BANDOG

A bandog nevet a k�z�pkorban az �rkutyak�nt haszn�lt nagytestû �s er�teljes fel�p�t�sû ebekre haszn�lt�k. Ezeket a f�lelmetes �llatokat nappal megk�tve tartott�k, �s csak �jszak�ra engedt�k szabadon. A n�v az �sr�gi sz�sz „Banda” (l�nc) sz�b�l sz�rmazik. A n�v jelent�se „l�ncra k�t�tt kutya”.

Az elnevez�s ekkoriban csup�n a funkci� megjel�l�s�re, �s nem a fajta meghat�roz�s�ra szolg�lt. �gy gyakran egym�st�l nagyon is elt�r� k�llemû kuty�kat illettek ezzel a n�vvel. Ami k�z�s volt benn�k, az az �tlagosn�l massz�vabb fel�p�t�s, er�sebb csontozat, �s a vad, f�lelmet nem ismer� term�szet volt.

A Bandogok �s elnevez�s�k – az �lett�r, vagyis a paraszti port�k eltûn�s�vel – az id�k folyam�n feled�sbe mer�ltek. A k�z�s n�vvel illetett nagytestû kuty�k fennmaradt k�pvisel�i az 1850-es �vekben megkezdett tipiz�l�s nyom�n m�r fajt�kba sorolva, m�s n�ven �ltek tov�bb. �gy tûnt, a kifejez�s v�gk�pp kihal�sra �t�ltetett, �m a XX. sz�zad utols� harmad�ban a tengerent�lon �jra felt�madt az �sr�gi sz�.

T�rt�nt, hogy az 1960-as �vek elej�n egy bizonyos John Swinford nevû �llatorvos meg�lmodta mag�nak a vil�g lehet� legkem�nyebb �rz�-v�d� kuty�j�t. Elk�pzel�s�nek megval�sul�s�t egy game Pit Bull kan �s egy hatalmas termetû Mastino Napoletano szuka keresztez�s�t�l rem�lte. �gy gondolta, hogy a bull and terrier f�rges�ge �s temperamentuma szerencs�sen �tv�z�dik majd a molosszus m�reteivel �s csontozat�val. Ett�l a p�ros�t�st�l rem�lte azt a kuty�t, amelyik a vil�g legt�k�letesebb �rek�nt m�lt� ut�dja lesz a k�z�pkori Bandog-oknak.

A fenti keresztez�s eredm�nyek�nt val�ban remek k�llemû �s karakterû kuty�k sz�lettek, �gy Swinford tov�bb folytatta a „r�gi-�j” fajta teny�szt�s�t. Egyesek szerint angol masztiff szuk�kat is haszn�lt, b�r ezek csak tal�lgat�sok. A l�nyeg, hogy a k�s�bbi almokb�l tov�bbi pomp�s egyedek l�ttak napvil�got kennel�ben. �m a der�k doktor sajn�latos m�don fiatalon elhunyt, �gy az �ltala elind�tott kezdem�nyez�s csaknem feled�sbe mer�lt.
Azonban megkezdett munk�ja sz�p sz�mmal tal�lt k�vet�kre. Ezek a lelkes h�vek folytatt�k az �ltala kidolgozott programot, b�r a k�s�bbiekben m�r Bullmastiff-ot �s Dogue de Bordeaux-ot is felhaszn�ltak kuty�ik t�k�letes�t�s�hez. Ennek a logik�nak az alapj�n ma is minden olyan kuty�t, amely az APBT �s valamely molosszoid fajta frigy�b�l sz�rmazik, az USA-ban Bandog-nak h�vnak. Az American Bandog Club igyekszik �sszefogni a fajta h�veit, s n�pszerûs�teni az �ltaluk tartott kuty�kat.

Az Eur�p�ba vezet� �t

Miut�n a ‘70-es �vekben megindult az American Pit Bull Terrier-ek import�l�sa, az „er�s kutya” fogalma �j �rtelmet nyert Eur�p�ban. Kezdetben szinte kiz�r�lag a viadalok h�vei tartott�k �s teny�sztett�k �ket, �s az �ltaluk m�s fajt�kkal v�grehajtott keresztez�sek is ezt a c�lt szolg�lt�k. Noha az USA-ban az ilyen p�ros�t�sok ekkor m�r ink�bb a t�k�letes �rz�-v�d� eb megteremt�s�t c�lozt�k, az eur�paiak kezdetben m�g nem tudtak kil�pni az ar�n�k k�rny�k�r�l. Ennek a teny�szt�si folyamatnak a r�sztvev�i – term�szetesen a m�r eml�tett APBT mellett – els�dlegesen a rottweilerek �s a k�l�nb�z� molosszoidok voltak. Ezek valamennyien az �kori hadikuty�k lesz�rmazottai, s�t n�h�nyan m�g k�zelebbi rokonok is a k�z�pkori bulldogon kereszt�l. Kezdetben Eur�p�ban is ezen meglehet�sen szerte�gaz� kever�keket illett�k a Bandog n�vvel.

Vannak, akik r�szint Swinford, r�szint az eur�pai kutyaharc-rajong�k hat�s�ra ma is ezekre a kuty�kra haszn�lj�k a Bandog nevet. Azonban egy a ‘80-as �vekben elind�tott program r�sztvev�i leszûk�tett�k a k�rt. Rokon fajt�k egy bizonyos teny�szt�i elk�pzel�s szerinti p�ros�t�s�b�l sz�letett egyedek elnevez�s�re haszn�lt�k ezt a r�gi elnevez�st.

Ez az els�sorban Hollandi�ban �s N�metorsz�gban kidolgozott koncepci� n�gy fajt�n alapult. A teny�szt�k v�gs� eredm�nyk�nt, ak�rcsak Swinford h�sz-huszon�t �vvel kor�bban, ezen kuty�k legjobb tulajdons�gainak egyes�l�s�t v�rt�k.

Elk�pzel�s�k az volt, hogy az APBT t�k�letes anat�miai fel�p�t�s�t, robban�konys�g�t �tv�zz�k a rottweiler munkaszeretet�vel �s nyugodtabb term�szet�vel. Az ut�dokban viszsza akart�k kapni a molosszusok hihetetlen erej�t, m�reteit �s csontozat�t, �m a mai Mastiff-okra jellemz� lustas�g n�lk�l. Ezt a Bullmastiff �s a rhodesian ridgeback bevon�s�val rem�lt�k el�rni. Ez ut�bbi fajta hihetetlen�l sz�v�s �s kitart� izomzattal rendelkezik, s alkalmasnak l�tszott a molosszoid „feljav�t�s�ra”.

A felsorolt n�gy fajta k�l�nb�zik ugyan egym�st�l, megegyeznek viszont a k�vetkez�kben: mind intelligens, nagyszerû fizikum� munkakuty�k. A teny�szt�k erre az alapra �p�tkezve k�v�nt�k bel�l�k megteremteni a hib�tlan fel�p�t�sû �s temperamentum� szolg�lati ebet, meg�rizve az el�d�k legjobb tulajdons�gait. Nagy hangs�lyt kapott a haszn�lhat�s�g �s kezelhet�s�g szempontj�b�l esetleg kedvez�tlen jellemz�k kiszûr�se.

A mack�s termet �s az ebb�l ered� lass� mozg�s eltûn�s�vel olyan ebet kapunk, amely k�zel rottweiler m�retû, �m ann�l sokkal er�sebb, ugyanakkor f�rg�bb �s kitart�bb. A neh�zkess�g mellett a t�lzott �l�nks�g is az „ejtett” tulajdons�gok k�z� ker�lt, �m az intelligencia �s karakter megmaradt.

Az elm�lt �vekben a legt�bb teny�szt� a rhodesian ridgeback helyett egyre ink�bb a Dogo Argentino-t kezdte el haszn�lni, mivel ez a fajta is p�ratlan sz�v�ss�g�r�l �s kitart�s�r�l ismert Ugyanakkor afrikai t�rs�t�l elt�r�en � egy igaz�n k�zeli rokon a molosszoidok �s a bulldogok csal�dj�ban. �gy nem okoz „gondot” az oroszl�nkutya keskenyebb fejt�pus�nak esetleges �t�r�kl�d�se az ut�dokban.

A Bandog megalkot�s�nak receptje a k�vetkez�: egy APBT kannal fedeztetnek egy rottweiler szuk�t, m�g a m�sik oldalon ez a p�ros�t�s ridgeback (vagy argentin dog) – Bullmastiff. A megsz�letett kever�keket a m�sik �g egyedeivel p�ros�tj�k, �s ennek eredm�nyek�nt kapunk Bandogot.

Ez a fajta teh�t nem m�s, mint c�ltudatosan l�trehozott kever�kek kever�ke. Ez term�szetesen csak az els� gener�ci�, melyben egyik-m�sik �s tulajdons�gai domin�nsan jelentkezhetnek. Ennek kik�sz�b�l�s�re alkalmas a Bandogok egym�ssal val� p�ros�t�sa, amely a homogeniz�ci�t seg�ti el�. Emellett a teny�szt�k folyamatosan ny�lnak vissza az „�sfajt�khoz”, k�l�nb�z� k�v�natos tulajdons�gok feler�s�t�se c�lj�b�l.

Jellemrajz

A Bandog �seit�l csak a legjobb tulajdons�gokat �r�k�lte, ennek megfelel�en kiegyens�lyozott, nyugodt �s rendk�v�l �rtelmes kutya. Mint ilyen, t�k�letesen alkalmas nemcsak az �rz�-v�d� feladatok ell�t�s�ra, de nagyszerû t�rs is v�lik bel�le. K�vetkezetes, szigor� nevel�ssel b�rmelyik „nagy” szolg�lati fajt�val minden tekintetben egyen�rt�kû, s�t azokat – fizikailag mindenk�ppen – fel�lm�l� kutya v�lik bel�le.

�ppen ide k�v�nkozik az a gyakran hallhat� megjegyz�s, miszerint a kever�k kutya mindig eg�szs�gesebb fajtatiszta t�rsain�l. Ha a meg�llap�t�s val�s�gtartalm�t a Bandog �sei k�z�l divatkuty�nak sz�m�t� rottweiler �s Bullmastiff eset�ben vizsg�ljuk, igazat kell adnunk neki. Ezeket a fajt�kat olyan defektusok s�jtj�k, mint a cs�p�diszpl�zia, a fert�z�sekre val� fog�konys�g vagy az ut�bbin�l a r�vid �lettartam. Ezek mind a XX. sz�zad utols� harmad�ban megkezdett, egy rosszul �rtelmezett ide�lk�p el�r�s�t vagy csak a piaci ig�nyek kiel�g�t�s�t szolg�l� felel�tlen szapor�t�s k�vetkezm�nyei. A Bandog szerencs�re mentes ezekt�l a hajlamokt�l �s betegs�gekt�l, s kev�s sz�m� elk�telezett h�ve mindent elk�vet az�rt, hogy ez �gy is maradjon.

Jellem�ben legink�bb nagytestû felmen�ihez, a rottweilerhez �s a molosszerekhez hasonl�t. M�r-m�r a makacss�ggal hat�ros nagyadag �n�rzet lakozik benne, amelyet a gazda �ltal kiadott parancsok v�grehajt�s�ra ir�nyul� olthatatlan v�gy ellens�lyoz. A g�piess�get ugyanakkor oldja a terrieres �l�nks�g �s magasfok� intelligencia, mely egyben biztos�tja a hatalmas t�meg gyors �s koordin�lt mozgat�s�t.

A val�di Bandog fantasztikus �s hihetetlen�l izgalmas figura, �ppen ez�rt nem v�letlen, hogy n�pszerûs�ge vil�gszerte n�tt�n-n�.