Parvovrus okozta blgyullads
A betegsget elõszr 1980-ban llaptottk meg haznkban. A kutykban elõfordul, tbbnyire slyos (nagyon sokszor hallos) betegsg az egyik leggyakoribb, legveszlyesebb blgyulladst elõidzõ ok. Kznapi szhasznlatban elterjedt a macskavsz, illetve a parv kifejezs is. Elõfordulhat minden fajtj s kor kutyban, mgis leggyakrabban 8 hetes s 6 hnapos kor kztti egyedekben kerl megllaptsra. A nagytestû, gyors fejlõdsû fajtkban, elsõsorban Rottweilerekben (de gyakran nmet juhszkutykban, kaukzusi juhszkutykban s Amerikai Staffordshire terrierekben is) klnsen slyos lefolys, gyakran hallos betegsg. A betegsget kutya parvovrus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefolys lehet nagyon gyors, gyors s elhzd jellegû is. A fertõzõdst kvetõ rvid, ltalban 2-4 napos lappangsi idõ utn mutatkoznak a tnetek. A bevezetõ tnetek ltalnosak, pldul levertsg s tvgytalansg, majd rvidesen erõs hnys s hasmens jelentkezik, a nagyon hg hasmens tbbnyire vres. A beteg kutyk legtbbszr lzasak, a kiszrads tnetei mindig lthatak. A nagyon gyors lefolys esetekben slyos fok elesettsg, szinte sokkos llapot figyelhetõ meg, a hasfal tapintskor kifejezetten fjdalmas, feszes. Laboratriumi vizsglat alkalmval jellemzõ a leukopnia. Lteznek mr specifikus prbk is a blsrban lvõ parvovrusok kimutatsra. A jval ritkbb szvizom-gyulladsos forma a 3-7 hetes kutyaklykkben szinte mindig elhullshoz vezet, esetleg idlt szvelgtelensg kifejlõdst okozza idõsebb korban. A betegsg kezelsnek egyik legfontosabb mozzanata az infzizs (szinte kizrlag vnsan adott folyamatos cseppinfzi), ami a kiszradstl prblja megvdeni az llatot. A baktriumos szvõdmnyek kialakulsnak elkerlsre szles terpis sv antibiotikum injekcit szoktak kapni a kutyk. A sokkos betegek esetleg glkokortikoidot is kapnak. Ezeken kvl termszetesen lnyeges mg a kiegsztõ kezels (hnyscsillaptk, blnylkahrtya-bevonk, adsztringensek, fjdalomcsillaptk, stb.). A beteg kutyknak folyamatosan meleg, nyugodt krnyezetben kell lennik. A legfontosabb megelõzsi lehetõsg a vakcinzs. Mivel a betegsg nagyon fertõzõ (a vrust nagyszmban rtik a betegek, ami nagyon raglyos s nagyfok az ellenll kpessge), a mg nem oltott kutynkat vjuk ms kutyk trsasgtl, illetve ne vigyk fertõzs lehetõsgnek kitett terletre. |
Szopornyica
A szopornyica a kutyk leggyakoribb vrusos fertõzõ betegsge. Elõidzõje vrus. A betegsg lappangsi ideje ltalban 3-7 nap. 3 formja van, amelyek egymsutn vagy egymstl fggetlenl jelentkeznek: a kitses forma, a hurutos forma s az idegrendszer bntalmazottsga. A kitses tpus rendszerint hirtelen s magas lzzal jelentkezik, nhny nappal ksõbb a combok belsõ felletn s a has aljn kis piros foltok keletkeznek, helykn pedig gennyes hlyagocskk kpzõdnek. A hurutos tpusnl a ktõhrtya kipirul. Kutynk knnyezik, hunyorog, reggelenknt a szemeket sûrû genny ragasztja ssze. Gyakran az llat nem lt, a szaruhrtya elhomlyosodik, megszrkl, vagy fekly kpzõdik rajta. A lgzõszervek hurutjnl, majd gyulladsnl az orrbl savs gennyes folyadk folyik, az llat khg, nehezen llegzik, tdõgyullads jelentkezhet, a gennyes vladk elzrhatja az orrnylsokat a kutya a szjn t, kapkodva llegzik. A lgzst mg a torok s mandula gyulladsa is htrltatja. Az emsztõszervek megbetegedse gyomor-blhurutban vagy gyomor blgyulladsban mutatkozik. A betegek tvgytalanok, nyelvk lepedkes, hnynak a hasi tjk megnyomsa fjdalmas, a blsr hg, rendellenes. Az idegrendszeri formnl agyvelõgyullads, gerincvelõ-gyullads ill. agy-gerincvelõgyullads alakulhat ki. Jellemzõ a tompultsg a rveteg tekintet, vagy ellenkezõleg, izgatottsg jelentkezik. Legkisebb izgalomra a fej- nyak- rgizmokban grcsk jelentkeznek, az llat rngatdzik, eldõl, mereven kalimpl, nylzik. Gerincvelõ gyulladskor a ht s farktjk rzkeny, fjdalmas, a kutya rogyadozni kezd, vgl teljesen megbnul. A slyosan beteg llat szvmûkdse zavart, a vemhes szukk elvetlhetnek, a bõrn s a flben gennyes gyullads figyelhetõ meg. |