ki saj�t v�lem�ny�ket! Lehet, hogy nem v�lnak a fajta rajong�iv�, de ha m�r �n�ll�, nem m�sok �ltal dikt�lt �ll�spontjuk lesz a t�m�val kapcsolatban, r�szben el�rtem c�lomat.

Sokszor hallottam, hogy magukat lelkes �llatbar�tk�nt rekl�moz� kutyatart�k azt mondt�k: „�n minden fajt�j� kuty�t szeretek, csak ezeket nem.”. Mindig elutas�tottam a rasszizmust, a sz�lsõs�geket, a kiz�r�son alapul� ideol�gi�kat. Az ilyen korl�tolt emberek a saj�t kuty�jukat sem szerethetik igaz�n, de hogy nyilatkozatuk t�rgy�t egy�ltal�n nem ismerik, az eg�szen biztos. B�r sohasem ker�ltek kontaktusba egyetlen ilyen kuty�val sem, �s minden ismeret�k a bulv�r- �s szennylapok „h�rad�saib�l” sz�rmazik, el�t�lõen besz�lnek valamirõl, amirõl halv�ny fogalmuk sincs. �n�k ne essenek ebbe a hib�ba!

A kor�bban megjelent ismertetõkkel szemben most nem egy „ m�rpedig a pit bull j�” jellegû �r�st olvashatnak, hanem �ppen ellenkezõleg: igyekeztem olyan t�rgyilagos maradni, amennyire az lehets�ges. M�gis nehezen tudom eltitkolni az igazs�gtalanul �ld�z�tt �s manipul�lt, �sszt�rsadalmi gyûl�lettel s�jtott, higgy�k el, val�ban nagyszerû kuty�k ir�nt �rzett szeretetemet. A fajt�t b�r�l�, gyûl�lettõl �thatott nyilatkozatok ugyanis sohasem eml�tik a val�di vesz�lyforr�st: azokat a k�tl�b� fenevadakat, akik kuty�ikat agressz�vv� „nevelt�k”. Meggyõzõd�sem, melyet egy�bk�nt minden val�di szakember, kik�pzõ, �llatorvos megerõs�t, hogy a kuty�k �ltal elk�vetett tettek�rt csak �s kiz�r�lag tulajdonosuk �s nem fajtabeli hovatartoz�suk felelõs.

Az eredet

A bull-t�pus� terrierek tengerent�li k�pviselõi valamennyien ugyanannak a folyamatnak k�sz�nhetik kialakul�sukat: az Angli�b�l �s �rorsz�gb�l sz�rmaz� õsi bulldogok, valamint „half and half” kuty�k Amerik�ba val� meg�rkez�s�nek a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben. Ennek egyenes k�vetkezm�nye volt, hogy - elsõsorban a nagyobb �szaki v�rosok ar�n�iban - ezek a n�gyl�b� gladi�torok a m�lt sz�zad ‘70-es �veire addig sosem l�tott n�pszerûs�gre emelt�k a viadalok int�zm�ny�t. De a m�k�s kis Boston terriert r�vid idõn bel�l k�lleme miatt kezdt�k el teny�szteni, �s csaknem kialakul�s�nak pillanat�ban, azaz mintegy sz�zt�z �ve t�vol ker�lt ettõl a v�rgõz�s k�zegtõl. Ezzel szemben harcos rokonainak t�rt�nete - legal�bbis egy ideig m�g - tov�bbra is a k�zdõtereken �r�dott.

A kezdeti �vekben a legsikeresebb viadorkuty�kat tov�bbra is Angli�b�l, Staffordshire megy�bõl hozt�k be. Mivel ezeket m�r gener�ci�k hossz� sora �ta harcra, gyõzelemre teny�sztett�k, �j haz�jukban is remek�l helyt�lltak. Az amerikai viadorkuty�k teny�szt�se m�gis r�videsen �n�ll�sult az õshaz�(k)�t�l. A „half and half” kuty�kat egym�ssal, illetve a helyi, m�r kor�bban is harcra haszn�lt �llom�nnyal tov�bbra is az�rt keresztezt�k folyamatosan, hogy min�l erõsebb �s sikeresebb gladi�torokat „hozzanak l�tre”. A partnerek ebben a folyamatban a t�bbs�g�ben m�g a XVII-XVIII. sz�zadban import�lt õsi bulldogok, vagyis a ma amerikai bulldogk�nt ismert kuty�k voltak. Ezenk�v�l az �sszes fellelhetõ �s a c�lnak megfelelõ kuty�t – molosszoidokat, v�rebeket, sõt elv�tve vizsl�kat is – felhaszn�lt�k.

Csal�di fot� a '70-es �vekbõl

Egys�gben az erõ

A „jobb marad �letben” elv teny�szt�si gyakorlatban t�rt�nõ alkalmaz�sa hamarosan elind�tott egyfajta homogeniz�ci�t. Kider�lt ugyanis, hogy a legnagyobb fizikai erõt a legnagyobb kitart�ssal �s f�rges�ggel egy bizonyos m�retkateg�ria testes�ti meg, s ez a nagyj�b�l 18 inch-es marmagass�g a kb. 50-60 fontos tests�llyal p�rosulva. Ezek j�val meghaladj�k a korai, m�g Angli�b�l behozott „half and half” kuty�k m�reteit, ez�rt nehezen hihetõ egy sokak �ltal elfogadott v�lem�ny. Nevezetesen az, hogy hõseink egyszerûen az alig fele akkora angol Staffordshire Bull Terrier amerikai v�ltozatai lenn�nek. Ink�bb fogadhat� el az az �ll�spont, mely szerint a sokkal erõsebb fej �s csontozat, a nagyobb m�ret a kor�bban Amerik�ba ker�lt r�gi t�pus� bulldogok tov�bbi befoly�s�nak eredm�nye.

Az �j „fajta” gyorsan n�pszerûv� v�lt haz�j�ban. Egyre sz�lesebb k�rben ismert�k meg, �s m�r kor�ntsem csak a harci ar�n�k k�rny�k�n rajongtak �rt�k. Eredm�nyesen dolgoztak vid�ki farmerek �s vad�szok mellett, õriztek gy�rtelepeket �s rakt�rakat is, ugyanakkor egyre t�bben t�rskutyak�nt tartott�k õket, �ppen nagyszerû jellem�k miatt. Remek fizikumuk, ellen�ll� szervezet�k, b�tor �s karak�n viselked�s�k mellett �ppen intelligenci�juknak �s hûs�ges term�szet�knek k�sz�nhetõen v�ltak r�vid idõ alatt k�zkedveltt�. Rajong�inak egyre n�vekvõ t�bora mindent megtett az�rt, hogy mind sz�lesebb k�z�ns�ggel ismertesse meg �s el az �ltala tartott, teny�sztett kuty�kat. A fajta ezen bar�tai azon f�radoztak, hogy a gladi�torkuty�kt�l sz�rmaz�, de gener�ci�k �ta munk�ra, kedvencnek teny�sztett �llom�nyukat integr�lj�k a fajtiszta kuty�k kedvelõinek angol mint�ra l�trehozott amerikai szervezet�be.

A mindenhat� American Kennel Club (AKC) viszont ekkort�jt - ak�rcsak Angli�ban a British Kennel Club a staffordshire bullterrierrõl - hallani sem akart az �j „fajt�r�l”. Mivel az egyes�let m�lys�gesen el�t�lte a viadalokat, nemcsak az e c�lra kiteny�sztett kuty�kat, de a m�r teljesen b�k�s „foglalkoz�s�” ut�daikat sem ismerte el. A teny�sztõk azonban - kuty�ik t�rzsk�nyvez�se c�lj�b�l - sz�ks�g�t �rezt�k egy klub keretein bel�l val� mûk�d�snek, �ppen ez�rt saj�t szervezetet hoztak l�tre. 1898-ban a Michigan �llam-beli Detroitban Chauncy Bennett vezet�s�vel �letreh�vt�k a United Kennel Club-ot (UKC), �s megkezdt�k ezen kuty�k regisztr�l�s�t American Pit Bull Terrier n�ven. Bennett a kor�bban elterjedt elnevez�sek helyett olyat v�lasztott, amely utalt a fajta eredet�re, sz�rmaz�s�ra, ugyanakkor vil�gosan kifejezte eur�pai rokonaival (angol bullterrier, staffordshire bullterrier) szembeni identit�s�t. �gy is mondhatn�nk, hogy hivatalosan õ „amerikaniz�lta” a fajt�t.

A b�k�s „v�ltozat” h�vei mellett - noha a kutyaviadalok az USA legt�bb �llam�ban 1878. �ta tiltottak voltak - tov�bbra is akadtak olyanok, akik v�ltozatlanul harcra k�pezt�k �llataikat. Ezek a teny�sztõk az UKC-t puh�nyok gy�lekezet�nek tartott�k, ez�rt Guy McCord �s John P. Colby vezet�s�vel 1909-ben megalak�tott�k a saj�t egyes�let�ket American Dogbreeders Association (ADBA) n�ven. Az egyes�let sz�khelye ma Utah �llam fõv�ros�ban, Salt Lake City-ben van. Napjainkban a fajt�val kapcsolatos legnagyobb f�lre�rt�sre az ad okot, hogy a „kem�ny mag” m�r megalakul�sa pillanat�ban �tvette a pit bull terrier nevet kuty�i megjel�l�s�re. Ennek eredm�nyek�nt sokan a viadalokon haszn�lt kuty�kr�l csak annyit tudtak, hogy azok szinte kiz�r�lag pit bullok. Ma azonban m�r az ADBA �ltal nyilv�ntartott ebek is t�bbs�g�kben b�k�s munka- �s t�rskuty�k.

Sz�val, hogy is van ez ? Az amerikai pit bull terrier nevet eredetileg egy a gladi�tor ebekbõl b�k�s c�lra kiteny�sztett fajt�ra tal�lt�k ki ? Igen, �gy igaz. A viadalok szervezõi viszont annyira j�nak tal�lt�k ezt az UKC-elnevez�st, hogy az „eredeti” - k�llem�ben �s m�ret�ben kor�ntsem egys�ges - harci t�pust is ezzel ruh�zt�k fel. Az UKC sok teny�sztõje egy�bk�nt a mai napig hangoztatja, hogy a viadorkuty�k õst�pus�b�l �ltaluk munka- �s t�rskutyak�nt kiteny�sztett fajta megjel�l�s�re õk tal�lt�k ki az APBT elnevez�st. �gy tartj�k, hogy a viadalok akkori h�veit �sszefog� ADBA csak „leny�lta” a nevet, amivel rendk�v�l sokat �rtott nekik �s kuty�iknak.

Szerint�k a becs�letes elj�r�s az lett volna a McCord-f�le t�rsas�g r�sz�rõl, ha m�s nevet - p�ld�ul a r�gebben ismert tucatnyi k�z�l - v�lasztottak volna saj�t viadorkuty�ik megjel�l�s�re. Ha ez akkor �gy t�rt�nik, ma az (UKC) pit bull terrier-t val�s tulajdons�gai alapj�n a t�bbi munkakutya-fajt�val egyen�rt�kûk�nt tarthatn�nk sz�mon, �s az ADBA-regisztr�l�s� - mondjuk - „Yankee Dog”, vagy „American Fighting Dog” nev�tõl rettegne a vil�g. Mivel azonban egyik szervezet sem mond le a „n�vhaszn�latr�l”, ma gyakorlatilag egy kialakult fajt�t �s annak k�zvetlen õs�t, egy fajt�nak nevezett heterog�n �llom�nyt illet�nk ugyanazzal a n�vvel.

Mint v�rbeli amerikai fajta, az APBT mindk�t „v�ltozat�ban” r�vid idõn bel�l hihetetlen�l kedveltt� v�lt haz�j�ban. K�l�n�sen az I. vil�gh�bor� alatt �rvendett nagy n�pszerûs�gnek. A h�bor�s propaganda-g�pezet a lelkes�tõ plak�tokon az amerikai katon�kat gyakran szimboliz�lta ezekkel a kuty�kkal, �s egy eg�sz nemzet volt b�szke r�juk! A fajta k�tszer is feltûnt a Life magazin c�mlapj�n a h�bor� alatt, sõt egy k�preg�nyt is ind�tottak fõszerepl�s�kkel. A pit bullok n�pszerûs�ge a ’20-as �vekben tov�bb nõtt, ugyanis a kor n�mafilmjeinek burleszkhõsei mellett gyakran szerepeltek. Ilyen volt p�ld�ul Harold Loyd h�res �rajelenete, de Rosco „Fatty” Arbuckle-nak is gyakorta voltak partnerei ezek a „sz�n�sz-kuty�k”. Kevesen tudj�k, hogy kezdetben m�g a h�res Rin Tin Tin-t is �vekig egy pit bull szem�lyes�tette meg a mozikban, s csak j�val ut�na j�ttek a n�metjuh�szok.

Pit terapeuta

A „m�dia-sz�rny”
„sz�rny-m�dia”?

A fajta helyzete napjainkban azonban m�r kor�ntsem ilyen r�zs�s, hiszen Amerika egykori kedvence, legtiszteltebb nemzeti fajt�ja ma m�r a mumus szerepk�r�t t�lti be. Noha az �llom�ny nagyobb r�sze munka- �s t�rskutyak�nt �li �let�t, az emberek t�bbs�ge besti�nak tartja a pit bullt. Ennek okak�nt a viadoregyedek tev�kenys�ge mellett - melyet a t�rsadalom egyre kev�sb� toler�lt – egy a ’70-es �vek k�zepe �ta rohamosan erõs�dõ tendencia is megjel�lhetõ. A fajta ugyanis m�r akkor „t�k�letes” v�laszt�s volt azok sz�m�ra, akik saj�t v�lt erej�k demonstr�l�sa, vagy beteges feltûn�si v�gyuk ki�l�se c�lj�b�l egy csupa izom kuty�val k�v�ntak mutatkozni. Akik az�rt tartanak kuty�t, hogy m�sokat megf�leml�tsenek, terroriz�ljanak vele, vajon mif�le c�lokra, milyen m�don v�gzik kuty�juk kik�pz�s�t ?

Idõzz�nk el egy kicsit enn�l a jelens�gn�l, �s ennek r�szletez�s�vel pr�b�ljuk meg�rteni a fajt�val kapcsolatban m�ra kialakult helyzetet. Ha a pit bullok meghat�roz� t�bbs�g�t nem viadalokra haszn�lj�k, mi�rt ilyen rossz a sz�les k�zv�lem�ny r�sz�rõl val� meg�t�l�s�k ? Az�rt, mert ezekrõl a kuty�kr�l kiz�r�lag akkor hallhatunk, ha vel�k kapcsolatban valamilyen baj t�rt�nt. Azokr�l is csak a trag�di�k kapcs�n szerz�nk tudom�st, akik egzotikus nagymacsk�kat, medv�ket �s farkasokat, vagy �ppen skorpi�t, m�rges k�gy�t tartanak otthonaikban. B�r orsz�gonk�nt ezren �s ezren tartanak val�ban vesz�lyes vad�llatot odahaza, �venk�nt mind�ssze n�h�ny trag�dia t�rt�nik. Ez az egy-k�t eset m�gis napokig foglalkoztatja a sajt�t, s igyekszenek annyit kihozni a sztorib�l, amennyit csak lehets�ges.

Hasonl� a helyzet az APBT-vel is. A m�dia k�pviselõi k�z�l eg�szen a legut�bbi idõkig soha senki sem akarta bemutatni a fajt�t pozit�v, val�di oldal�r�l, mivel az nem n�veli az adott TV-csatorna n�zetts�g�t vagy az �js�g p�ld�nysz�m�t. Csak a v�res r�mt�rt�netek, az ijesztõ fenevadak �rdekesek �s eladhat�ak, ez�rt n�h�nyan nem �tallottak k�l�nb�zõ mes�ket kital�lni a pit bull terrierrel kapcsolatban. Az olvas� pedig k�sz t�nyk�nt fogadja az �js�gban megjelenteket, melyeket azt�n k�jes borzong�ssal tov�bb mes�l. �gy duzzad fel egy h�tk�znapi t�rt�net, �gy lesz egy k�z�ns�ges fajt�b�l pokolb�li sz�rnyeteg.

Az egyik megyei napilap nemr�g a c�mlap fel�t szentelte egy „harcikuty�s” t�mad�snak, mely szerencs�re csak k�nnyû s�r�l�sekkel v�gzõd�tt. Ijeszt�s�l (vagy kedvcsin�l�nak) f�nyk�ppel is kieg�sz�tett�k az �r�st, melyen egy pit bull terrier volt l�that� illusztr�ci�k�nt. A cikkbõl ugyan kider�lt, hogy az elk�vetõ egy beazonos�thatatlan kever�k kutya volt, m�gis hõseinket feket�tett�k be �jb�l.

Ugyanez a napilap mind�ssze �t h�nappal azelõtt k�t sorban (?!) sz�molt be egy m�sik, hal�los v�gû t�mad�sr�l. Ebben az esetben k�t n�metjuh�sz sz� szerint darabokra t�pett egy idõs f�rfit. Az egyik kivonul� rendõrtõl k�sõbb megtudtam, hogy a helysz�nen megtal�lt�k az �ldozat leszak�tott k�z- �s l�bfej�t. Elmond�sa szerint a k�rny�k a rengeteg v�rtõl �gy n�zett ki, mintha egy �llatot v�gtak volna le ott. Az �js�g azonban nem „�rt�kelte” el�g izgalmasnak ezt az esetet. Mivel v�lem�ny�k szerint a n�metjuh�szok nem tarthattak sz�mot a k�zv�lem�ny �rdeklõd�s�re, a r�luk �s �ldozatukr�l sz�l� tud�s�t�s a r�vid h�rek k�z� ker�lt.

A vil�gm�retû hiszt�riad�mping egy�bk�nt egy j�l behat�rolhat� idõpontban kezdõd�tt. T�rt�nt ugyanis, hogy a ’60-as �vek v�ge fel� egyre t�bben emelt�k fel szavukat a t�rv�nyi tilt�s ellen�re v�ltozatlanul zajl� kutyaviadalok ellen. 1970-ben azt�n megalakult az American Dog Owners Assotiation (ADOA), melynek tagjai imm�r szervezett form�ban harcoltak a viadalok v�gleges besz�ntet�s��rt. T�bb h�ress�get is felvonultat� sajt�kamp�nyukkal, akci�ikkal el�rt�k, hogy n�h�ny szervezõt �s r�sztvevõt letart�ztattak, majd el�t�ltek. Az �gy nagy nyilv�noss�got kapott, �s a sz�les k�zv�lem�ny ekkor tal�lkozott elõsz�r a t�m�val. A sajt� ugyanis azonnal lecsapott a titkos kutyaviadal-sztorikra, �s �ri�si h�rver�st csapott az �gynek. Fõidõs TV-mûsorokban, �js�gok c�mlapj�n premier pl�nban mutatt�k a viador pit bullok hatalmas izmait �s f�lelmetes �llkapcsait, �s hajmeresztõ t�rt�neteket mes�ltek a v�rszomjas kuty�kr�l. A m�dia mumust, fenyegetõ r�met kre�lt a fajt�b�l, amivel ma az any�k ijesztgetik gyermekeiket. Emellett nagyobb baj is t�rt�nt, mivel a szenz�ci�hajh�sz cikkek �s riportok kedvet csin�ltak a „kem�ny fi�knak” �s komplexusokkal terhelt egy�neknek, hogy „legyõzhetetlen” kuty�t szerezzenek maguknak. Az ilyen alakok �ltal c�ltudatosan imm�ron ember elleni t�mad�sra nevelt pit bullok okozz�k azt az �venk�nti n�h�ny balesetet, amelyekrõl a sajt� m�g hangzatosabb tud�s�t�sokat k�z�l idõrõl-idõre. A lavina ekkor szabadult el v�gleg, s az�ta sem �llt meg, �gy az �jabb h�rad�sok k�vetkezt�ben a fajta az �tlagemberek szem�ben v�gleg kegyvesztett lett.

 

�gy festen�nek a sz�letett gyilkosok? 7 hetes k�lyk�k

Mi az igazs�g ?

Lehet, hogy furcs�n hangzik, de sohasem a viadalra tartott kuty�k (melyek egy�bk�nt is csak a teljes �llom�ny t�rtekben kifejezhetõ sz�zal�k�t teszik ki) azok, amelyek emberre t�madnak. Hogy mi�rt? A v�lasz roppant egyszerû: ezeket az egyedeket sohasem k�pzik ember elleni t�mad�sra! Hossz� h�napokig kiz�r�lag arra tren�rozz�k õket, hogy a t�bbi kuty�t gyûl�lj�k. Ingerk�sz�b�ket ebbõl a c�lb�l mesters�gesen annyira leszor�tj�k, hogy ha csak megl�tnak egy m�sik ebet, azonnal megt�madj�k. Az �n. „csib�szel�s” elõ sem ker�l, mivel ha nem �gy lenne, hogyan v�lasztan�k sz�t ezeket a kuty�kat a vereked�sek k�zben ? M�r a hõskorban - �s az�ta is - a viadalra teny�sztõk mindig kiszelekt�lt�k az emberrel szemben agressz�v p�ld�nyokat. �rdekes adal�k, hogy egy viadorkutya-teleprõl egy alkalommal egyszerûen elloptak t�bb egyedet, mivel azok minden emberrel, �gy az idegenekkel is teljesen bar�ts�gosan viselkedtek.

Eg�szen m�s a helyzet akkor, ha a pit bullt - vagy b�rmilyen fajt�j� kuty�t! - tulajdonosa mindenf�le szakmai �s mor�lis alkalmass�g h�j�n ember elleni t�mad�sra hergeli, magyar�n vad�tja az �llatot. Ebben az esetben ugyanis a kutya val�ban vesz�lyess� v�lhat, mivel ingerk�sz�b�nek �tl�p�se n�ha puszt�n az emberek l�tv�nya �ltal, illetve bizonyos mindennapi szitu�ci�k alkalm�val is bek�vetkezhet, �s a kutya t�mad. Esetleg egy v�ratlan – �s a sz�m�ra ismeretlen – zajhat�s k�vetkezt�ben fordul a legk�zelebb �ll� szem�ly, ak�r a saj�t gazd�ja ellen, ami v�lem�nyem szerint m�g a legszerencs�sebb v�ltozat. Ezeket a kuty�kat val�sz�nûleg sohasem tan�tott�k engedelmess�gre, p�ld�ul a t�mad�s parancsra t�rt�nõ befejez�s�re, �gy m�ris k�sz a trag�dia. Amit ugyanis elkezdtek, azt be is fejezik.

Sohasem szabad csup�n ezeknek a - h�la Istennek! - csak sz�rv�nyos, a gazd�k felelõss�g�t mindenk�ppen felvetõ t�mad�sok, vagy �ppen a val�ban gyomorforgat� viadalok alapj�n �t�lkezn�nk. Ezek csak az �let minden ter�let�n fellelhetõ hordal�kai a dolgok val�di term�szet�nek: ne hagyjuk, hogy elhom�lyos�ts�k l�t�sunkat �s megt�vesszenek benn�nket! Ez azonban nem �ltal�nosan bevett gyakorlat, s egyszerûbb gyûl�lni valamit, mint az igazi oldal�r�l megismerni. Azokat a tulajdonosokat, kik�pzõket �s �llatorvosokat pedig, akik ezeket a kuty�kat aranyos, m�k�s h�zi kedvencnek, a valaha volt legjobb, legt�relmesebb p�cienseknek �s a legk�nnyebben k�pezhetõ ebek egyik�nek nevezik, a sajt� h�ly�nek, komplett idi�t�nak ki�ltja ki!