A fajta t�rt�nete 1930 k�r�l kezd�d�tt. Ekkor ismert�k el k�l�n�ll� fajk�nt. 1987-ben Angli�ban m�r olyan k�zkedvelt lett, hogy a kilencedik helyen �llt a legjobb fajt�k k�z�tt. A terrierek k�z�l pedig az els� helyen szerepelt.

Ki gondoln�, hogy ennek a j�mbor fajt�nak az �seit egym�ssal verekedtett�k? Ha napjainkban gonosz m�don �s er�szakkal �jra kik�pezn�k hasonl� c�lokra, val�sz�n�leg siker�lne is.  Pedig norm�lis esetben ez a fajta az egyik legszel�debb �s legbar�ts�gosabb ebek egyike.

Egy �si harchoz tartozott az �gynevezett „bullbaiting”. Ez azt jelentette, hogy a bika leg�rz�kenyebb pontj�t, ami az orra alatt van, elkapta, �s b�rmi t�rt�nhetett, nem engedhette el. Ez rendk�v�l vesz�lyes feladat volt, ugyanis a kezd�, k�pzetlen kuty�k sokszor a bika egyetlen d�f�s�t�l elpusztultak.

M�s harcokra is haszn�lt�k a fajt�t, p�ld�ul: patk�nyok fog�s�ra. Egy Stafford n�v szerint „Billy”, 1823. �prilis 22-�n, 5 perc �s 30 m�sodperc alatt 100 patk�nyt �lt meg. Ez vil�grekord volt! Billy 3 �s f�l m�sodpercenk�nt �lt meg egy kifejlett patk�nyt. Nem volt k�nny� dolga, mert egy feln�tt patk�ny gyors, rendk�v�l vesz�lyes �s vad ellenf�l. Billyt k�s�bb t�bb fajt�ba is bekevert�k. �gy p�ld�ul megtal�lhat� a foxterrier, bull terrier, Staffordshire bull terrier �s a Jack Russel terrier mai egyedeinek el�djek�nt. Billy apja a legjobb angol bulldog v�rvonalb�l, anyja, pedig terrier �s bulldog keresztez�s�b�l sz�letett.

Ezek a kevert egyedek a terrier v�r miatt rendk�v�l intelligensek, ravaszak �s gyorsak volta. A pontos kever�si mennyis�g a teny�szt�sben titok volt. Az viszont biztos, hogy a patk�ny�l� v�ltozatokban sokkal t�bb terrier v�r volt, mint a kutyaviadalokn�l alkalmazott ebekn�l. De – mint k�s�bbi le�r�sokb�l kider�lt – feltehet�leg 1/3 bulldog �s 2/3 terrier volt az ar�ny. Ezek az egyedek rendk�v�li hasonl�s�got mutatnak a mai Staffordshire Bull Terrierrel.

„Rose” egy gy�ny�r� egyed volt akkoriban. 1937-ben k�sz�lt r�la egy olajfestm�ny, amelyen pontosan l�that� a mi fajt�nk hasonl�s�ga. Ez a szuka a standardnak annyira megfelel� fejet viselt, hogy k�s�bb k�nyv is jelent meg c�mk�nt az � nev�vel. Rose a h�res patk�ny�l� Billy unok�ja volt.

Joseph Dunn 1910 – 1934-ig 10 k�l�nb�z� Stafford gener�ci�t teny�sztett ki. Ugyan m�g nem volt igazi t�rzsk�nyv a kuty�khoz, de m�r val�di �r�kl�d� Staffordok voltak.

1935. m�jus 25-�n Joseph bar�tja Joe Mallen, ki szint�n m�r negyven �ve ezt a fajt�t teny�sztette, az � �ltala menedzselt Old Cross Guns kocsm�ban megrendezte az els� Staffordshire Bull Terrier tal�lkoz�t. Egyidej�leg megalap�tott�k a klubot is.

T�bbek k�z�tt ott volt Mr. Alf Garret, kinek csal�dja t�bb, mint 80 �ve ennek a fajt�nak a teny�szt�s�vel foglalkozott. Az els� klubeln�k Jack Barnard lett, a h�res „Paddock” kennel tulajdonosa.

Az �jonnan alakult klub els� speci�lis ki�ll�t�sa Cradley Heathben volt. Hatvan kuty�t mutattak be a b�r�nak.

A Staffordshire Bull Terrier Klubot Joseph Dunn alap�totta. A legjobb kanja, CH. Gentleman Jim a mai �sszes Stafford �se k�z�tt megtal�lhat�.

Gerald Dudly t�bb, mint 25 �ven kereszt�l els� oszt�ly� kuty�kat mutatott be a ki�ll�t�sokon. Egyszer 7 kifejlett championja volt saj�t teny�szet�ben. A kuty�i nem csak j� anat�mi�val rendelkeztek, hanem erre a fajt�ra jellemz� �si karakter�ket is megtartott�k.

John F. Gordon, a „Bandit’s” kennel tulajdonosa, ki kezdett�l fogva egy�tt volt a t�bbiekkel, a legjobb teny�szt�k k�z� tartozott. Sok k�nyvet �rt err�l a fajt�r�l.

Jack Barnard, mint els� eln�ke a klubnak, meg�rta a fajta els� standardj�t. 1939.m�jus 4-�n megsz�letett ebben a fajt�ban az els� k�t champion. CH Gentleman Jim �s a szuk�k k�z�l pedig CH. Lady Eve.

1937 -ben Londonban is megalakult az els� Stafford klub. „Southern Couties Staffordshire Bull Terrier Society” nevet kapta. A klub els� eln�ke a h�res Tom Walls lett. Ma m�r 15 klub van Angli�ban, �s k�z�sen egy�ttm�k�dik mindenki a fajta �rdek�ben.

A fajtastandardok interpret�ci�ja

Mindenki �gy interpret�lja a fajtastandardokat, ahogy � l�tja. A Kennel Club csak annyit tesz, hogy mindent betartat, �s a le�r�shoz igaz�ttat. Sosem fogsz olyat tal�lni, amely minden pontban megfelel a standard el��r�soknak.

Egyes fanatikusok, akik az extra kutyat�pusokat k�vetik, mindig megpr�b�lj�k a fajta fejl�d�s�t befoly�solni, f�leg a ki�ll�t�sokon n�pszer�s�tik sz�ls�s�ges n�zeteiket. Olyan kanokat vezetnek fel a versenyeken �s n�pszer�s�tik teny�szt�s�ket, amelyek anat�miailag helytelen�l befoly�solj�k a fajt�t.

A val�di teny�szt� c�lja mindig az kell, hogy legyen: kiv�l� Staffordshire Bull Terriereket teny�szteni. Ahogy m�r az el�bb eml�tettem, nincs k�t teny�szt�, aki a standardokat ugyan azzal a szemmel l�tn�. A m�sik oldalr�l kifejezetten fontos, hogy a standardokat ne csak meg�rts�k, hanem azokat alkalmazni is tudjuk, �gy hogy egy kan megtekint�s�n�l �s a kutyab�r�latokn�l ezeket be tudjuk tartani. Fontos, hogy a teny�szt�k hozz� �rt� emberekkel diskur�ljanak, akik nyitottak mindenre. Ilyen szakemberekkel kell besz�lgetni arr�l, hogy mi az elv�r�s, ha az ember egy-k�t teny�szkuty�j�t bemutatja. Ennek tudat�ban a Staffordshire Bull Terrier standardt�pusa hamarosan nem csak az � sz�mukra, hanem mindenki sz�m�ra vil�gos lesz.

Egy j� Staffordshire Bull Terriernek minden kutyafajta legfontosabb tulajdons�gaival rendelkeznie kell. A t�pus sz� egy nagyon t�g, sok mindent mag�ba foglal� sz�. A staffordoknak mindenekel�tt j� testform�val kell rendelkeznie. De ahhoz, hogy az emberek szem�ben val�ban egy min�s�get jelezzen, t�nyleg nagyszer� kutya kell, hogy legyen. Ha egy kutya ezzel rendelkezik, akkor ki tud emelkedni az �tlagb�l, e n�lk�l a min�s�gi jelz� n�lk�l azonban feled�sbe mer�lne.

A szem kifejez�se nagyon fontos. Ez a k�rd� pillant�s az arcon nem csoda, hogy a staffordokat laughing dog-nak nevezik. Ez a tulajdons�ga mindig hi�nyozni fog, ha a szem a fejhez hib�san illeszkedik. Ugyan ez �rv�nyes akkor is ha t�l kicsi, t�l nagy vagy hib�s sz�n�ek a szemek. Sok �vvel ezel�tt egy neves stafford b�r� a mondta nekem, hogy a vil�gos szem is rendben van, b�r s�t�t szemekkel a kutya jobban n�z ki. Hallott�l m�r ilyen lehetetlens�get? �gy gondolom � a staffordokat macsk�knak tartja. Egy t�l vil�gos szem az eg�sz kin�zetet elronthatja, min�l s�t�tebb a szem, ann�l jobb. Az egyetlen eset, hogy az ember elfogadja a vil�gos Szemet, ha az a kuty�val szinkronban van. M�g egyszer szeretn�m lesz�gezni, hogy nem lehet elfogadni egy vil�gos sz�n� szemet teljesen f�ggetlen�l a h�rtya sz�n�t�l.

J�l lehet a Staffordshire Bull Terrier az �n elk�pzel�seim szerint egyfajta „zsebkeresztez�d�s”, m�gis nagy szerephez jutott. Az eleganci�ja a korrekt anat�miai fel�p�t�s�b�l, j�, sz�pen form�zott csontjaib�l �s az izmoknak m�retes eloszl�s�b�l �ll. Ezek eszk�z�lnek ki egy olyan sportos megjelen�st, amely a fajta sz�m�ra olyan fontos. A staffordok testfel�p�t�se teljesen koordin�lt, az eg�sz test �s a testr�szek egy sz�p, term�szetes mozg�st eredm�nyeznek, att�l f�gg�en, hogy milyen sz�gb�l n�zz�k a kuty�t. Minden egyes r�sze, mind a fej, a nyak, a v�ll, a t�rzs, a l�bak j�l illeszkednek, korrektek, ez�rt �r�m mozg�sk�zben l�tni, n�zni a kuty�t. K�v�natos egy szabad, er�teljes �s f�rge mozg�s minden fesz�lts�g n�lk�l. A l�bak el�lr�l is �gy mozognak, mint h�tulr�l n�zve, teh�t p�rhuzamosan, a tol�er� a h�ts� l�bakban nyilv�nval�an felismerhet�.

1. TENY�SZC�L

A fajtagazda nemes�t� orsz�g Anglia, a fajta mai teny�szt�si c�lja: a remek tulajdons�gokb�l kiindulva: agility, fly ball, ter�pi�s kutya, munkakuty�z�s, vagy csak kedvtel�s, show kuty�z�s. A magyarorsz�gi azonos elvek alapj�n t�rt�n� szab�lyozott, ellen�rizhet�, a standardhoz legjobban k�zel�t�, eg�szs�ges, �r�kletes betegs�gekt�l mentes, fajtatiszta egyedek kultur�lt teny�szt�se.

2. TENY�SZT�SI SZAB�LYZAT

TENY�SZT�S M�DSZERE:

FAJTATISZTA TENY�SZT�S

A „Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub" keretein bel�l a Szab�lyzatnak megfelel� teny�szt�s els� �s legfontosabb felt�tele a Staffordshire Bull Terrier kuty�k fajtatiszta teny�szt�se Magyarorsz�gon, tekintettel megjelen�s�re �s a fajt�ra jellemz� Wesen meg�rz�s�re az FCI �ltal 286. sz�mon lefektetett standard alapj�n.

Az �r�kletes hib�kat �s betegs�geket a klub feldolgozza, �rt�keli, nyilv�noss�gra hozza �s tervszer� teny�szt�si munk�val lek�zdi.

Az �r�k�t�s szempontj�b�l eg�szs�gesnek akkor nevez�nk egy Staffordshire Bull terrier kuty�t amennyiben az a standardjegyeit, fajtat�pust �s fajtatipikus Wesent �r�k�ti, nem �r�k�t azonban ett�l elt�r� olyan �r�kletes defektusokat (hi�nyoss�gokat, hib�kat �s betegs�geket) melyek ut�dainak funkcion�lis eg�szs�g�t vesz�lyeztetn�k.

A "MEOE Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub" Teny�szt�si Szab�lyzata, a MEOE �s az FCI nemzetk�zi teny�szt�si szab�lyai a klub valamennyi tagja sz�m�ra k�telez� �rv�ny�, �s egyetlen esetben sem t�r kiv�telt.

A "MAOE Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub" keretein bel�l a vezet�s�gnek, �s a klub valamennyi tagj�nak fontos feladata, �s egyben k�teless�ge is, a fajta �ltal�nos t�rsadalmi meg�t�l�s�nek jav�t�s�ban val� akt�v r�szv�tel!

3. TENY�SZT�SBE V�TEL SZAB�LYAI

Tart�si felt�telek:

Csak az �llatv�delmi-, �llattart�si T�rv�ny �s az �NTSZ rendeletek k�vetelm�nyeinek betart�s�val szabad Staffordshire Bull Terriert tartani �s teny�szteni. Teny�szkuty�k �s k�lyk�k r�sz�re megfelel� k�r�lm�nyeket kell biztos�tani, ehhez alapvet� felt�tel a tiszta, a fajt�nak megfelel� elhelyez�s, gondos �pol�s, elegend� mozg�s biztos�t�sa �s emberi odafigyel�s, �llatorvosi fel�gyelet. Ha a tart�si felt�telek nem megfelel�ek a teny�szt� a klubb�l kiz�rhat�, �gy nem teny�szthet addig, m�g a hi�nyoss�gokat nem p�tolja.

A kennelek minim�lis alap ter�lete 6 m² kell, hogy legyen.

Teny�szt�sbe v�tel felt�telei:

Teny�szt�sbe csak olyan Staffordshire Bull terrierek �ll�that�k, amelyek a Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete �ltal kiadott, vagy az FCI �ltal elismert sz�rmaz�si lappal rendelkeznek, valamint a Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub tagja kell, hogy legyen!

 Az Egyes�let a „B” sz�rmaz�si lapot nem fogadja el.

Amennyiben az import�lt Staffordshire Bull Terrier a sz�rmaz�si orsz�gban nem lett tetov�lva, akkor gondoskodni kell chip-pel val� megjel�l�s�r�l. Az orsz�gban �tmenetileg teny�szt�s, illetve ki�ll�t�s c�lj�b�l tart�zkod� kuty�kra ez nem vonatkozik, de az azonos�that�s�guk biztos�t�sa k�telez�. Import kuty�k csak honos�tott sz�rmaz�si lappal szerepelhetnek.

A vemhesen import�lt szuk�knak az ell�st k�vet� lehet� legk�zelebbi alkalommal kell megszerezni az ut�lagos teny�szt�si enged�lyt. Az alom bejelent�se ut�n a sz�rmaz�si lapok kiad�sa addig sz�netel. Az alombejelent�h�z csatolni kell az eredeti fedeztet�si igazol�st, k�l�nben a kiskuty�k nem vehet�k t�rzsk�nyvi nyilv�ntart�sba.

Az import�lt kuty�kat, ha nem rendelkeznek k�lf�ldi Champion c�mmel, csak a "Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub" �ltal rendezett, illetve j�v�hagyott teny�szszeml�n szerzett teny�szthet� min�s�t�ssel lehet teny�szt�sbe �ll�tani.

A 2005. Janu�r 1.-je ut�n sz�letett egyedek, m�r csak �s kiz�r�lag a (" Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub") �ltal rendezett, illetve j�v�hagyott teny�szszeml�ken megszerzett, teny�szthet� igazol�ssal vonhat�ak a teny�szt�sbe. Egy �ves kort�l lehet teny�szszeml�re vinni a kuty�t.

Mivel a Staffordshire Bull Terrier eset�ben a haz�nkban el�fordul� �r�kletes betegs�g jelen pillanatban m�g nem meg�llap�tott, ez�rt els� �zben a cs�p�iz�leti Diszpl�zia sz�r�st vezetj�k be, a teny�szszeml�n k�zrem�k�d� b�r�k �s a teny�szt�si bizotts�g jogosult a teny�szt�si enged�ly elb�r�l�sakor, az egyed �rv�nyes, �s hivatalos diszpl�zia sz�r�vizsg�lati eredm�ny�t kik�rni (A Klub csak a Diszpl�zia Bizotts�g �ltal elfogadott orvosok vizsg�lati eredm�ny�t fogadja el. Tov�bbi Info: www.fdb.hu ) �s annak figyelembe v�tel�vel kiadni a l�tottaknak megfelel� min�s�t�st.

Teny�szthet� min�s�t�shez k�telez� a diszpl�zia sz�r�s megl�te. Az enyh�nek min�s�tett diszpl�zia m�g elfogadott, az ett�l elt�r� m�r kiz�r� ok.

Teny�szt�sre javasolthoz az anyaorsz�ghoz igazodva a PHPV/HC szem sz�r�s k�telez�, csak �gy kaphat� meg a teny�szt�sre javasolt min�s�t�s.

Kiz�r� ok a teny�szt�sb�l: 

A kanokn�l teny�szt�sb�l kiz�r� ok a rejtett her�j�s�g, illetve a f�lher�j�s�g.

Mind kanokn�l mind szuk�kn�l kiz�r� ok a teny�szt�sb�l, ha a kutya nem rendelkezik a fajt�ra jellemz� szab�lyos oll�s harap�ssal, valamint a k�zepes vagy ann�l s�lyosabb diszpl�zia megl�te, illetve a teljesen fel�ll� vagy l�g� (teh�n f�l) �gyszint�n kiz�r� ok.

 Tov�bb� nem teny�szthet�ek a pigment hi�nyos, h�ssz�n� orrt�k�rrel rendelkez� egyedek.

Nem teny�szthet� az a kan, illetve szuka, amely b�rmilyen agresszi�t mutat az emberrel vagy m�s �llattal val� kapcsolatba ker�l�sekor, vagy l�that�an f�l�s term�szet�. �ltal�nos viselked�se idegrendszeri gyenges�gre utal.

�s a standardban le�rt kiz�r� okok mindegyike! (Standard)

 A teny�szt�sbe v�tel als� �s teny�szt�sben tart�s fels� korhat�ra:

Kan kuty�t legkor�bban 15 h�naposan lehet teny�szt�sbe �ll�tani. Ett�l a korhat�rt�l elt�rni csak a klub eln�ks�g�nek el�zetes enged�ly�vel lehet.

Szuka kuty�t legkor�bban 18 h�naposan, legk�s�bb 7 �vesen lehet p�roztatni. Ett�l az als�, �s fels� korhat�rt�l elt�rni csak a klub eln�ks�g�nek el�zetes enged�ly�vel lehet.

K�t k�lykez�s k�z�tti id�:

A Staffordshire Bull Terrierekn�l norm�lis alomsz�mnak 3-6 k�ly�k sz�m�t.

Egy szuk�n�l egym�st k�vet� k�t napt�ri �vben maximum 2 alom t�rzsk�nyvezhet�.

K�t �ven bel�l k�t alom sz�let�se eset�n, ha az �ssz ut�dsz�m el�rte a 15-�t, minim�lisan 1 �v pihen� id�t kell biztos�tani a szuka sz�m�ra.

A klub teny�szt�si bizotts�ga bejegyzi a szuka sz�rmaz�si lapj�ra �s az �llom�ny nyilv�ntart�sba az ell�si d�tumot, az alomsz�mot, az alomhoz tartoz� k�lyk�k t�rzsk�nyvi sz�m�t �s a teny�szt�si id� lej�rat�t.

Almonk�nt t�rzsk�nyvezhet� ut�dok sz�ma:

A fajt�n�l az �tlagos alomsz�m 3- 6 k�ly�k, de a rendk�v�li alomsz�m (6-feletti k�ly�ksz�m) is odafigyel�ssel, gondoskod�ssal felnevelhet�, ez�rt a klub minden eg�szs�ges, �letk�pes kiskuty�t t�rzsk�nyvez, ha a sz�l�k rendelkeznek az el��rt t�rzsk�nyvez�si min�s�t�sekkel. Az �llatv�delmi t�rv�ny nem enged�lyezi az eg�szs�gesnek l�tsz� ut�dok elpuszt�t�s�t, �gy ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem k�pes �ket felnevelni, dajka-kutya bevon�sa, vagy mesters�ges felnevel�s sz�ks�ges.

Els�fok� rokonok k�z�tti p�roztat�s:

A "Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub" eln�ks�g�nek el�zetes enged�lye alapj�n lehets�ges, k�l�n�sen indokolt esetben.

A klub eln�ks�g�n�l �r�sban, a p�roztat�s indokl�s�val kell enged�lyt k�rni.

Ilyen p�roztat�s: apa �s le�nya, anya �s fia, testv�rek egym�ssal.

Az elb�r�l�s ideje maximum: 30 nap

Fedeztet�s felt�telei:

• A fedeztet�s el�tt a teny�sz�llatok tulajdonosai k�telesek meggy�z�dni arr�l, hogy a teny�szt�si szab�lyzatban r�gz�tett felt�teleknek a hozz� p�ros�tott egyed megfeleljen (min�s�t�sek megl�te).
  
  
• Import�lt fedez� kanokn�l csak olyan sz�rmaz�si lap ismerhet� el, amely az Egyes�let �ltal kiadott, honos�tott sz�mmal lett ell�tva.
  
  
• Egy szuk�t egy t�zel�si ciklus alatt csak egy kannal lehet p�roztatni. Ett�l elt�r�, illetve vit�s esetekben DNS vizsg�latot lehet k�rni az apas�g meg�llap�t�s�ra.
  
  
• Az �tmenetileg az orsz�gban tart�zkod� fedez� kanok eset�ben a sz�rmaz�si lapon szerepl� t�rzsk�nyvi sz�mot kell elfogadni.

Alombejelent�s:

• Az alombejelent�t a Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�let�n�l lehet beszerezni. Az alombejelent�t a teny�szt�nek kell olvashat�an �s hi�nytalanul kit�ltenie. Egy teny�szeten bel�l minden sz�letett �s t�rzsk�nyveztetett kiskutya h�v�nev�nek elt�r�nek kell lennie. A k�nnyebbs�g �rdek�ben aj�nlatos az egy almon bel�li h�v�neveknek azonos bet�vel kezd�dni�k ill. t�bb-fajt�s teny�szt�k eset�ben megk�l�nb�ztetni a k�l�nb�z� fajt�kb�l sz�letett egyedeket (Kennel n�v of STAFFBULL vagy Kennel n�v of BASENJI). El�sz�r a kanokat, azut�n pedig a szuk�kat kell felsorolni. A t�k�letesen kit�lt�tt alombejelent�h�z csatolni kell a teny�szt� v�dett kennel n�v igazol�s�nak, a szuka, �s a kan teny�sz - enged�ly�nek �s sz�rmaz�si lapj�nak mindk�t oldali f�nym�solat�t. Mell�kelni kell tov�bb�, a ki�ll�t�si eredm�nyek m�solat�t is.
  
  
• Az alombejelent�t �s a csatolt dokumentumokat legk�s�bb a k�lyk�k k�t hetes kor�ig aj�nlott a Magyar Staffordshire Bull Terrier Klubn�l leadni, szem�lyesen, aj�nlott t�rtivev�nyes lev�lben vagy egyeztetett faxon. Ezen bizonylatok a sz�rmaz�si lapok ki�ll�t�s�nak bizonylatait k�pezik, b�rmely dokumentum hi�ny�ban, annak p�tl�s�ig a t�rzsk�nyvez�s nem t�rt�nik meg.

Kennel nevek, kennel-n�v v�delem:

A kennel n�v a kutya csal�dneve. Minden kennel n�vnek �rott �s kiejtett form�ban k�l�nb�znie kell a m�r v�dett kennel nevekt�l. Ezt a teny�szt�k szem�lyes haszn�latra kapj�k, �s az �sszes �ltaluk teny�sztett egyedet – illetve fajt�t – ezzel a csal�dn�vvel kell t�rzsk�nyveztetni. A kennel n�v nem �truh�zhat�, kiv�ve �r�k�s�d�st csal�dtagok k�z�tt.

A kennel nevet nem lehet megv�ltoztatni, illetve �jabbat kiv�ltani. Kennel nevet a teny�szt� hal�la ut�n, az utols� alomt�l sz�m�tott 10 �v eltelt�vel lehet �jra enged�lyezni. Az import�lt egyedek nev�t a saj�t kennel n�vhez csatolni szigor�an tilos. A kennel nevek szigor�an szem�lyesek. Ugyan�gy tilos egy kutya keresztneve ut�n m�s kennel nev�t csatolni (of, from, by, at, in stb.)

- A kennel nevet idej�ben, lehet�leg m�r a szuka fedeztet�se el�tt, a megfelel� formanyomtatv�nyon kell ig�nyelni a Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�let�n�l. A k�relmez� teny�szt� ig�nybejelent�s�re inform�ci�s anyagot (teny�szt�si szab�lyzatot, stb.) kell biztos�tani. Ig�nyl�s�t egyidej�leg tov�bb�tj�k a klub teny�szt�si bizotts�g�hoz, amely ellen�rizheti a sz�ban forg� teny�szet adotts�gait, hogy azok megfelelnek-e a teny�szt�si szab�lyzatban le�rtaknak. A kennel nevet a Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete ig�nyl�s ut�n az FCI -vel lev�deti.

A teny�szhely helysz�nv�ltoztat�sa eset�n a teny�szt�nek k�z�lnie kell az �j c�met.

Olyan teny�szszuk�k eset�ben, amelyeknek tulajdonosai k�l�nb�z� FCI tagorsz�gok -hoz tartoznak szerz�d�ses szab�lyoz�st kell felmutatniuk a kennel n�vr�l �s a tulajdonjogr�l.

Ha a teny�szkuty�k t�bb szem�ly tulajdon�ban vannak, akkor err�l a tulajdonosok k�z�tt �r�sos szerz�d�st kell k�tni, amelyb�l az egyes tulajdonosok jogai �s k�teless�gei vil�gosan kit�nnek.

T�rzsk�nyvez�s:

Azon ut�dok, melyeknek a sz�lei nem rendelkeznek a teny�szt�shez sz�ks�ges felt�telekkel (teny�szszemle, HD sz�r�s), azok a k�lyk�k csak a Magyar Staffordshire Bull Terrier Klub �ltal ki�ll�tott regisztr�ci�s lappal fog rendelkezni, mellyel nem vonhat�k teny�szt�sbe. Amennyiben a sz�l�k a k�ly�k 1 �ves kor�ig megszerzik a teny�szthet� min�s�t�st abban az esetben k�rhet� a k�lyk�k t�rzsk�nyvez�se. Ezeket a k�lyk�ket term�szetesen ugyan �gy be kell jelenteni, mint a teny�szthet� min�s�t�ssel rendelkez� Staffordshire Bull Terriereket, a klub csak �gy tudja igazolni a k�lyk�k sz�rmaz�s�t. Vit�s esetben DNS vizsg�lat k�rhet�. Amennyiben mindk�t sz�l� rendelkezik a Magyar Staffordshire Bull Terrier klub �llttal elfogadott teny�szszeml�n el�rt teny�szt�sre javasolt eredm�nnyel, valamint feln�tt Magyar Champion c�mmel, a klub az ut�dok sz�m�ra enged�lyezi az ELIT sz�rmaz�si lap kiad�s�t, amit a Klub a sz�rmaz�si lapra felvezet.

Szankci�k: A teny�szt�sbe v�tel szab�lyaiban le�rtak b�rmely felt�tel�nek be nem tart�sa eset�n a kuty�k sz�rmaz�si lapot nem kaphatnak, a teny�szt� a klubtags�g al�l felf�ggeszthet�, kiz�rhat� fegyelmi bizotts�gi jelent�ssel.

MEOE Magyar Staffordshire Bull Terrier Club