A XIX. sz�zad Sk�ci�j�ban a sk�t terrier elnevez�s m�g kor�ntsem egy fajt�ra vonatkozott, hanem k�l�nb�z� terriert�pusok eg�sz sereg�re, melyek r�k�ra �s borzra vad�sztak, vagy a patk�nyokat irtott�k a gazdas�gokban. Csak a kutyaki�ll�t�sok elterjed�s�vel, 1859-t�l pr�b�lt�k a k�l�nb�z� t�pusokat k�l�nv�lasztani. A mai sk�t terrier �se 1881-ben a kem�nysz�rû sk�t terrier (Hard-haired Scotch Terrier) elnevez�st kapta, mely k�t �vvel k�s�bb v�ltozott egyszerûen sk�t terrierre. Ennek ellen�re sok�ig az Aberdeen terrier megjel�l�s volt haszn�latos, mivel ez a v�ros akkoriban a sk�t terrier-teny�szt�s centruma volt, innen �rkeztek a fajta legismertebb �s legsikeresebb ki�ll�t�i. 1868-ban, a Yorkshire-i Craven Show-n m�r �n�ll� oszt�lyban indulhattak a sk�t terrierek. 1879-ben a Kennel Club Show-n is k�l�n oszt�lyt vezettek be a fajta r�sz�re, ez�ltal hivatalosan is elismerve a sk�t terriert. Erre a ki�ll�t�sra egy�bk�nt 15 scottie-t neveztek. 1882-ben megalakult az els� angol Sk�t terrier Klub, melynek eln�ke J. B. Morrison volt, az els� sk�t terrier standard megalkot�ja. Ez a fajtale�r�s, kisebb m�dos�t�sokkal, ma is �rv�nyes.

Az Egyes�lt �llamokban az els� bejegyzett sk�t terrier az 1884 szeptember 15-�n sz�letett Dake nevû kutya volt. A fajta amerikai meghonos�t�j�nak John Taylor-t tartj�k. N�metorsz�gban a sz�zadfordul� t�j�n kezd�d�tt a teny�szt�s, angol import egyedekkel. 1903-ban, Lipcs�ben �ll�tottak ki el�sz�r sk�t terriert n�met ki�ll�t�son. A szomsz�dos Ausztri�ban 1910-ben regisztr�lt�k az els� sk�t terriert, Valerie Auersperg gr�fn� tulajdon�ban.

Igen �ber, �l�nk, szil�rd idegrendszerû, megb�zhat� �s hûs�ges kutya, de nem tartozik a k�nnyen kezelhet� �s tan�that� fajt�k k�z�. Gazd�j�t tûz�n-vizen kereszt�l k�veti, de olykor tart�zkod�nak, z�rk�zottnak mutatkozik, �s kifejezetten �lvezi f�ggetlens�g�t. Ennek ellen�re �rz�keny j�sz�g, m�g ha sokszor heves �s szenved�lyes is. B�r az emberekkel szeretetrem�lt� �s gyeng�d, kuty�kkal szemben agressz�v lehet. Nemhi�ba „Diehard” az angol beceneve, mely sz�val a meg�talkodottan makacs �s v�gletekig harcol� egy�neket illetik. Mindezek ellen�re a sk�t terrier j� t�rsa lehet annak, aki meg�rti �s elfogadja nem mindennapi, �sszetett jellem�t. Nagyon j� jelz�kutya, nem k�nyes k�rnyezet�re �s nagyon �lvezi, a ha a szabadban csatangolhat gazd�j�val. naponta legal�bb egyszeri alapos mozgat�st ig�nyel, kuty�kkal j�tszva vagy �ppen labd�t kergetve.

A sk�t terrier kicsi, kompakt, r�vidl�b�, szil�rd fel�p�t�sû, er�s csontozat� kutya, test�hez k�pest hossz� fejjel. Sz�re kem�ny, dr�tos, ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Z�m�k teste r�vid, er�s l�bakon nyugszik. Ezek a tulajdons�gok, a fel�ll� f�llel �s farokkal p�rosulva, szembetûn� jellegzetess�gei a fajt�nak. B�tor, magabiztos, m�lt�s�gteljes megjelen�sû kutya. Nagy, er�s, kis csomagol�sban. A fel�p�t�st �s az ar�nyokat illet�en a t�lz�sok n�lk�li szimmetria �s egyens�ly a c�l. Egyforma fontoss�got kell tulajdon�tani a m�retnek, a s�lynak, a h�t illetve a fej hossz�nak. Marmagass�ga kb. 10 inch (25,4 cm), h�t�nak hossza pedig megk�zel�t�leg 11 inch (kb. 28 cm). Az ide�lis s�ly kanokn�l 19-22 font (8,6-10 kg), szuk�kn�l 18-21 font (8,2-9,5 kg).

Sz�rzete kem�ny, dr�tos fed�sz�rb�l �s puha, sûrû aljsz�rb�l �ll. Ezt a sz�rzetet rendszeresen trimmelni kell, a kedvenck�nt tartott sk�tokat g�ppel is ny�rhatjuk ugyan, de ez a sz�rzet elpuhul�s�hoz vezet. Ki�ll�t�son kuty�nkat megfelel� sz�rben kell felvezetni, hiszen annak szerkezete �s sûrûs�ge d�nt� szempont lehet a b�r�latn�l. A szak�ll illetve a l�bak �s a test als� hossz� sz�rzete valamivel puh�bb lehet ugyan, mint a testen, de nem pelyhes, vattaszerû.

Sz�ne nemcsak tiszta fekete lehet, hanem b�zasz�nû is, vagy b�rmely sz�n brindle (cs�kos) v�ltozata. Feh�r sz�r azonban csak a mellkason vagy az �llon megengedett, ott is csak igen csek�ly fel�leten.

A XX. sz�zad v�g�re az egykori r�kavad�sz terrier sok orsz�gban kifejezetten divatkuty�v� v�lt. Sz�mtalan h�res k�z�leti szem�lyis�gnek, sz�n�sznek vagy sportol�nak volt vagy van sk�t terriere, most csak n�h�nyat eml�tve k�z�l�k: Humphrey Bogart, G�bor Zsa Zsa, Eisenhower, Jackie Kennedy, Ronald Reagen, Shirley Temple, Liza Minelli. A legh�resebb sk�t terrier minden bizonnyal Fala volt, Franklin D. Roosevelt amerikai eln�k kuty�ja. Fala 1940. �prilis 7-�n sz�letett, s Margaret Stuckley, az eln�k unokan�v�re aj�nd�kozta FDR-nek. De nem Fala volt az els� scottie a feh�r H�zban: Franklin Rooseveltnek t�bbek k�z�tt m�r volt egy Duffey �s egy Mr. Duffey nevû sk�t terriere, de Fal�t szerette a legjobban, szinte mindenhova mag�val vitte. Fal�nak m�g most, �vtizedekkel hal�la ut�n is saj�t honlapja