A m�ltban �ltal�nosabb �s elfogadott volt az �llatviadal, mivel nem volt olyan b� v�laszt�k a sz�rakoz�s ter�n. A mai ember azonban ugyanolyan fog�kony erre mint �seik. A tilt�sok ellen�re sajnos ma is nagy n�pszer�s�gnek �rvendenek a kutyaviadalok. A v�res harcok nem csak t�rv�nys�rt�k, hanem vesz�lyesek is az emberre n�zve. B�r a vil�g legt�bb orsz�ga tiltja, ennek ellen�re vir�gzik ez az egyesek szerint sportnak tartott v�rengz�s. Nem csak maga a viadal v�res �s kegyetlen, ezeket a kuty�kat edzeni is kell, hogy gyilkol�g�pekk� v�ljanak. Az edz�shez sz�ks�ges "t�rsakat" t�bb m�dszerrel v�lasztj�k meg. El�fordul, hogy sint�rtelepr�l hoznak el kuty�kat, esetleg befogott macsk�kat vagy r�k�kat haszn�lnak. Az edz�s abb�l �ll, hogy a t�mad� felet �s az �ldozatot c�l�p�kh�z k�tik. Az �ldozat v�dekez�sb�l, a "vad�sz" pedig a felhalmoz�dott gy�l�lett�l mindent megtesz, hogy kiszabaduljon a k�t�s al�l �s megkezd�dik a hajsza. Az edz�s �r�kig is eltarthat, persze az edz�t�rsat gyakran k�nytelenek lecser�lni. Maga a viadal, (ha �lesben zajlik) a harci kuty�k sz�voss�ga miatt ak�r m�sf�l �r�ig is tarthat. A k�zdelemnek akkor van v�ge, ha az egyik f�l nem reag�l a h�v�sra, nem hajland� parancsra t�madni. Persze az is a csata v�g�t jelenti, ha a valamelyik kutya �tharapott nyakkal fekszik. A viadalok Magyarorsz�gon is �ri�si fogad�sok k�s�rik. Ilyenkor a gazd�t cser�l� �sszegek az eget verik. A t�rv�ny nem csak a fogad�sokat b�nteti, hanem a tulajdonosokat, szervez�ket s�t m�r a n�z�ket is b�rt�nb�ntet�sre �t�lhetik. Ilyen b�ntet�st azonban m�g nem szabtak ki senkire, �ltal�ban p�nzb�rs�ggal lez�rul az �gy.