A legt�bb kauk�zusit �shaz�j�ban ma is akt�v munkakutyak�nt haszn�lj�k. A kau nagytest�, d�s sz�rzet�, rendk�v�li fizikai adotts�gokkal rendelkez� kutya. A fajta b�tors�g�t plasztikusan mutatja, hogy m�g egy medv�vel szemben, sem mutat f�lelmet. Juh�szok a kauk�zus lejt�in sz�vesen haszn�lj�k a ny�jaik �rz�s�re, teh�t a nev�vel ellent�tben nem a terel�sre. Semleges ter�leten a kauk�zusi, soha nem t�mad, kiv�ve, ha a gazd�j�t vesz�lyben �rzi. Idegenekkel szemben bizalmatlan, �s t�vols�gtart�. A legt�bb kauk�zusi, a gyerekekkel szemben j�l viselkedik, azomban tudt�ra kell adnunk, hogy a n�la j�val kisebb gyerekekkel szemben ne fitoktassa erej�t. Ezt � r�vid �ton tudom�sul veszi, �s be is tartja, ett�l f�ggetlen�l soha ne hagyjuk fel�gyelet n�lk�l �ket. Pici kor�ban meg kell kezden�nk a szocializ�ci�t. Min�l t�bb fajt�rs�val �s sz�m�ra idegen k�rnyezettel kell megismertetn�nk. Az els� fel�letes benyom�sunk az lehet r�la, hogy makacs, �s �nfej� kutya. Ennek kiss� ellent mond, hogy k�nnyen k�pezhet�. A re�b�zott javakat, harciasan �rzi, nem javasoln�m senkinek, hogy a fel�gyelete alatt l�v� ter�letre enged�ly n�lk�l betegye a l�b�t. Megt�veszt� lehet, hogy napk�zben csak hever�szik, de higgy�k el, a legkisebb neszre is reag�l. Nem kis testi erej�t latba vetve a betolakod� nyom�ba indul. Mivel a term�szetes ellens�gei �jszakai �letet �ltek, ez�rt � maga is �jszaka a legakt�vabb. A kauk�zusi m�reteit meghazudtol�an f�rge, �s akt�v kutya.