Az amerikai staffordshire terrier rendkívüli fizikai és szellemi adottságainak köszönhetően igen széles körben elterjedt és sokféle feladatra használható kutya. A hagyományos társkutya szerepén, valamint az őrző-védő feladatokon túlmenően - elsősorban természetesen hazájában - alkalmazzák ,mezőgazdasági munkára (állatterelés, kártevő- és rágcsálóirtás), és nagyvadászatra is. Mivel imádja csillogtatni képességeit, remekül alkalmas sportkutyának, a Schutzhund -, és más kiképzéssel (agility, flyball, stb..) nemcsak a benne rejlő lehetőségeket aknázhatjuk ki, de kutyánk feles energiáit is leköthetjük. Ugyancsak nagyszerű és rendkívül népszerű kiállítási kutyák válnak belőlük, méretüknél fogva könnyen kezelhető és felvezethető, a junior handlerek által is kedvelt, a többi "nagy" fajtával egyenrangú résztvevői a legkülönbözőbb seregszemléknek. Az amstaff gyorsan és szívesen tanul, amennyiben a kiképzés metódusa inkább a nevelés és nem a drillírozás szóval jellemezhető. Fontos, hogy mindig a jutalmazás és a játékosság legyen vezérlő elvünk, így egészen összetett dolgok elsajátítására is rávehetjük kedvencünket. Az alapvető tudnivalók, valamint a társaságban való viselkedés elsajátítását, a szocializációt legjobb minél előbb elkezdeni. Ezek hiányában minden esély megvan arra, hogy az alapvetően erős egyéniség rossz irányba alakuljon és a kutya önfejűvé, kezelhetetlenné, netán környezetére veszélyessé váljék.

Itt el is érkeztünk a fajtát időnként rossz színben feltüntető, néha egyáltalán nem megalapozott hírek értékeléséig. Bizton állítható, hogy a különféle események hátterében szinte minden esetben a tulajdonosok felelőssége, vagy éppen felelőtlensége áll, a nem megfelelő tartási körülmények, rossz bánásmód miatt ingerlékennyé vált, esetleg célzatosan agresszívvá nevelt kutya éppolyan vétlen áldozata a tragédiának, mint az általa megtámadott személy. Mindenképpen le kell szűrnünk egy fontos tanulságot: amerikai staffordshire terrier nem való mindenkinek! Tartásához a kutya iránti szereteten és odaadáson túl némi hozzáértés, valamint felelősségérzet is szükséges. Nem ajánlott ideges, ingerlékeny embereknek, mivel egy amstaff gazdájának mindig készen kell állnia némi játékra, egy kis bolondozásra, mivel kutyájuk ezt igényli, s ennek hiányában kedvetlenné, sőt búskomorrá válik, aminek egyenes következménye a kiszámíthatatlan viselkedés. Hősünk nem "kennelkutya": a bezártságot rosszul tűri, hiszen így nemcsak nagy mozgásigényét nem tudja kielégíteni, de "személye" elutasításának is fogja fel. Ennek ellenére jól tartható akár kis lakásban is, amennyiben megfelelő mozgási lehetőséget, valamint kellő szellemi elfoglaltságot biztosítunk számára, amivel levezetheti energiáit és kiélheti társaság iránti igényét. Amennyiben betartjuk ezen egyszerű szabályokat, biztosak lehetünk abban, hogy magunk és szeretteink számára egy igazi társat, új családtagot, ugyanakkor tökéletes védelmet biztosító hűséges barátot találtunk.